Dögvirág

növénynemzetség
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. január 23.


A dögvirág (Stapelia) a tárnicsvirágúak (Gentianales) rendjébe sorolt meténgfélék (Apocynaceae) családjában a selyemkórófélék (Asclepiadaceae) alcsalád Ceropegieae nemzetségcsoportjának egyik nemzetsége. Magyarul a virág alakjára utalva esetenként dögcsillagnak nevezik.[1] A nemzetség tudományos neve a holland orvos-botanikus Johannes Bodaeus van Stapel emlékét őrzi. Javasolt magyar neve, az „afrikai csillagvirág” (Szűcs, p. 271.) nem gyökeresedett meg.

Dögvirág
nagyvirágú dögvirág (Stapelia gigantea)
nagyvirágú dögvirág (Stapelia gigantea)
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Angiospermatophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida)
Csoport: Asteridae
Csoport: Euasterids I
Rend: Tárnicsvirágúak (Gentianales)
Család: Meténgfélék (Apocynaceae)
Alcsalád: Selyemkórófélék (Asclepiadoideae)
Nemzetség-
csoport
:
Ceropegieae
Alnemzetség-
csoport
:
'Stapeliina
Nemzetség: Stapelia
L., 1753
Típusnemzetség
borzas dögvirág (Stapelia hirsuta)''
Fajok

szövegben

Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Dögvirág témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Dögvirág témájú kategóriát.

Dögvirág
Virágzás
Terméstok

Régebben több száz faját tartották nyilván, de a nemzetséget idővel többfelé bontották. A 2020-as évek elején 43 fajt sorolnak ide.

Származása, elterjedése

szerkesztés

Dél-Afrika száraz régiójában honos:

Megjelenése, felépítése

szerkesztés

Törzsszukkulens pozsgás növény: Húsos, négyszögletes, olykor szőrös, fogazott szárai elfekvők vagy felállók; utóbbi esetben magasságuk ritkán haladja meg a 20 cm-t. Tövük elágazó, amitől gyakran párnásan fejlődnek (gyökérsarjakkal és legyökerező hajtásokkal).

Virágai többnyire a fiatal hajtások tövéből bújnak elő hosszabb-rövidebb kocsányon. A bimbók rendszerint golyószerűen simák (Szűcs). A legtöbb faj nagy, csillag alakú, hosszú szőrökkel borított, öt cimpájú virága kellemetlen dögszagot áraszt. A szirmok mintája is elhullott emlősök bőrére emlékeztet, mert döglegyek porozzák be őket.

Ritka kivételként egyes fajok — Stapelia erectiflora, Stapelia flavopurpurea — virága illatos. (Kertlap).

Gyökere sekély (Heitz).

Életmódja, termőhelye

szerkesztés

Egész évben fényigényes, de a tűző nap árt neki, mivel eredeti élőhelyén cserjék, illetve sziklák árnyékában fejlődik. Fagyérzékeny; télen is legalább 5 °C-ot igényel. Sovány, erősen kőzethatású talajokon is jól boldogul, de a talaj legyen jó vízvezető (kevéssé agyagos). Gyökeréről szaporodva spontán nagy területet belakhat.

Virága nyár végén–ősszel nyílik (Szűcs) — az egyes virágok csak néhány napig, de maga a virágzás sokáig eltart.

Fontosabb fajok

szerkesztés
  • nemes dögvirág (Stapelia nobilis) — kívül piros, belül okkersárga, keresztsávos virágai 20–25 cm átmérőjűek.
  • tarka dögvirág (rendjelvirág, Stapelia variegata) — az egyik legismertebb faj, amelyet a közelmúltban átsoroltak az Orbea nemzetségbe (Orbea variegata)

Gondozása

szerkesztés

Nyáron csak nagyon keveset öntözzük. Télen hűvös helyen egészen beszüntethetjük az öntözést, a hajtások azonban nem zsugorodhatnak. Nyáron havonként kaktusztrágyával tápoldatozzuk.

Virágtálban nagyon jól fejlődik (Heitz).

Szaporítása

szerkesztés

Tőosztással vagy dugványokkal; ezeket tűzdelés előtt hagyjuk száradni.

Magvetéssel is szaporítható, de a fajok nagyon hajlamosak a hibridizálódásra, ezért a magról kelt példányok esetenként erősen különböznek elődeiktől (Heitz).

Átültetni a tavasszal célszerű (Szűcs).

= Betegségei, kártevői

szerkesztés

A túlöntözésre érzékeny; a pangó víz gyökérrothadást okoz. Veszedelmes gombás fertőzése az úgynevezett „fekete halál”. Télen (a szaporított növényeken is) fekete foltok képződnek, elsősorban a szárak tövén. Az ilyen hajtások elpusztulnak; nem gyógyítható (Heitz).

Felhasználása

szerkesztés

Hatásos virága kedvelt dísznövénnyé teszi. Vízkultúrára alkalmas (Heitz).

Szobai dísznövényként már legalább kétszáz éve kedvelt (Enciklopédia, p. 65.).

  • Heitz: Halina Heitz: A zöld otthon — 1000 legszebb szobanövény