Dúlóújfalu
Dúlóújfalu (szlovákul: Dulov) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, az Illavai járásban. Dúló és Pruszkaújfalu egyesülése.
Dúlóújfalu (Dulov) | |||
![]() | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Kerület | Trencséni | ||
Járás | Illavai | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1257 | ||
Polgármester | Jozef Šamaj | ||
Irányítószám | 018 52 (pošta Pruské) | ||
Körzethívószám | 042 | ||
Forgalmi rendszám | IL | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 918 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 169 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 246 m | ||
Terület | 5,53 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 49° 02′ 10″, k. h. 18° 14′ 54″Koordináták: é. sz. 49° 02′ 10″, k. h. 18° 14′ 54″ | |||
Dúlóújfalu weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Dúlóújfalu témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
FekvéseSzerkesztés
TörténeteSzerkesztés
Dulót 1259-ben említik először, s a középkorban az Egresdy és a gróf Cseszneky család birtoka volt. A későbbiekben a gróf Königsegg család és kisebb nemesek rendelkeztek itt nagyobb földbirtokkal.
Újfalu szintén Egresdy-birtok volt, azonban idővel nemesi községgé alakult, s lakóinak többsége adómentességet élvezett.
Vályi András szerint "ÚJFALU. Trentsén Várm. földes Urai több Urak, lakosai külömbfélék, fekszik Pruszkához közel, és annak filiája; határja meglehetős."[2]
Fényes Elek szerint "Dulov, Trencsén vm. tót falu, Pruszkához egy óra, kicsiny de jó határral, 93 kath. lak. F. u. gr. Königsegg. Ut. p. Trencsén."[3]
A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Puhói járásához tartozott.
NépességeSzerkesztés
1910-ben 554, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 919 lakosából 906 szlovák volt.
2011-ben 934 lakosából 903 szlovák volt.
NevezetességeiSzerkesztés
- Római katolikus temploma 2000-ben épült a korábbi egyházi iskola helyén.
ForrásokSzerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
További információkSzerkesztés