A DB VT 11.5 egy német dízel motorvonat volt az 1950-es években a Trans-Europ-Express vonalakon.

DB VT 11.5 sorozat
DB VT 11.5 (601)
Pályaszám
VT 11 5001–5019
601 001–019
Általános adatok
GyártóMAN, LHB, Wegmann
Gyártásban1957
Selejtezés1988
Darabszám19 vonófej db
Műszaki adatok
TengelyelrendezésB'2+2'2'+2'2'+2'2'+ 2'2'+2'2'+2'B
Nyomtávolság1435 mm
Hajtókerék-átmérő970 mm
Futókerék-átmérő900 mm
Teljesítmény
Névleges2x 810 kW (2x 1100 Le)
Engedélyezett legnagyobb sebesség140 km/h
Kapcsolókészülékek közötti hossz130 720 mm
Szélesség3 012 mm
Csatolt kerekek tengelytávolsága3 400 mm (motorizált forgóváz)
2 300 mm (futó forgóváz)
Szolgálati tömeg214 t
Legnagyobb tengelyterhelés18 t
Erőátvitelhidraulikus
Motorkocsi/Motormozdony-vontatás
Motor
TípusaMTU
Névleges fordulatszám1 500 U/min
Kocsi / Motorkocsi
Ülőhelyek száma122 + 46 az étkezőben db
Osztályok1.
A Wikimédia Commons tartalmaz DB VT 11.5 sorozat témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
DB VT 11.5 sorozat
DB VT 602
Általános adatok
Gyártó
  • MAN SE
  • Linke-Hofmann
  • Wegmann & Co.
Gyártásban1972
Selejtezés1982
Darabszám4 vonófej db
Műszaki adatok
TengelyelrendezésB'2+2'2'+2'2'+2'2'+2'2'+
2'2'+2'2'+2'2'+2'2'+2'B
Nyomtávolság1435 mm
Teljesítmény
Névleges2 868 kW
Engedélyezett legnagyobb sebesség160 km/h
Kapcsolókészülékek közötti hossz185 200 mm
Szélesség3012 mm
Szolgálati tömeg292,5 t
Motorkocsi/Motormozdony-vontatás
Névleges fordulatszám13 700 U/min
Kocsi / Motorkocsi
Ülőhelyek száma227 + 46 az étkezőben db
A Wikimédia Commons tartalmaz DB VT 11.5 sorozat témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
A 602-es a Nürnbergi DB múzeumban

Története szerkesztés

A VT 11.5 dízel motorvonatokat (rövidebben csak TEE) a Deutsche Bundesbahn az 1950-es években a Trans-Europ-Express szolgáltatásokra használta. Amikor a német vasutak 1968. január 1-jén új számozási rendszert vezetett be, akkor a vonófejek pályaszáma 601-es, míg a betétkocsiké a 901-es lett.

Műszaki leírása szerkesztés

A motorvonat két vonófejből, egy étkező-konyha kocsiból, egy étkező - bár kocsiból és három személykocsiból állt. A tömege egy ilyen hét egységes vonatnak 230 tonna, hossza 130 méter volt.

A vonófejeket és a betétkocsikat automatikus Scharfenbergkupplung kapcsolta össze. A vonat bővíthető volt további betétkocsikkal összesen tíz egységig és két motorvonat is összekapcsolódhatott.

A 601-es sorozat szerkesztés

A motorvonat két vége a két vonófej, melyekben egyenként 809 kW teljesítményű dízel-hidromechanikus motoregységgel. Ezeket a Voith és a Maybach gyártotta. A maximális sebesség 140 kilométer/óra volt, ezt később 160 kilométer/órára növelték. A vonat minden kocsija légkondicionált volt.

A 602-es sorozat szerkesztés

Négy VT 11.5-öt 2991 kW teljesítményűvé építettek át KHD gázturbinák segítségével, 1970-ben, új pályaszámuk 602-es lett. Ezeket az egységeket InterCity szolgáltatásra használták a DB-nél. A próbafutások során egy vonat kettő 602-es vonófejjel és két személykocsival 200 kilométer/óra sebességet ért el. A turbinák sok problémát okoztak, és magasa volt az üzemanyag-fogyasztásuk is. Ezért a 602-es sorozatot 1979-ben kivonták a forgalomból.

Története szerkesztés

Az első vonatok 1957-ben álltak forgalomba a következő nemzetközi TEE viszonylatokon:

Az 1960-as években a folyamatos vasúti pálya villamosítások miatt a TEE Helvetiát már villanymozdony vontatta vonat szolgáltatta. A dízelmotorvonatokat 1965-től az új TEE sorozatokon használták:

1971-ben a DB elindította az új InterCity rendszerét, első osztályú kocsikkal, ebben a 601-eseket főleg a nem villamosított vonalakon használták. A menetrend szerinti közlekedésben a 160 kilométer/óra sebességet használták, 7 egységes vonatokkal. A 10 egységből álló vonatokhoz a 602 vonófejeket használták. 1979-ben az InterCity rendszert kiterjesztették és másod osztályú betét kocsikat is tettek be a vonatokba. Ezután már a 601/602 -et egyre kevesebbet használták.

1980-tól a 601/901-et különleges turistaszolgáltatásokra használták, a tíz egységes vonatott állítottak össze, amikből néha két motorvonatot is összekapcsoltak egy húsz egységes vonattá. Ez „Alpen-See-Express” néven futott Hamburgból és Dortmundból a déli irányokba, olyan kedvelt úticélok felé, mint Berchtesgaden, Lindau, Innsbruck, Salzburg. Ez a szolgáltatás 1988-ban véget ért, mikor az összes 601-est selejtezték és a 601 002-t valamint a 901 403-t eladtak Olaszországnak.

A berlini fal leomlása után a 601-esek rövid ideig ismét InterCity vonatként kezdtek új életet. A tíz egységes vonatok közül az egyiket kölcsönadták Olaszországból Németországba, és „InterCity Max Liebermann” -ként 1990. július 27-étől 1990. szeptember 29-éig közlekedtek a Hamburg- Berlin útvonalon. Ennek a vonatnak egy részét átfestették kék-bézs színre és a Augsburg-ban a „Bahnpark”-ban látható. .

A 602 003 számú vonófej ki lett állítva a DB Múzeumában. Keletnémet "rokona" a (DR) VT 18.16-os

Jegyzetek szerkesztés

Irodalom szerkesztés

  • Rüdiger Block: Die Baureihe VT11.5. Eisenbahn Kurier Verlag Freiburg 1988, ISBN 3-88255-200-X
  • Martin Hinzmann: Europa erster Klasse. Der VT 11.5 der Deutschen Bundesbahn. In: LOK MAGAZIN. Nr. 244/Jahrgang 41/2002. GeraNova Zeitschriftenverlag GmbH München, ISSN 0458-1822, S. 36 – 56.
  • Gottwaldt, Alfred B.: „Erinnerung an Klaus Flesche : ein Designer von der MAN und seine Fahrzeuge“, in: Jahrbuch für Eisenbahngeschichte. - Hövelhof : DGEG Medien, ISSN 0340-4250. - Bd. 38 (2006/07), S. 62-71
  • Datenblatt des BZA München zum Dieseltriebzug 601
  • ZV-Diagramme vom BZA München für beide Motorversionen von 1971 bzw. 1980

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

További információk szerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz DB VT 11.5 sorozat témájú médiaállományokat.