Daday András

(1889–1973) orvostörténész, orvos, egyetemi tanár

Daday András (Deési) (Dés, 1889. október 28.Budapest, 1973. június 20.) orvos, orvostörténész, egyetemi tanár.[5]

Daday András
Született1889. október 28.[1]
Dés
Elhunyt1973. június 20. (83 évesen)[1]
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
Tisztségeegyetemi tanár (1933–1945)
Iskolái
SírhelyeFarkasréti temető (20/1-1-304)[2][3][4]
SablonWikidataSegítség

Életpályája

szerkesztés

Elemi iskolai tanulmányait a dési református fiúiskolában végezte el. A középiskolát Désen kezdte, és a Kolozsvári Református Kollégiumban fejezte be 1908-ban. 1914–1918 között ötödéves orvos egyetemistaként önkéntes katona volt; az első világháborúban (1915–1918) az orosz és a lengyel harctereken két éven át az első vonalban harcolt; 1915. március 14-én megsérült. Orvosi tanulmányait a Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemen végezte el; 1915-ben diplomázott. 1918-ban szerelt le. 1918–1920 között a budapesti Szent Rókus Kórház Bőr- és Nemibeteg Osztályának segédorvosa volt. 1920-ban Erdélyből Budapestre költözött. 1920-ban bőr- és nemibetegségekből szakorvosi vizsgát tett. 1920–1945 között a Magánalkalmazottak Biztosító Intézete (MABI) felülvizsgáló orvosa, egyúttal a MÁV Kórház és a Honvéd Kórház bőrgyógyász főorvosa volt. 1933–1945 között az Állatorvosi Főiskola állatorvos-történetének első magántanára volt. 1934-ben a Szegedi Tudományegyetem magántanárrá habilitálta a Fejezetek a magyar orvostörténetből, különös tekintettel közegészségügyünk kialakulására című tárgykörből. 1934–1942 között a Szegedi Tudományegyetem orvostörténeti magántanára volt. 1938–1944 között a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem állatorvosi osztályán az állatorvostan történetének szakelőadója volt. 1942–1945 között a Horthy Miklós Tudományegyetem orvostörténet magántanára is volt. 1945–1948 között az Országos Társadalombiztosító Intézet orvos-aligazgatója volt. 1946-ban a Népbíróság „feddésre” és feljelentés után állásvesztésre ítélte. 1951–1971 között Budapesten körzeti orvosként dolgozott. 1961–1969 között a budapesti Szabadság téri református gyülekezet világi főgondnoka, 1969–1973 között tiszteletbeli főgondnoka volt.

Orvos- és állatorvostörténeti kutatással foglalkozott. Több orvostörténeti kiállítás megszervezése után a világ első állatorvos-történeti múzeumát is létrehozta. Tanulmányai szakfolyóiratokban jelentek meg. Kórháztörténeti könyvének kézirata a Semmelweis Orvostörténeti Könyvtár birtokában van.

Magánélete

szerkesztés

Szülei: Daday István és Szabó Karolina voltak.[6] 1921. január 27-én házasságot kötött Strinovich Évával (1900–1969).[7]

Sírja a Farkasréti temetőben található (20/1-1-304).[8] Két lányuk született: Szentpály Juhász Imréné Daday Éva és Zábó Istvánné Daday Zsuzsanna.

  • A cegei tó mentén (1911)
  • A semesnyei égeresben (1912)
  • Szomorú emlék (1913)
  • Mit kell tudni a kankóról? (Budapest, 1927)
  • Weszprémi mint biographus (Népegészségügy, 1927. augusztus 11.)
  • Az első magyar nyelvű egészségtan. 1–2. (Népegészségügy, 1927.; Budapest, 1927)
  • Növény dermatotherápiánk a XVI. században (Bőrgyógyászati Urológiai Szemle, 1927)
  • Linzbauer Ferenc Xavér (Népegészségügy, 1928)
  • Megemlékezés Czermák Jánosról, születésének 100. évfordulóján (Orvosi Hetilap, 1928)
  • Urológiai vonatkozások a XVI. századbeli növénytherápiánkban (Bőrgyógyászati Urológiai Szemle, 1928)
  • Fáy András orvosi házi jegyzetei (Gyógyászat, 1928)
  • Orvostörténeti vonatkozások Hermányi Dienes József emlékiratában (Népegészségügy, 1928)
  • Az utolsó erdélyi pestis története. 1813–1814. – A magyar kuruzslásról. – 1848 márciusának hatása orvoskarunk fejlődésére. – Bujasenyv elleni intézkedés 1848-ból. (Népegészségügy, 1929)
  • Rózsahelyi Aladárról (Munkaügyi Szemle, 1929)
  • Gr. Balassy Péter házipatikájáról. (Magyar Orvos, 1930)
  • Adatok lógyógyászatunk történetéhez. 1–3. – Adatok 250 év előtti lóismeretünkhöz. – Lógyógyászatunk múltjából. – 100 év előtti eljárás takonykór esetében. (Állatorvosi Lapok, 1930)
  • A nemi betegségek elleni küzdelmünk múltjából (Állategészségvédelem, 1930)
  • A házasság előtti orvosi vizsgálat múltjából. – Pest-Buda közélelmezésének múltjából (Népegészségügy, 1930)
  • Növénydermatotherápiánk múltjából (Bőrgyógyászati Urológiai Szemle, 1930)
  • A syphilis gyógyítása a régi magyaroknál (Orvosi Tudósító, 1931)
  • Adatok a régi pesti medikusok életéhez és egyetemi kiképzéséhez (Budapesti Orvosi Ujság, 1931. 48.)
  • Bonyodalmak a nagykőrösi régi fűtött meleg fürdő körül. 1–3. (Népegészségügy, 1931)
  • Állatgyógyászatunk múltjából. – Várallyay István címeres nemesi leveléről. – Csendélet egy baromgyógyász portálján (Állategészségügy, 1931)
  • A monori parasztorvos csalafintasága. – Fáy András állatgyógyászati feljegyzései. – Állatorvos-történelmi vonatkozások Tsömeri Zay Anna Orvoskönyvében (Állatorvosi Lapok, 1931)
  • Adatok a pestvármegyei scorbut endamiák történetéhez (Orvosi Hetilap, 1931)
  • Szathmári Paksi Pálról, Sárospatak professzoráról. – Tsömeri Zay Anna orvoskönyvéről (Gyógyászat, 1931)
  • A nemi betegségek elleni küzdelmünk múltjából. 1–2. (Egészségvédelem, 1931)
  • Kozmetikánk múltjából. – Urológiai vonatkozások a XVII. századbeli növénytherápiánkban (Bőrgyógyászati Urológiai Szemle, 1931)
  • A magyar orvosnevelés múltjáról. – A pestvármegyei első kolerajárvány története (Magyar Orvos, 1931)
  • Adatok a pápai első cholerajárvány történetéhez (Budapesti Orvosi Ujság, 1932. 7.)
  • Egy száz év előtti szénoxydmérgezés története (Budapesti Orvosi Ujság, 1932. 23.)
  • Adatok a pestvármegyei takonykórjárványok történetéhez. – Adatok a keleti marhavész elleni küzdelmünkhöz. – Egy veszett kutya garázdálkodása 1785-ben (Állatorvosi Lapok, 1932)
  • Adatok lógyógyászatunk történetéhez. 1–2. (Állategészségügy, 1932)
  • Adatok a pestvármegyei typhusjárványok történetéhez (Orvosi Hetilap, 1932. 24.)
  • Az óbudai szegények 100 év előtti fürdőjéről. – A 150 év előtti magyar bábák tisztéről és kötelességéről (Betegápolásügy, 1932)
  • Epizód a magyar szemészet történetéből (Gyógyászat, 1932)
  • Adatok a magyar pestisjárványok történetéhez. – Milyen volt Pest megye közegészségügye 100 év előtt? (Magyar Orvos, 1932)
  • Adatok a magyarországi siketnémaápolás történetéből (Ápolásügy, 1933)
  • Adatok a magyar szemészet történetéhez (Gyógyászat, 1933)
  • Adatok a keleti marhavész elleni küzdelmünk történetéhez. 1–3. (Állategészségügy, 1933)
  • Adatok a pestvármegyei keleti marhavész járványok történetéhez (Állatorvosi Lapok, 1933)
  • A 100 év előtti elsősegélynyújtásról. – Adatok a himlő elleni küzdelem magyarországi történetéhez (Betegápolásügy, 1933)
  • Panity György szemész meghurcoltatása (Gyógyászat, 1935)
  • Adatok a magyarországi elmebeteg-gyógyítás történetéhez (Gyógyászat, 1936)
  • 100 év előtti ismeretünk a lépfenéről (Állatorvosi Lapok, 1936)
  • A nemibetegségek elleni küzdelem a múltban. 1–2. (Teleia, 1937)
  • Zlamál Vilmos reformtörekvéseiről. – Miből és mit tanultak állatorvos-növendékeink 100 év előtt? (Állatorvosi Lapok, 1938)
  • Az első magyar orthopaedről és intézetéről. – Adatok Balatonfüred történetéhez. – Adatok a veszettség gyógyításának történetéhez (Orvosok és Gyógyszerészek Lapja, 1938)
  • Adatok Buziásfürdő történetéhez (Egészségügy, 1938)
  • Nádudvari Győry Tibor. 1869–1938 (Walter von Brunnnal, Korbuly Györggyel. 1 táblával. Az Orvosképzésben megjelent dolgozatok (Budapest, 1938)
  • Győry Tibor, az orvostörténész (Orvosképzés, 1938)
  • A régi Balatonfüredről (Gyógyászat, 1938)
  • Magyarország küzdelme a veszettség ellen (Egészség, 1938)
  • Adatok tanintézetünk történetéhez. 1–4. (Állatorvosi Lapok, 1939)
  • Adatok ásványvizeink történetéhez (Egészség, 1939)
  • Adatok az influenzajárványok történetéhez (Budapesti Orvos, 1939)
  • Adatok betegápolásügyünk történetéhez. – A 140 év előtti elsősegélynyújtásról. – Egészségügyi ismeretek terjesztése a múltban. – Adatok a magyarországi borbélysebészet történetéhez (Betegápolásügy, 1939)
  • Adatok a pokolvar történetéhez (Gyógyászat, 1939)
  • A lucskii fürdő múltja (Budapesti Orvosi Ujság, 1939)
  • Adatok a keleti marhavész elleni küzdelmünk történetéhez (Budapest, 1939)
  • Scorbut endemia a ruthén földön, 1788-ban (Gyógyászat, 1940)
  • A paraphimosis kezelése 150 év előtt (Bőrgyógyászati Szemle, 1940)
  • A veszettség 100 év előtti gyógyításáról. – A tüdőbaj kezelése a régi magyaroknál (Betegápolásügy, 1940)
  • A hólyagkő művi eltávolítása 100 év előtt (Bőrgyógyászati Szemle, 1940)
  • A balatonfüredi savanyúkút múltja (Egészség, 1940)
  • Az 1819-iki reform tervezet (Állatorvosi Lapok, 1940)
  • A régi Balatonfüredtől (Gyógyászat, 1941)
  • Adatok a budai fürdők történetéhez. – A budai régi hőfürdőkről. – Adatok a magyar szemészet történetéhez. – Egy 150 év előtti csodaszerről. – Egy 150 év előtti elmebetegről. – Egy 150 év előtti tífuszjárványról (Betegápolásügy, 1941)
  • Adatok a torokgyík történetéhez (Gyógyászat, 1941)
  • Paracelsus Theophrastus (Egészség, 1942)
  • Az epilepszia gyógyítása a régi magyaroknál. – Az erdélyi fejedelemség orvosi és egészségügyi viszonyai Apafi Mihály idejében (Betegápolásügy, 1942)
  • Hoffner József sérelmei a pesti egyetemen (Közlemények az összehasonlító élet- és kórtan köréből, 1943)
  • Lipóczi Keczer Ambrus betegsége. – Egy múltszázadbeli reklámorvos (Betegápolásügy, 1943)
  • 200 év előtti vélemény a magyar közegészségügy magyarításáról. 1–2. (Egészség, 1943)
  • Br. Bánffy György utolsó napjai és halála. – Adatok a Szent Rókus Kórház történetéhez (Betegápolásügy, 1944)
  • Első magyar nyelvű tankönyvünkről (Állatorvosi Lapok, 1944)
  • A variola-oltás kezdete Magyarországon (Orvosok Lapja, 1948)
  • Az első magyar fürdőügyi tanulmányút (Országos Orvostörténeti Könyvtár Közleményei, 1956)
  • Schoepf Ágoston a pesti egyetemen (Országos Orvostörténeti Könyvtár Közleményei, 1957)
  • Egy orvostörténész visszaemlékezései (Orvostörténeti Közlemények, 1976)
  • Kuriózumok az orvostudomány magyarországi történetéből. Válogatás Daday András írásaiból. Válogatta, szerkesztette: Gazda István (A Magyar Tudománytörténeti Szemle Könyvtára. Budapest, 2002)
  • Újabb kuriózumok az orvostudomány magyarországi történetéből. Gyógyvizekről, patikákról, járványokról, orvosdoktorokról, kirurgusokról, bábákról az 1740 és 1790 közötti feljegyzésekben. Válogatás Daday András írásaiból. Válogatta, szerkesztette: Gazda István. (A Magyar Tudománytörténeti Szemle Könyvtára. Budapest, 2005).
  1. a b Daday András, Deési, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC03014/03020.htm
  2. https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
  3. https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
  4. https://library.univet.hu/portre/sirok.pdf
  5. 70 évesen (1959) megpályázta a kandidátusi fokozatot. Az akkor 142 tudományos dolgozattal rendelkező egyetemi tanár kérelmét az MTA–TMB elutasította, hivatkozva az 1945. évi népbírósági ítéletre (1959. június 6.)
  6. Halálesete bejegyezve a Bp. XIII. ker. állami halotti akv. 1270/1973. folyószám alatt.
  7. http://mek.oszk.hu/05400/05412/pdf/Orvost_DadayAndras.pdf
  8. deési Daday András
  9. Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

További információk

szerkesztés