Dalmát Királyság (1069–1433)

első Dalmát Királyság

Az első vagy középkori Dalmát Királyság vagy Dalmáciai Királyság, dalmátul: Raigno de Dalmazia, olaszul: Regno di Dalmazia, horvátul: Kraljevina Dalmacija, latinul: Regnum Dalmatiae, illetve egyszerűen Dalmácia egy 1069-től 1433-ig létező állam volt Délkelet-Európában, amely állam 1069-től 1102-ig a Horvát Királysággal, 1105-től pedig a Horvát, illetve Magyar Királysággal állt perszonálunióban, reálunióban, bár olykor a székhelyét, Splitet, illetve Zárát a Velencei Köztársaság elfoglalta közben. 1433-tól 1797-ig velencei uralom alá került, majd az Illír tartományok része. 1815 és 1918 között az Osztrák Császárság koronatartományaként létezett a második Dalmát Királyság.

Dalmát Királyság
megszűnt
Raigno de Dalmazia
Regno di Dalmazia
Kraljevina Dalmacija
Regnum Dalmatiae
10691433
IV. Krešimir Péter horvát és dalmát királysága 1070 körül
IV. Krešimir Péter horvát és dalmát királysága 1070 körül
Általános adatok
FővárosaSplit
Zára
Területváltozó km²
Népességváltozó fő
Hivatalos nyelveklatin, dalmát, horvát
Vallásrómai katolikus
ortodox kereszténység
izraelita
Államvalláskatolicizmus
Pénznemdénár
Kormányzat
Államformamonarchia
Uralkodó(IV.) Krešimir Péter mint első király (1069–1074/5)
Dmitar Zvonimir (1075–1089)
Kálmán mint első Árpád.házi király (1105–1116)
Zsigmond mint utolső király (1387–1433)
DinasztiaTrpimirović-ház
Árpád-ház
Přemysl-ház
Wittelsbach-ház
Anjou-ház
Luxemburg-ház
Államfőkirály
Államfő-helyettesbán
ElődállamUtódállam
 Dalmáciai Hercegség (Bizánci uralom)Dalmácia velencei uralom alatt 

Az állam adatai

szerkesztés

A középkori Dalmát Királyság területe különbözött az újkori Dalmát Királyság földrajzi elhelyezkedésétől, részben több, részben kevesebb terület tartozott a fennhatósága alá, de ez a négy évszázad alatt is folyamatosan változott. Az ország kiterjedésébe beletartozott Krk (Veglia), Rab (Arbe) és Cres szigetek, a tengermellék Zára (Zadar), Trau (Trogir), Split (Spalato) városokkal, de nem volt része Raguza (Dubrovnik), illetve az 1358-ban létrejött Raguzai Köztársaság.[1]

Története

szerkesztés

„A dalmát városok a 11. század derekán ismét a görög-velencei szövetség uralma alá kerültek, de IV. Kresimir Péter (10581074) újra kiterjeszti föléjük hatalmát. Míg elődei csak védői, prokonzuljai, eparchosai Dalmáciának, ő már teljes királyi hatalommal birtokolja azt, s magát – elsőnek a horvát fejedelmek közül – „Horvátország és Dalmácia Isten kegyelméből uralkodó királyá”-nak nevezi. A császár névleges uralmát ezután sem vonták kétségbe. A városok – bár a horvát király közvetlen uralma alá tartoznak – hivatalos irataik keltezését továbbra is a császár uralkodási éveivel kezdik, de utána a „horvát és dalmát király” uralkodását is feljegyzik. Az uralmat maga IV. Romanosz császár (10681071) engedte át Kresimirnek, Dalmácia császári helytartóját is az ő hatósága alá rendelve.”[2]

Dmitar Zvonimir horvát király 1075-ben így címezte magát latinul: „Zvonimirus Demetrius Rex Sclavoniae, Croat(iae), Dalmat(iae), azaz Zvonimir Demeter, Szlavónia, Horvátország, Dalmácia királya.”[3]

Dalmácia 1105-ben került Magyarországgal perszonálunióba, amikor Kálmán magyar király a Horvát Királyság megszerzése és Tengerfehérvárott horvát királlyá való koronázása (1102) után a dalmát területeket is elfoglalta, és felvette a Dalmácia és Horvátország királya címet.

A Zsigmond magyar király által megkötött 1433. június 4-én a római fegyverszünet vagy római béke következményeként a Dalmát Királyság területének nagy része a Velencei Köztársaság uralma alá került. A Dalmát Királyság kisebb megszakításokkal 328 éven át volt perszonálunióban a Magyar Királysággal.

  1. Hóman Bálint: IV. Kreszimir Péter horvát és dalmát királysága 1070 körül (magyar nyelven). Magyar történet. (Hozzáférés: 2019. március 15.)
  2. Lásd Hóman (1928).
  3. Lásd Kercselich (1770: 106 és 546)

További információk

szerkesztés
  • Cawley, Charles: Croatia (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2019. március 3.)

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés