Dalnoki Béni, eredetileg Singer Benjámin, másként Bernát (Szabadka, 1838. május 3.Budapest, Terézváros, 1914. január 28.)[1] operaénekes (tenor). Dalnokiné Konti Fáni altista férje, Dalnoky Viktor dr. baritonista, rendező, fogorvos édesapja.

Dalnoki Béni
Dalnoki Béni.jpg
Életrajzi adatok
Született 1838. május 3.
Szabadka
Elhunyt 1914. január 28. (75 évesen)
Budapest
Házastársa Dalnokiné Konti Fáni (Stohl Franciska) (h. 1866, † 1908)
Gyermekei Viktor (1868—1955)
Pályafutás
Műfajok opera
Aktív évek 1857—1907
Hangszer énekhang
Hang tenor
Tevékenység operaénekes
A Wikimédia Commons tartalmaz Dalnoki Béni témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Singer Sámuel és Singer Rozália fiaként született. Karénekes volt, mikor a szülővárosában vendégszereplő Havi Mihály 1857-ben társulatához szerződtette. 1860-ban Reszler Istvánhoz csatlakozott, az ő igazgatása alatt énekelt először főszerepet: Lyonelt Flotow Mártájában. 1861-ben Bécsben képezte hangját. 1862-ben Follinus János kolozsvári társulatához szerződött. 1866-tól már feleségével együtt Aradon, később Debrecenben, Nagyváradon, Kassán működött. 1876 és '78 között újra Kolozsvárott játszott. 1879. április 17-én, ismét Lyonelként, debütált Budapesten a Nemzeti Színházban. Egy év múlva ideszerződtették, innen került 1884-ben a megnyíló Operaházba. Nejét csak kórustagként alkalmazták. 1904-ben „tiszteletbeli tag” címet kapott. Ötven évnyi színpadi működés után, 1907. március 9-én volt a búcsúfellépése. 1914-ben hunyt el agyszélhűdésben.

Pályája első felében lírai tenor szerepeket énekelt, idősödvén áttért a buffo figurákra.

SzerepeiSzerkesztés

  • Adolphe Adam: A nürnbergi baba — Jonathán
  • Bellini: Az alvajáró — Elvino
  • Erkel Ferenc: Hunyadi László — V. László király
  • Erkel Ferenc: Bánk bán — Ottó
  • Flotow: Márta — Lyonel
  • Gounod: Faust — címszerep
  • Offenbach: Hoffmann meséi — Franz
  • Rossini: A sevillai borbély — Almaviva gróf

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés