Damjanich János Múzeum

A szolnoki Damjanich János Múzeum az Obermayer Lajos tervei alapján 1860-ban épült egykori Magyar Király Szállóban kapott helyet. Névadója az 1848–49-es forradalom és szabadságharc tábornoka, Damjanich János, akinek vezetésével vívták a győztes szolnoki csatát.

Damjanich János Múzeum
Magyar Király Szálloda (Damjanich János Múzeum) (6045. számú műemlék).jpg
Elhelyezkedés Szolnok
Magyarország
Elhelyezkedése
Damjanich János Múzeum (Magyarország)
Damjanich János Múzeum
Damjanich János Múzeum
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 10′ 29″, k. h. 20° 11′ 49″Koordináták: é. sz. 47° 10′ 29″, k. h. 20° 11′ 49″
A Damjanich János Múzeum weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Damjanich János Múzeum témájú médiaállományokat.

Címe: Szolnok, Kossuth tér 4.

TörténeteSzerkesztés

A múzeum alapítást Híld Viktor történész kutató már 1913-ban szorgalmazta. Majd Balogh Béla egyetemi magántanár 1933-ban létre hozta a város első, (bérházi alagsorban) működő, Könyvtár és Múzeum egyesületét. Igazi fellendülést, 1948-ban, Kaposvári Gyula tevékenysége hozta. A rohamosan növekvő, néprajzi, történeti és nem utolsósorban, a Művésztelep alkatóinak bemutatása, szükségessé tette, hogy végleges helyen legyenek a kiállítások.

A Damjanich János Múzeum a volt Magyar Király Szálloda 1860-ban épült klasszicista stílusú épületében kapott helyet 1952-ben.

A Pulszky Társaság által 1996-ban alapított Az Év Múzeuma címet a kiemelkedő szakmai és kiállítási eredményeiért két alkalommal is a szolnoki Damjanich János Múzeum kapta, először 1996-ban majd 2004-ben. Három alkalommal kapott múzeumpedagógiai nívódíjat a múzeum, a Tabán 24., a KépTárMutató és a HátTérKép programért. 2019-ben pedig a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége által felajánlott Múzeumpedagógiai különdíjban részesült az "ÚJRADIZÁJNOLVA" című élményszerű, gyakorlati ismeretátadási programnak köszönhetően.

Állandó kiállításokSzerkesztés

RégészetiSzerkesztés

 
Újkőkori leletek

Vendégségben őseink háza táján. A kiállítás a megye és város régészeti feltárásainak emlékekeit mutatja be. Egészen az őskortól a középkorig. A lakóház története áll a középpontban, hogyan változott az ember közvetlen környezete az idők folyamán. A látogatókat, makettek segítségével, ismertetik meg a régmúlt építészeti emlékeivel. Településformák, lakóháztípusok, valamint a szolnoki vár makettje is megtalálható a kiállító teremben.

A Jászkun kapitányok nyomában

A Kunok és Jászok a magyarok között című kiállítás keretei között a látogatók jelképesen azt az utat járják be, amelyiket a több évszázaddal ezelőtt hazánkba érkező kunok és jászok megtettek. A belépéskor kun kaftánt ölthetnek magukra a vendégek.

NéprajziSzerkesztés

Mesterségek művészete. A kiállítás leginkább a paraszti életformát, annak díszítő művészetét, kezdeti iparát mutatja be. Az anyag főleg a népművészet oldalával ismerteti a látogatókat. A megyére legjellemzőbb ágakat öleli fel. Ilyenek voltak, a fazekasság, szűcsmesterség, megtalálhatók még a népi viseletek is. A tárgyak mellett, fazekasműhely és szűcsműhely is látható.

Népélet a Közép-Tisza vidékén

A kiállítás a századforduló paraszti kultúráját mutatja be, amelyben a régi tárgyak, eljárások, a századokon át kialakult szemlélet keveredik a megjelenő újjal. Ezt az átmeneti korszakot mutatja be tárgyaival, a tárgyak környezetével a hagyományos parasztház elrendezésben.

Bemutatja a vízszabályozás korszaka előtti képet a halászat, a pásztorkodás, vessző-, sás- és gyékényfeldolgozás segítségével.

TörténetiSzerkesztés

Városi polgárok a századelőn. Szolnok a 19. század közepéig az alföldi falvak egyike volt. A polgári átalakulás hatására viszont rohamos fejlődésnek indult. A fejlődés fő elindítója a Tisza, ami ugyan addig is meghatározó volt, mint szállítási útvonal, másik jelentősebb a vasút. Az országban másodikként Szolnoknak lett vasútja. A vasút megléte lehetővé tette az ipar rohamos fejlődését, és így kialakult a szakképzett munkásság. A legfontosabb tényező, hogy Szolnok 1876-ban újra megye székhely lett. Megindítva a polgári közigazgatás kialakulását, létre hozva egy sajátos polgári kultúrát. A kiállítás egy polgári-parasztpolgári vonásokat magán viselő lakóházat mutat be, berendezéssel, díszítésekkel, ruházattal.

Vasziliádisz Anesztisz gyűjtemény

"Mesélő dobozok" címmel rádió-televízió gyűjtemény tekinthető meg a szolnoki Damjanich János Múzeumban. A 250 db-os gyűjtemény a néhai Vasziliádisz Anesztisz magángyűjteménye. A kiállítás kertében nem csak ezeket a készülékeket láthatja a látogató, hanem a rádió és televízió szereléséhez használt alkatrészeket, a gyári és saját készítésű mérőműszereket, szerszámokat.

KépzőművészetiSzerkesztés

Szolnoki Képtár Létrehozásának ötlete az itt élő művészek gondolata volt. Az 1996-ban felújított épületben, 670 nm-en tíz teremből álló képtárat alakítottak ki. A Damjanich János Múzeum bal oldali műterem-épületében. A Képtárban, főleg a Szolnoki Művésztelep alkotóinak munkái láthatok, akik festményeiken keresztül mutatják be a város múltját és jelenét. Valamint a város szerepét, a magyar képzőművészetben.

Mednyánszky László első világháborús képei

A tárlat anyagnak a legérdekesebb része Mednyánszky László első világháború alatt készült alkotásai. Az itt látható műveit a bécsi hadügyminisztérium által létrehozott Kriegspressequartier, azaz a Sajtóhadiszállás kötelékébe kerülve készítette. Az ekkor már hatvanadik életévén túllévő festőt korára hivatkozva többszöri kérelmére sem engedték a frontra. Az ország legnagyobb Mednyánszky-gyűjteményét Barcsay Jenő műgyűjtő adományozta a múzeumnak.


ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Damjanich János Múzeum témájú médiaállományokat.
  • Honlap
  • Telefonszám: 56/510-150