Damjanich János Múzeum

A szolnoki Damjanich János Múzeum az Obermayer Lajos tervei alapján 1860-ban épült egykori Magyar Király Szállóban kapott helyet. Névadója az 1848–49-es forradalom és szabadságharc tábornoka, Damjanich János, akinek vezetésével vívták a győztes szolnoki csatát.

Damjanich János Múzeum
ElhelyezkedésSzolnok
Magyarország
Elhelyezkedése
Damjanich János Múzeum (Magyarország)
Damjanich János Múzeum
Damjanich János Múzeum
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 10′ 29″, k. h. 20° 11′ 49″47.174850°N 20.197030°EKoordináták: é. sz. 47° 10′ 29″, k. h. 20° 11′ 49″47.174850°N 20.197030°E
Térkép
A Damjanich János Múzeum weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Damjanich János Múzeum témájú médiaállományokat.

Címe: Szolnok, Kossuth tér 4.

Története

szerkesztés

A múzeum alapítást Híld Viktor történész kutató már 1913-ban szorgalmazta. Majd Balogh Béla egyetemi magántanár 1933-ban létre hozta a város első, (bérházi alagsorban) működő, Könyvtár és Múzeum egyesületét. Igazi fellendülést, 1948-ban, Kaposvári Gyula tevékenysége hozta. A rohamosan növekvő, néprajzi, történeti és nem utolsósorban, a Művésztelep alkatóinak bemutatása, szükségessé tette, hogy végleges helyen legyenek a kiállítások.

A Damjanich János Múzeum a volt Magyar Király Szálloda 1860-ban épült klasszicista stílusú épületében kapott helyet 1952-ben.

A Pulszky Társaság által 1996-ban alapított Az Év Múzeuma címet a kiemelkedő szakmai és kiállítási eredményeiért két alkalommal is a szolnoki Damjanich János Múzeum kapta, először 1996-ban majd 2004-ben. Három alkalommal kapott múzeumpedagógiai nívódíjat a múzeum, a Tabán 24., a KépTárMutató és a HátTérKép programért. 2019-ben pedig a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége által felajánlott Múzeumpedagógiai különdíjban részesült az "ÚJRADIZÁJNOLVA" című élményszerű, gyakorlati ismeretátadási programnak köszönhetően.

Állandó kiállítások

szerkesztés
 
Újkőkori leletek

Vendégségben őseink háza táján. A kiállítás a megye és város régészeti feltárásainak emlékekeit mutatja be. Egészen az őskortól a középkorig. A lakóház története áll a középpontban, hogyan változott az ember közvetlen környezete az idők folyamán. A látogatókat, makettek segítségével, ismertetik meg a régmúlt építészeti emlékeivel. Településformák, lakóháztípusok, valamint a szolnoki vár makettje is megtalálható a kiállító teremben.

A Jászkun kapitányok nyomában

A Kunok és Jászok a magyarok között című kiállítás keretei között a látogatók jelképesen azt az utat járják be, amelyiket a több évszázaddal ezelőtt hazánkba érkező kunok és jászok megtettek. A belépéskor kun kaftánt ölthetnek magukra a vendégek.

Mesterségek művészete. A kiállítás leginkább a paraszti életformát, annak díszítő művészetét, kezdeti iparát mutatja be. Az anyag főleg a népművészet oldalával ismerteti a látogatókat. A megyére legjellemzőbb ágakat öleli fel. Ilyenek voltak, a fazekasság, szűcsmesterség, megtalálhatók még a népi viseletek is. A tárgyak mellett, fazekasműhely és szűcsműhely is látható.

Népélet a Közép-Tisza vidékén

A kiállítás a századforduló paraszti kultúráját mutatja be, amelyben a régi tárgyak, eljárások, a századokon át kialakult szemlélet keveredik a megjelenő újjal. Ezt az átmeneti korszakot mutatja be tárgyaival, a tárgyak környezetével a hagyományos parasztház elrendezésben.

Bemutatja a vízszabályozás korszaka előtti képet a halászat, a pásztorkodás, vessző-, sás- és gyékényfeldolgozás segítségével.

Történeti

szerkesztés

Városi polgárok a századelőn. Szolnok a 19. század közepéig az alföldi falvak egyike volt. A polgári átalakulás hatására viszont rohamos fejlődésnek indult. A fejlődés fő elindítója a Tisza, ami ugyan addig is meghatározó volt, mint szállítási útvonal, másik jelentősebb a vasút. Az országban másodikként Szolnoknak lett vasútja. A vasút megléte lehetővé tette az ipar rohamos fejlődését, és így kialakult a szakképzett munkásság. A legfontosabb tényező, hogy Szolnok 1876-ban újra megye székhely lett. Megindítva a polgári közigazgatás kialakulását, létre hozva egy sajátos polgári kultúrát. A kiállítás egy polgári-parasztpolgári vonásokat magán viselő lakóházat mutat be, berendezéssel, díszítésekkel, ruházattal.

Vasziliádisz Anesztisz gyűjtemény

"Mesélő dobozok" címmel rádió-televízió gyűjtemény tekinthető meg a szolnoki Damjanich János Múzeumban. A 250 db-os gyűjtemény a néhai Vasziliádisz Anesztisz magángyűjteménye. A kiállítás kertében nem csak ezeket a készülékeket láthatja a látogató, hanem a rádió és televízió szereléséhez használt alkatrészeket, a gyári és saját készítésű mérőműszereket, szerszámokat.

Szolnoki Képtár Létrehozásának ötlete az itt élő művészek gondolata volt. Az 1996-ban felújított épületben, 670 nm-en tíz teremből álló képtárat alakítottak ki. A Damjanich János Múzeum bal oldali műterem-épületében. A Képtárban, főleg a Szolnoki Művésztelep alkotóinak munkái láthatok, akik festményeiken keresztül mutatják be a város múltját és jelenét. Valamint a város szerepét, a magyar képzőművészetben.

Mednyánszky László első világháborús képei

A tárlat anyagnak a legérdekesebb része Mednyánszky László első világháború alatt készült alkotásai. Az itt látható műveit a bécsi hadügyminisztérium által létrehozott Kriegspressequartier, azaz a Sajtóhadiszállás kötelékébe kerülve készítette. Az ekkor már hatvanadik életévén túllévő festőt korára hivatkozva többszöri kérelmére sem engedték a frontra. Az ország legnagyobb Mednyánszky-gyűjteményét Barcsay Jenő műgyűjtő adományozta a múzeumnak.

További információk

szerkesztés
A Wikimédia Commons tartalmaz Damjanich János Múzeum témájú médiaállományokat.
  • Honlap
  • Telefonszám: 56/510-150