Daniël de Lange (zeneszerző)

	Daniël de Lange
	Életrajzi adatok
Született	1841. július 11.; Hollandia, Rotterdam
Származás	holland
Állampolgársága	holland
Elhunyt	1918. január 31. (76 évesen); USA, Kalifornia, Point Loma
	Családja
Édesapja	id. Samuel de Lange
Édesanyja	Johanna Molijn
Házastárs	Alida van Oordt; Anna Maria Gouda
Gyermekei	Samuel Johannes; Adriana Maria Hendrika; Aafje; Wilhelmina Petronella; Daniël
	Pályafutás
Tevékenység	zeneszerző, zenepedagógus, csellóművész
Műfajok	opera, szimfónia, kórusművek
Hangszer	cselló, orgona
Híres művei	1. c-moll szimfónia; Requiem
	A Wikimédia Commons tartalmaz Daniël de Lange témájú médiaállományokat.

Ez a szócikk a zeneszerzőről szól. Hasonló címmel lásd még: Daniël de Lange (biológus).

Daniël de Lange (1841. július 11., Rotterdam, Hollandia – 1918. január 31., Point Loma, Kalifornia, Amerikai Egyesült Államok) holland zeneszerző, karmester, zenekritikus, zenepedagógus, csellóművész.

Élete szerkesztés

Daniël de Lange 1841-ben született egy rotterdami muzsikuscsalád gyermekeként. Édesapja idősebb Samuel de Lange (1811-1884) zeneszerző, a rotterdami Szent Lőrinc-templom orgonistája, édesanyja Johanna Molijn voltak. Bátyja, ifjabb Samuel de Lange (1840-1911), zeneszerző, zongoraművész, zenekritikus.^[1]

Apja kezdte zenélni tanítani a testvéreket, főleg orgonára, majd 1851-1854 között a Rotterdami Zeniskolában tanult csellózni Simon Ganztól, míg zeneszerzést Johannes Verhulsttól. 1855-ben Brüsszelbe megy, ahol a belga virtuóznál, a cselló Paganinijének is becézett, Adrien-François Servaisnél csellózni, míg Jacques-Nicolas Lemmensnél orgonálni, valamint Berthold Damckétól zeneszerzést tanult. Bátyjával, agy koncertturnén vettek részt Kelet-Európában, melynek eredményeképpen, Karol Mikuli, aki Chopin tanítványa volt, közbenjárására, 1860–tól 1863-ig mindketten katedrát kaptak a Lembergi Konzervatóriumban. Kinevezésének idején Daniël csak 19 éves volt.^[1]^[2]

Rövid rotterdami tartózkodás után Párizsba költözött, ahol főleg orgonistaként, zeneszerzőként és zongoratanárként dolgozott. Számos híres művésszel, például Stephen Hellerrel, Édouard Laloval, Saint-Saënsnal, Berliozzal, Massenet-val és Bizet-vel ismerkedett meg. Itt a tanítványa volt Ernest Chausson. Ebben a párizsi időszakban írta szimfóniáit, emellett dalokat és kórusműveket írt, köztük a Requiemet (1868). Itt került a régi zene hatása alá, de megismerte és elfogadta az új zenei irányzatokat is.^[1]

1870-ben Daniël és Lide, a Porosz–francia háború miatt kénytelen visszatérni Hollandiába, Amszterdamban telepedtek le. Itt is elsősorban tanítással foglalatoskodik, főként a helyi zeneiskolában, 1873-ban Zaandamban új zeneiskolát alapít. Ő volt az első "hivatalos", fizetett zenekritikus Hollandiában, a Het Nieuws van den Dag című lapban jelentek meg írásai. Emellett sikeres karvezető, például öt éven át az Amstel Férfikar vezetője és Leidenben is tevékenykedik ilyen minőségben, mindemellett kiváló szervező, többek között a Társaság az Énekművészet Előmozdításáért (Maatschappij tot Bevordering der Toonkunst) és a Holland Zenetörténeti Társaság (Vereeniging voor Nederlandsche Muziekgeschiedenis) vezetője. 1878-ban megalapítja a Holland Kórustársaságot (Nederlandsche Koorvereeniging), melynek elnöke is volt. 1884-ben Johannes Messchaerttel, Frans Coenennel és Julius Röntgennel közösen megalapítja az Amszterdami Konzervatóriumot, melynek előbb tanára (zeneszerzés, szolfézs és zenetörténet) és karvezetője, majd 1895-től az intézmény igazgatója lesz. 1913-ban lemondott konzervatóriumi állásáról. Itt ismert tanítványai voltak Bernhard van den Sigtenhorst Meyer és Anton Averkamp.^[1]^[3]

A Holland A Capella Kórust 1881-ben alapították, és többek között Johannes Messchaert, Aaltje Reddingius, Arnold Spoel és de Lange későbbi második felesége, Anna Maria Gouda voltak a tagjai. Komoly sikereket ért el az elfeledett holland és olasz reneszánsz zene, beleértve Jan Pieterszoon Sweelinck munkásságának felelevenítésével. De Lange sok más szempontból is úttörő szerepet játszott. Például kiterjedt kutatásokat folytatott a keleti gamelán zenéről és számos oktatási és pedagógiai művet tett közzé. Ezen tevékenységei révén a zeneszerzés egyre inkább háttérbe szorult. 1881-től 1913-as visszavonulásáig a Holland Zenetörténeti Társaság (Vereeniging voor Nederlandsche Muziekgeschiedenis) igazgatósági tagja. A Cæcilia zenekar vezető karmestere (1885-1889), ezzel a zenekarral mutatta be a Faust elkárhozását Berlioztól vagy Bruckner 7. szimfóniáját a holland közönség számára.^[1]^[3]

Élete utolsó éviben Helena Blavatsky eszméinek hatása alá került és elkezdett teozófiával foglalkozni. 1914-ben második feleségével együtt az Egyesült Államokba költözött a Teozófiai Társulatnak a kaliforniai Point Lomában lévő épületébe. Az I.S.I.S Alapítvány Konzervatóriumának igazgatója lett. Point Lomában hunyt el 1918-ban. A De Lange Alapítvány 2005-ben jött létre, melynek célja a család munkásságának bemutatása.^[1]

Családja szerkesztés

1869. augusztus 5-én feleségül vette Alida Maria Wilhelmina van Oordtot (Lide), akinek a nővére Aafje ugyanazon a napon ment hozzá Daniël bátyához, Samuelhez. Két fiuk és négy lányuk született, akik közül az egyik lány fiatalon elhunyt. Felnőttkort megélt gyermekeik:

Samuel Johannes (1870.06.19. – 1949.06.05.), orvos, az amszterdami Boerhaave-klinika orvos-igazgatója
Adriana Maria Hendrika (1871.07.23. – 1939)
Aafje (1872.08.10. – 1940.01.06.), Anton Hildebrand Tierie orgonaművész felesége lett
Wilhelmina Petronella (1875.05.21. – ?), Johan Frederik de Veer zongoraművész felesége lett
Daniël (ifjabb) (1878.11.08. – 1948.09.12.), biológus, embriológus, az utrechti Hubrecht-laboratórium igazgatója

Lide 1910. április 28-án bekövetkezett halála után, Daniël de Lange 1911. július 6-án újra megnősült. Második felesége Anna Maria Gouda énekesnő.^[4]^[5]

Munkássága szerkesztés

Életműve nem olyan nagy, főleg a bátyja munkásságához képest és a egyes művek esetében a szerzőség is megkérdőjelezhető, ezek közé tartozik a Kuilenburg bukása című opera és a 2. szimfónia. Viszont vannak jelentős művek, amelyek esetében biztos, hogy Daniël a szerző, ilyen például az 1. szimfónia, a Csellóverseny és a Requiem. Konzervatív bátyjával ellentétben sokkal nyitottabb volt a kortársak, mint Berlioz, Wagner vagy Liszt újításaira. Munkásságnak legtermékenyebb időszaka a Párizsban töltött közel 6 év volt.^[6]

Amerikába való távozása és az első világháború hozzájárult, ahhoz, hogy bár számos területen úttörő szerepet töltött be, sokoldalú tevékenysége mégis háttérbe szorult hazájában. Újbóli felfedezésére csak a század második felében került sor. 2004-ben Jan Willem Terwen a "Daniël de Lange és a gamelán" című tézisével elnyerte a rangos Jan Pieter Heye díjat.^[1]

Két dala, a Gentil Theodoor Antheunis szövegére komponált A zenész és a W. Zaalberg szövegére írott Holland tenger szerepel a korszak népszerű daloskönyvében. A Holland Kamarakórus (Nederlands Kamerkoor) CD felvétele, amelyen az 1. szimfónia és Requiem is szerepel, Edison díjat nyert.^[7]

„Olyan lenyűgöző ember volt, mint Liszt.” – írta róla Bernhard Shaw.^[1]

Művei szerkesztés

Bővebben: Daniël de Lange műveinek listája

Kuilenburg bukása (De val van Kuilenburg) – opera
1. c-moll szimfónia Op.4. (1865 körül)
2. D-dúr szimfónia
Csellóverseny
Requiem vegyeskarra és nyolc hangszerre
G-dúr szonáta hegedűre és zongorára
Adagio csellóra és zongorára Op.7.
Variációk és allegro fúga Op.1.
Lioba – drámai kísérőzene
Beatrice
Bede
O salutaris^[8]^[9]

Írásai szerkesztés

Zenei gondolatok (Thoughts on Music)^{[* 1]}

Díjak, kitüntetések szerkesztés

Fordítás szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Daniël de Lange című holland Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek szerkesztés

↑ de Lange, Daniël. Thoughts on Music – Musical art explained as one of the most important means of building up man's character (angol nyelven). Hága, Hollandia: I.S.I.S. Foundation (2003). ISBN 9070163632

Hivatkozások szerkesztés

↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g ^h ⁱ DLA
↑ Runeberg
↑ ^a ^b NMI1
↑ geni
↑ jaeger
↑ NMI2
↑ 401
↑ ccm
↑ imslp

Források szerkesztés

↑ DLA: A de Lange család (holland nyelven) (html). De Lange Alapítvány. (Hozzáférés: 2018. június 4.)
↑ NMI1: de Lange élete (angol nyelven) (html). Holland Zenei Intézet. (Hozzáférés: 2018. június 4.)^{[halott link]}
↑ NMI2: de Lange munkái (holland nyelven) (html). Holland Zenei Intézet. [2019. május 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. június 4.)
↑ 401: de Lange színpadi művei (angol nyelven) (html). 401 holland opera. (Hozzáférés: 2018. június 4.)
↑ Runeberg: A de Lange család (holland nyelven) (html). Északi családok lexikona. (Hozzáférés: 2018. június 4.)
↑ ccm: Daniël de Lange (angol nyelven) (html). composers-classical-music.com. (Hozzáférés: 2018. június 4.)
↑ imslp: Daniël de Lange (angol nyelven) (html). International Music Score Library Project. (Hozzáférés: 2018. június 4.)
↑ geni: Daniël de Lange családfája (angol nyelven) (html). geni.com. (Hozzáférés: 2018. június 4.)
↑ jaeger: Daniël de Lange családfája (holland nyelven) (html). A holland családok genealógiája. (Hozzáférés: 2018. június 4.)^{[halott link]}

További információk szerkesztés

Daniël de Lange: 1. c-moll szimfónia. YouTube
Daniël de Lange: Requiem. YouTube

[10] Lange, Daniël. Thoughts on Music – Musical art explained as one of the most important means of building up man's character (angol nyelven). Hága, Hollandia: I.S.I.S. Foundation (2003). ISBN 9070163632

[DLA_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--1] ↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g ^h ⁱ DLA

[Runeberg_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--2] Runeberg

[NMI1_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--3] NMI1

[geni_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--4] ↑ geni

[jaeger_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--5] r

[NMI2_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--6] NMI2

[401_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--7] 401

[ccm_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--8] ↑ ccm

[imslp_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--9] slp

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[* 1]

Daniël de Lange

Életrajzi adatok
Született	1841. július 11. Hollandia, Rotterdam
Származás	holland
Állampolgársága	holland
Elhunyt	1918. január 31. (76 évesen) USA, Kalifornia, Point Loma
Családja
Édesapja	id. Samuel de Lange
Édesanyja	Johanna Molijn
Házastárs	Alida van Oordt Anna Maria Gouda
Gyermekei	Samuel Johannes Adriana Maria Hendrika Aafje Wilhelmina Petronella Daniël
Pályafutás
Tevékenység	zeneszerző, zenepedagógus, csellóművész
Műfajok	opera, szimfónia, kórusművek
Hangszer	cselló, orgona
Híres művei	1. c-moll szimfónia Requiem
A Wikimédia Commons tartalmaz Daniël de Lange témájú médiaállományokat.