Darányi Ignác (ügyvéd)

ügyvéd

Pusztaszentgyörgyi és tetétleni Darányi Ignác (Kecskemét, 1811. március 11.Budapest, 1877. június 11.) magyar ügyvéd és jószágigazgató, a budapesti református egyháztanács és az Országos Magyar Gazdasági Egyesület igazgatósági választmányi tagja. Darányi Ignác politikus édesapja.

Darányi Ignác
Született1811. március 11.[1]
Kecskemét
Elhunyt1877. június 11. (66 évesen)[1]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
GyermekeiDarányi Ignác
Foglalkozásajogász
A Wikimédia Commons tartalmaz Darányi Ignác témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Felesége Földváry Borbála. Barabás Miklós festménye.

Darányi György (1777-1830) és a nemesi származású balásfalvai Kiss Erzsébet fia volt. Tanulmányait szülővárosában kezdte és a Debreceni Református Kollégiumban a joggal együtt végezte; ekkor Békés városba rendeltetett rektorságra, itt ismerte őt meg Wenckheim Béla báró, aki akkor Békés megye alispánja volt s neki aztán pártolója lett.

Végezte a keszthelyi Georgicont és joggyakorlatra Pestre ment; majd királyi táblai jegyzőnek esküdött fel, egyúttal a gazdasági egyesület titoknoki hivatalában nyert alkalmazást, elkezdett a gazdasági ügyekkel és gazdasági irodalommal is foglalkozni.

Ügyvédi oklevelet szerzett és Kossuth Lajos felhívására a pozsonyi országgyűlésre tudósítónak ment fel. 1844. január 29-étől özv. gróf Teleki Józsefné gyermekeinek birtokait kezelte. Már ekkor tagja volt a gazdasági egyesületnek, mely 1848-ban igazgatósági választmányába is beválasztotta; ugyanakkor gazdasági hivatala mellett Klauzál Gábor földmívelési minisztertől kormánybiztosi megbízatást fogadott el; 1849-ben pedig nemzetőri kapitány volt.

A szabadságharc után Budán telepedett le s előszeretettel foglalkozott különösen a faültetéssel s az ármentesítési meliorációkkal (talajjavítással); még nevezetesebb kulturális hatást gyakorolt a tiszainokai, csámpai és sápi birtokok ármentesítése körül; a Szolnok-Csongrád jobbparti ármentesítő társulatnak 16 évig helyettes elnöke is volt és e társulat vezetésétől csak 1866-ban betegeskedése miatt lépett vissza. E hivatalát minden tiszteletdíj nélkül vitte, ezért a társulat ezüst billikomot nyújtott át neki emlékül, melyet Darányi a pesti református egyháznak hagyományozott.

Buda város polgárságának magyarosodásában nem kis érdeme van. Szerepet vitt Pest megye bizottsági gyűlésein is, hol a Deák-párt legbuzgóbb képviselőinek egyike, azonfelül a pesti református egyháznak évekig tanácsbírája volt. Nyolc nappal halála előtt értesült, hogy a király a magyar nemességgel tüntette ki. A gazdasági egyesületnél 1864-ben 1000 forint alapítványt tett.

I. Ferenc József magyar király 1877. június 2.-án nemességet, nemesi előnevet és családi címert adományozott Ignácnak és gyermekeinek.[3]

Házassága és leszármazottjai

szerkesztés

Feleségül vette a református nemesi származású földvári és bernátfalvi Földváry Borbála (1820Budapest, 1888. május 9.) kisasszonyt, akinek a szülei földvári és bernátfalvi Földváry Pál (17901849), Pest megyei földbirtokos és bernátfalvi Bernáth Terézia (17961836) voltak.[4][5] Az apai nagyszülei földvári és bernátfalvi Földváry Mihály (17601825), táblabíró, földbirtokos és szemerei Szemere Erzsébet voltak.[6] Az anyai nagyszülei bernátfalvi Bernáth György (17631839), földbirtokos,[7] valamint nagycsepcsényi és muthnai Vladár Terézia (17701848) voltak.[8][9][10][11] Darányi Ignác és Földváry Borbála frigyéből született:

Elnöki jelentés a kécske-alpári öblözet keletkezése, viszontagságai és jelenlegi ügyállása tekintetéből. Pest, 1866.

Gazdasági cikkei a Magyar Gazdában jelentek meg (1841. Az erdő és takarmány jövedelem neveléséről, A juh és tehéntartás, vagyis juhászat és csirászat tiszta jövedelem közti külömbségről, 1842. A gyümölcsfa ültetéséről, 1843. A váltógazdasági rendszer alapelvei, Az alföldi pap és jegyző párbeszéde a Magyar Gazda fölött sat.), végre irt még a Gazdasági Lapokban is (1861. Könyvismertetés, 1862. Az élet midőn kineveti a sophismát, igazolja a józan logikát.)

  1. a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC03014/03086.htm, Darányi Ignác, 2017. október 9.
  2. PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. július 1.)
  3. K 19 - Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára - Királyi könyvek - 68. kötet - 221 - 223. oldal
  4. familysearch.org - Tass - református anyakönyvek - halottak - Földváry Pál - 1849. október 7. 59 esztendős
  5. familysearch.org - Tass - református anyakönyvek - halottak - Földváry Pálné Bernáth Terézia - 1836. október 17. - 40 esztendős
  6. familysearch.org - Tass - református anyakönyvek - halottak - idősebb Földváry Mihály - 1825. július 27. - 65 esztendős
  7. familysearch.org - Tass - református anyakönyvek - halottak - Bernáth György - 1839. február 8. - 76 esztendős
  8. familysearch.org - Tass - református anyakönyvek - halottak - Bernáth Györgyné Vladár Terézia - 1848. január 13. 78 esztendős
  9. Kempelen Béla: Magyar nemes családok 3. kötet, Caballini-Ezbar (1912) 2. Dab-Dzián • Darányi (245. oldal)
  10. Közgazdasági Szemle – 1940. 3. október–november • IRODALOM • KÖNYVISMERTETÉSEK • Dr. Kendi-Finály István: A magyar földért (Darányi Ignácz élete és munkássága.) (763. oldal)
  11. Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 3. kötet Darányi (pusztaszentgyörgyi és tetétleni).
  12. Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Darányi Béla
  13. Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Darányi Béláné Nagy Antónia
  14. Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Hóman Ottóné Darányi Borbála
  15. Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Válkay Bertalanné Darányi Erzsébet
  16. Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Válkay Bertalan
  17. Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Darányi Kálmán
  18. Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Darányi Gyula
  19. Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Darányi Gyuláné Than Jolán
  •   Jogportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap