Főmenü megnyitása

Deér József (Budapest, 1905. március 4.Bern, 1972. szeptember 26.) magyar történész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Deér József
1941-ben
1941-ben
Született 1905. március 4.
Budapest
Elhunyt 1972. szeptember 26. (67 évesen)
Bern
Állampolgársága magyar
Foglalkozása történész,
művészettörténész,
egyetemi tanár
A Wikimédia Commons tartalmaz Deér József témájú médiaállományokat.

Élete és munkásságaSzerkesztés

Felsőfokú tanulmányait a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen (ma ELTE) végezte.[1] 1929-ben szerzett bölcsészdoktori oklevelet. 1928 és 1930 között a Bécsi Magyar Történeti Intézet ösztöndíjasa volt. 1930 és 1936 között az Országos Széchényi Könyvtár munkatársaként dolgozott. 1936 és 1940 között a szegedi egyetem nyilvános rendkívüli tanára lett, ahová Mályusz Elemér helyettesítésére hívta Hóman Bálint. A második bécsi döntés után 1940-1941-ben a kolozsvári egyetem közgazdaságtudományi karán a magyar történelem nyilvános rendes tanára volt. Ezután a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen tanított. 1941–1945 között a Teleki Pál Tudományos Intézet keretében működő Magyar Történettudományi Intézet igazgatója, utána a budapesti tudományegyetemen adott elő a középkori magyar történelem tárgykörében.

A Magyar Tudományos Akadémia 1945. május 30-án levelező tagjává választotta. Székfoglaló előadásának témája a német nacionalizmus és a német történetírás volt.

1948-ban elhagyta az országot és Svájcban telepedett le, Bernben lett egyetemi tanár. Fő kutatási területe a korai és a késő középkori magyar és egyetemes történelem volt, amit nemzetközi távlataiban, szellemtörténeti megközelítésben tanulmányozott. Elmélyülten foglalkozott a Szent Korona történetével.

Főbb munkáiSzerkesztés

  • Magyarok és románok I-II., Bp., 1943–44 (tanulmánygyűjtemény Gáldi Lászlóval)
  • Das Papsttum und die Süditalienischen normannen Staaten 1053–1212 (szerkesztő, Göttingen, 1969)
  • A magyar törzsszövetség és patrimoniális királyság külpolitikája (Bp., 1928)
  • Heidnisches und Christliches in der altungarischen Monarchie (Szeged, 1934, Darmstadt 1969)
  • Die Anfänge der ungarisch-kroatischen Staatsgemeinschaft (Bp., 1936)
  • Zsigmond király honvédelmi politikája (Pécs, 1936)
  • Pogány magyarság – keresztény magyarság (Bp., 1938) (reprint kiadás 1993)
  • L'evoluzione dell' idea dello stato ungherese (Roma, 1941)
  • La formazione del regno d'Ungheria (Bp., 1943)
  • The dynastic porfiry tombs of the Normann period in Sicily (Cambridge, 1959)
  • Die heilige Krone Ungarns (Bécs, 1966)
  • Papsttum und Normannen (Köln-Bécs, 1972)
  • Byzanz und das abendländische Herrschertum. Ausgewählte Aufsätze (Sigmaringen, 1977)
  • A magyarság a nomád kultúrközösségben. In: Magyar művelődéstörténet. I. Bp., 1939.; reprint kiadás Szekszárd, 1991, 1993.
  • A magyar királyság megalakulása. Bp., 1942.
  • Mittelalterliche Frauenkronen in Ost und West. Stuttgart, 1955.
  • Karl der Grosse und der Untergang des Awarenreiches. Düsseldorf, 1966.
  • Die Heilige Krone Ungarns. Wien, 1966. Magyarul: Magyarország Szent Koronája. Máriabesnyő-Gödöllő, 2005.
  • Királyság és nemzet. (Tanulmányok 1930-1947.) I-II. Szerk.: Bárány Attila. Máriabesnyő-Gödöllő, 2005

Róla szóló irodalomSzerkesztés

  • Thomas von Bogyay: Dem Gedenken an Jószef Deér. Ungarn-Jahrbuch, 1972.;
  • Egy életmű adatokban. Deér Lajos munkássága. Aetas, 1990;
  • Fodor István: Pogány magyarság és keresztény magyarság. Honismeret, 1993.; Deér József emlékezete. Tanulmányok Deér József (1905-1972) professzor születésének centenáriumára. Szerk.: Koszta László. Szeged, 2006. Deér József műveinek bibliográfiájával (Capitulum II.)

JegyzetekSzerkesztés

  1. [1] Névpont: Deér József

ForrásokSzerkesztés