De Gerando Attila (Pest, 1846. december 10. – Pálfalva, 1897. október 12.) földbirtokos, újságíró, De Gerando Ágost és Teleki Emma fia, De Gerando Antonina testvéröccse.

De Gerando Attila
Született 1846. december 10.
Pest
Elhunyt 1897. október 12. (50 évesen)
Szatmárpálfalva
Foglalkozása

ÉletútjaSzerkesztés

Kétéves korában elvesztvén édesapját, anyjával Párizsba menekült a család régi barátai (Michelet, Dumesnil, Quinet, Leon Cogniet festő s más kiváló emberek) körébe. Nővérével együtt végezte tanulmányait Irányi Dániel és több francia tanár vezetése alatt; 14 éves korában ment nyilvános líceumba, ahol a két utolsó évet végezte és letette a baccalaureatust az irodalmi, két év múlva pedig a tudományos szakból is, mely akkor ketté volt választva. Később agrégé (jogi doktor) lett; a doktorátust 1870-ben Budapesten is letette.

Főképp költeményeket írt, magyarokat és franciákat felváltva, de melyek közül csak kevés jelent meg a lapokban. Útirajzokat és etnográfiai cikkeket írt a Vasárnapi Ujságba (1873. 1876. 1880. 1882. 1884.) és a Földrajzi Közleményekbe (1875.). 1880-tól állandó munkatársa volt a párizsi Revue de Geographie-nek, melynek majd minden füzetébe írt Magyarországról; még a Revue Historique-nek is munkatársa volt, mely folyóirat számára Wesselényi Miklósról írt értekezést.

MunkáiSzerkesztés

  • Kővárvidéke 1874-ben. Bpest, 1875. (A Földrajzi Közleményekből.)
  • Két hét a Székelyföldön. U. ott, 1880 (Népszerű Term. Előadások Gyűjteménye IV. 27. füzet.)
  • Franklin élete. Megnet után ford. U. ott, 1880.
  • Étude sur les hautes plaines de Transylvaniae. Paris, 1882. (Ism. Bud. Szemle XXXIV. Különnyomat a Revue de Géographie-ből; ugyanebből jelentek meg: Szegszárd et ses Environs, Sur les Nationalités de la Hongrie, Le défilé du Bas Danube.)
  • Velencze 12 képben. U. ott, 1891.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája. Bp., 1990-1999.
  • Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. [Részben 2. jav. és bőv. kiad. + Álnévlexikon] Bp., Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000.
  • Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965.
  • Révai nagy lexikona. Bp., Révai, 1911-.
  • Tolnai világlexikona. Bp., Magyar Kereskedelmi Közlöny, 1912-1919.
  • Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926-1933.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
  • Magyar irodalmi lexikon. Flóris Miklós és Tóth András közreműködésével szerk. Ványi Ferenc. Átnézte Dézsi Lajos, Pintér Jenő. Bp., Studium, 1926.