Főmenü megnyitása

Debrecen–Nyírábrány-vasútvonal

vasútvonal

A Tiszántúl keleti részén fekvő Debrecen–Nyírábrány(–Érmihályfalva)-vasútvonal a MÁV 105-ös számú, egyvágányú, nem villamosított vasútvonala. Folytatása az Érmihályfalva–Nyírábrány-vasútvonal, mely a román vasúthálózat része 421-es számmal.

Debrecen–Nyírábrány-vasútvonal
Debrecen vasútállomása
Debrecen vasútállomása
A Debrecen–Nyírábrány-vasútvonal útvonala
Vonalszám:105 (MÁV) 421 (CFR)
Vonal:Debrecen–Nyírábrány
Hossz:31 km
Nyomtávolság:1435 mm
Üzemeltető:MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
Maximális sebesség:80 km/h
A Wikimédia Commons tartalmaz Debrecen–Nyírábrány-vasútvonal témájú médiaállományokat.
BSicon BHF.svg 0 Debrecen
BSicon ABZgl.svg 100
BSicon HST.svg 3 Debrecen-Szabadságtelep mh. Zsuzsi Erdei Vasút
BSicon eHST.svg 4 Debrecen-Újföld mh.
BSicon HST.svg 7 Debrecen-Kondoros mh.
BSicon BHF.svg 11 Nagycsere
BSicon HST.svg 15 Haláp mh.
BSicon BHF.svg 20 Vámospércs
BSicon HST.svg 26 Szentannapuszta mh.
BSicon BHF.svg 30 Nyírábrány
BSicon GRENZE.svg 31 Országhatár Magyarország-Románia
BSicon eHST.svg 33 Barantóhegy (Dealul Bran)
BSicon ABZg+r.svg 402 Nagyvárad felé
BSicon BHF.svg 39 Érmihályfalva (Valea lui Mihai)
BSicon STR.svg 402 Szatmárnémeti felé

TörténelemSzerkesztés

A Máramaros vármegyében lévő bányák termékeinek, valamint a faáruk szállításának megkönnyítésére a vasútépítést már az 1850-es években tervbe vették. A vasútvonal építésére, NyíregyházaNaménySziget között, a Tiszavidéki Vasút kért és kapott engedélyt 1859-ben. A vasúttársaság azonban Erdély felé kívánt terjeszkedni, így a mai vasútvonal elődjét, a Tiszavidéki Vasút terveitől eltérő nyomvonalon, a Magyar Északkeleti Vasút kezdte meg építeni.

A Magyar Északkeleti Vasút társaság a Debrecen és Nagykároly közötti 70 km hosszú szakaszt 1871. június 5-én, a Nagykárolytól Szatmárig (Szatmárnémeti régies neve) tartó 36 km hosszú szakaszt 1871. szeptember 1-jén, a Szatmár és Bustyaháza közötti 80 km hosszú vonalszakaszt 1872. június 16-án, a vasútvonal Bustyaháza és Sziget (Máramarossziget régies neve) közötti utolsó, 34 km hosszú részét 1872. december 4-én nyitotta meg.[1] A vasútvonal Debrecennél csatlakozott a Tiszavidéki Vasút vonalaihoz.

PályaSzerkesztés

A vonal felépítménye napjainkban 48 kg/fm sínrendszerű, hagyományos, hevederes illesztésű. Az alátámasztása túlnyomórészt faaljas, illetve részben vasbetonaljas, az ágyazata zúzottkő.

ForgalomSzerkesztés

Az ütemes menetrend bevezetése óta személyvonat jár 2 óránként Debrecen és Nyírábrány között. Napi három nemzetközi személyvonat is közlekedik Debrecen, illetve Nagyvárad, Szatmárnémeti, valamint Szatmárnémetin át Zsibó között.

JárművekSzerkesztés

A vonal kiszolgálását Bzmot motorkocsi és MÁV M41 dízelmozdony kettő Bhv személykocsival végzi. Korábban MDmot motorvonatok is közlekedtek erre. A nemzetközi személyvonatokat szintén a MÁV M41 továbbítja. A tehervonatokat debreceni honállomású MÁV M62 sorozat vontatja.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Magyar Vasúttörténet 2. kötet, 72. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-313-0)

További információkSzerkesztés