Debrecen–Sáránd–Nagykereki-vasútvonal

vasútvonal
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. december 6.

A Debrecen–Sáránd–Nagykereki-vasútvonal a MÁV 106-os számú, nem villamosított, egyvágányú 53 km hosszú mellékvonala. A vasútvonalat egykor Nagyváradig építették ki, ám a trianoni békeszerződés elcsatolta a vonal végét. A kialakult államhatárok közötti rövid vonalszakaszt az elbontása után, a mai napig nem építették újra.

Debrecen–Sáránd–
Nagykereki vasútvonal
Pocsaj-Esztár vasútállomás Bzmot motorkocsikkal
A Debrecen–Sáránd–Nagykereki-vasútvonal útvonala
Vonalszám:106
Vonal:Debrecen–Sáránd–Nagykereki
Hossz:53 km
Nyomtávolság:1435 mm
Üzemeltető:MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
Maximális sebesség:60 km/h
100 Záhony / 105 Nyírábrány felé
0 Debrecen
109 Tiszalök, 108 Füzesabony / 100 Szolnok felé
Gázvezeték utca
kiágazás a Debreceni repülőtér felé
2 Debrecen-Tégláskert mh.
5 Szepeshalom mh.
9 Szepes mh.
11 Mikepércs mh.
13 Sáránd
107 Létavértes felé
4809 Bagosi utca
20 Derecske
21 Derecske-Vásártér mh.
Derecskei-Kálló
4811 Konyári út
4811 Sóstói út
29 Konyár
Derecskei-Kálló
32 Sándoros mh.
Fehér-tói-ér
4811 Sóstói út
35 Konyári Sóstófürdő mh.
Pocsaj-ér
37 Bajonta mh.
41 Pocsaj-Esztár
4812 Rákóczi utca / Vasút utca
Berettyó
46 Kismarja mh.
4808
52 Nagykereki
Magyarország Románia országhatár
55 Nagyszántó (Santăul Mare)
58 Nagyzomlin
101 Biharkeresztes felé
402 Érmihályfalva felé
65 Biharpüspöki (Episcopia Bihor)
310 Nagyszalonta (Arad/Békéscsaba) felé
71 Nagyvárad (Oradea)
300 Kolozsvár felé

A vonal Sárándnál ágazik ki a Debrecen–Sáránd–Létavértes-vasútvonalból. A 106-os vonalat az MDmot motorvonatok „menedékének” is nevezték, míg 2011. június 17-én az utolsó MD motorvonat el nem búcsúzott Bihartól – és a magyar vasúttól.

2020-ban a MÁV kidolgozott egy tervet, miszerint villamosítanák a 106-os vonalat, és tram-train járna rajta, egészen Nagyváradig. Debrecen és Nagyvárad polgármestere elkezdte tárgyalni az ügyet. 2023 májusában a Nagyváradi Helyi Közlekedési Vállalat vezetője is említette a tervet.[1]

Története

szerkesztés

A Tiszántúl két nagyvárosát, Debrecent és Nagyváradot összekötendő vasútvonalat a Debrecen–Nagyváradi HÉV társaság kezdte el építtetni. A Debrecentől Sárándon át Derecskéig tartó vonalszakaszt – a Sáránd és Nagyléta közötti vonallal együtt – 1894. december 8-án adták át a forgalomnak.[2] A vonal felépítménye 23,6 kg/fm tömegű, „i” sínekből épült, az alépítmény építése kevés földmunkával járt.

A Derecskétől a MÁV nagyváradi vonaláig, Biharpüspöki állomásig tartó vonalszakaszt másfél évtized múlva, 1911. január 28-án helyezték üzembe.[3] A vonal felépítménye szintén 23,6 kg/fm tömegű, „i” sínekből épült. A legnagyobb műtárgy a Berettyó feletti 75 m hosszú, vasszerkezetű híd volt.

A vonalat a trianoni határ elvágta a Nagykereki–Nagyzomlin állomásközben, így az országhatáron belül csonkán végződött. Nagyvárad elcsatolásával a vonal végpontja Romániához került. A román vasút a határátmeneten nem vette fel a forgalmat, így Debrecen és Nagyvárad város között megszűnt a közvetlen vasúti kapcsolat. A második bécsi döntés 1940-ben visszaadta Magyarországnak Nagyváradot, így újraindulhatott a forgalom a vonal teljes hosszán, azonban négy év múlva a visszaszerzett területek elvesztésével újra megszakadt. Az 1944. évi menetrendben a két város közötti 72 kilométeres távolságot a vonatok 2 óra 18 perc alatt tették meg. A világháború után először a román, majd a magyar fél is felbontotta a határátmenetben pályát, a forgalmat nem vették fel többé.[4]

Az 1950-es években a debreceni repülőtér bővítése miatt módosították a vonalvezetést,[4] így alakult ki a napjainkban ismert nyomvonal a 2–6 szelvény között.

Napjainkig több terv született a vonal zsákvonal-jellegének megszüntetésére, illetve Debrecen–Nagyvárad kapcsolat helyreállítására, rendszerint Magyarország határain belül. Az 1970-es évek végén a MÁV Tervező Intézet belföldi forgalom céljára Debrecen–Berettyóújfalu vasúti összeköttetést tervezett, mely új 120 km/h sebességű vasútvonal építését irányozta elő Derecske és Berettyóújfalu között, míg a Derecske–Nagykereki szakaszt felszámolták volna. A későbbi tervek a vonal végének megtartásával számoltak, és a két nagyváros összekötését tűzték ki célul Nagykerekiből határon belül Ártándra vagy Biharkeresztesre, illetve az eredeti nyomvonalon határon átnyúlva Biharpüspöki állomásra kötve be a vonalat.[4] 2023-ig egyik terv sem valósult meg. 2011-ben Debrecen önkormányzata átfogó közlekedésfejlesztési stratégia és program kidolgozására adott utasítást mely a Debrecen és Nagyvárad közötti kerékpáros, közúti és közösségi közlekedés fejlesztését tűzi ki célul.[5]

Felépítmény

szerkesztés

A pályában fekvő sín legnagyobb része a Diósgyőri Vasműben készült az 1980-as években, de főleg Nagykereki közelében sok helyen található 1950 környékén gyártott bankowai és ózdi sín. A vágány nagyobbrészt talpfás, amelyeket a MÁV lehetőségeihez képest vasbetonaljakra cserél. Az elmúlt évek pályarekonstrukciós munkáinak, vasbetonalj- és síncseréknek, valamint aljjavításoknak köszönhetően, rövidebb szakaszokon nagymértékben javult a felépítmény állapota, sőt, egyes szakaszokon az engedélyezett sebességet is növelni tudták.

A vasútvonalon a pályasebesség 60 km/h, de egyes vonalszakaszokon 40, 30 és 20 km/h-es lassújel vannak érvényben. Derecskéig viszonylag jó állapotú a vonal, 40 km/h-s lassújel csak két helyen van: egy rövid, 200 m hosszúságú a volt Szepes megállóhelyen, és egy 1,7 km hosszúságú, a debreceni repülőtér melletti vonalszakaszon. Debrecen és Pocsaj-Esztár állomások között 210 kN, utána már csak 185 kN a megengedett legnagyobb tengelyterhelés.

Csúcsidőben magas kihasználtságú személyvonatok közlekednek a vonalon. Reggel Nagykereki felől 40 percenként, délután (vissza) óránként indulnak vonatok Debrecenből. Hétköznap a vonalon a 2013/2014. évi menetrend óta 25 db személyszállító vonat közlekedik. Iskolai előadási napokon az utaslétszám eléri az 1200 főt.

A vonal teherforgalma régen jelentős volt, főleg cukorrépát és élőállatot szállítottak vasúton, az ezredfordulóra azonban már csak Derecskéig volt rendszeres cementszállítás. Ma[mikor?] már a teherforgalom nem számottevő, így Derecskén az állomásfőnökség is megszűnt.

Járművek

szerkesztés

A Debrecen–Sáránd–Nagykereki-vasútvonalon 2011 elejéig a debreceni honállomású MD motorvonat szerelvényei jártak. Pótlásukat Bzmot motorkocsikkal és Uzsgyival oldották meg. Az utaskomfort javítása érdekében 2011 nyarától a 106-os vasútvonalon szolgált a MÁV 6312-es pályaszámú motorvonata is. 2018 októberétől Siemens Desiro motorvonatok közlekedtek a vonalon. 2020 novemberétől újra Uzsgyi közlekedik a vonalon.

Az S506-os viszonylatszámot a 2017–2018-as menetrendváltástól használják.

S506 (Debrecen – Nagykereki)
Perc (↓) Állomás Perc (↑) Átszállási kapcsolatok
0 Debrecen
végállomás
70   1, 2
  5, 5A
  10, 10A, 10Y, 16, 18, 18Y, 21, 30, 30A, 30I, 30N, 37, 39, 42, 42A, 43, 46, 46E, 46H, 47, 47Y, 48, 146, A1, Airport1
  1373, 1374, 1432, 1440, 1441, 1449
  Helyközi buszok
  személyvonat, sebesvonat, gyorsvonat, expresszvonat, IC, EC
21 Sáránd 54   1374, 1440, 1441
  Helyközi buszok
29 Derecske 46   1440
  Helyközi buszok
32 Derecske-Vásártér 43
42 Konyár
vonalközi végállomás
33
50 Konyári Sóstófürdő 25   Helyközi buszok
58 Pocsaj-Esztár 17   Helyközi buszok
66 Kismarja 9
74 Nagykereki
végállomás
0
  1. Eddig csak Budapestről emlegették a nagyváradi tram-train megépítését, most a helyi közlekedési vállalat felvállalta a projektet (magyar nyelven). kronikaonline.ro. (Hozzáférés: 2023. december 6.)
  2. Magyar Vasúttörténet 2. kötet, 254. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-311-4)
  3. Magyar Vasúttörténet 4. kötet, 209. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-314-9)
  4. a b c Káldi István: A Debrecen-Nagyvárad vasútvonal Sínek világa 2009/1 szám
  5. Debrecen Megyei Jogú Város Polgármestere, Sürgősségi indítvány Archiválva 2017. szeptember 18-i dátummal a Wayback Machine-ben 2011. február 16.

További információk

szerkesztés