Degenfeld-kastély (Baktalórántháza)

Baktalórántháza

A baktalórántházi Dégenfeld-kastély a város központjában található, több hektáros természetvédelmi terület övezi. 2015 decembere óta interaktív múzeumként üzemel.

Degenfeld-kastély
(Dégenfeld Kastélymúzeum)
A baktalórántházi Dégenfeld-kastély
A baktalórántházi Dégenfeld-kastély
Ország Magyarország
Település Baktalórántháza
Épült feltehetően a 17. században

Jelenlegi funkció interaktív múzeum
FenntartóBaktalórántháza Város Önkormányzata
Cím Köztársaság tér 13.
4561 Baktalórántháza
Elhelyezkedése
Degenfeld-kastély (Magyarország)
Degenfeld-kastély
Degenfeld-kastély
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 59′ 53″, k. h. 22° 04′ 25″Koordináták: é. sz. 47° 59′ 53″, k. h. 22° 04′ 25″
Degenfeld-kastély
weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Degenfeld-kastély
témájú médiaállományokat.

ElhelyezkedéseSzerkesztés

A kastély Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Közép-Nyírségben, Nyíregyházától 31 km-re északkeletre található.

TörténeteSzerkesztés

A nemesi kúria első írásos említése 1515-ből származik. Eszerint a Nyíri család tagjai nászajándék fejében „...Bogda prédiumban egy lakatlan nemes kúriát, Ibrányi István esztergomi kanonoknak adományozzák.” 1593 előtt Bakta már a Báthoriak ecsedi birtokához tartozott. 1630-ban II. Ferdinánd új adományként szalai Barkóczy Lászlónak adta: „...possessionibus Bakta curiaque nobilitari ibidem fundata et exstructa...” azaz: „Bakta helységben alapított és épített nemesi kúriával”. A hagyomány szerint a mai kastély elődjét Barkóczy László építette 1630-körül.

1687-től Barkóczy Krisztina és Károlyi Sándor házassága révén a kastélynak új részbirtokosa lett, a nagykárolyi Károlyi család. 1720 és 1724 között felújították az épületet, emeletet is építettek rá. A kastély utolsó nagyobb átalakításait 1840 körül végezték.

1919-ben a Tiszántúlt megszálló román hadsereg egyik főhadiszállása lett a baktai kastély. Kivonulásuk után az épület üresen, kifosztva maradt vissza. A helyreállítás után a második világháború végéig a Degenfeld család lakta.

1945 után a baktai erdő adottságaira támaszkodva tüdőszanatóriumként hasznosították az épületet. A kastély parkját gondosan karbantartották, az 1970-es években hivatalosan is természetvédelemi terület lett.

1995-től több mint 20 évig üresen, kifosztva állt a kastély, csak 2006-ban került Baktalórántháza önkormányzatának tulajdonába. 2015-ben újították fel, majd 2016 március 15-én megnyitotta kapuit a Dégenfeld Kastélymúzeum.

Dégenfeld KastélymúzeumSzerkesztés

A helytörténeti, néprajzi, természettudományi múzeum egyedi, innovatív technikai megoldások révén, interaktív informatikai eszközökkel, táblagépek kameraképén keresztül virtuálisan felépített világot is bemutat a látogatóknak.[1]

2019-ben a múzeum két további állandó kiállítással bővült: egy különálló épületet gróf Károlyi Gyula miniszterelnök emlékházának rendeztek be. A főépület emeletén pedig interaktív erdészeti kiállítást alakítottak ki.

A kastélyparkSzerkesztés

A kastély parkjában egyedülálló fa-ritkaságok vannak. A környező 312 hektár területű erdő – mely Nyírerdő néven ismert[1] – egy része természetvédelem alatt áll.[2]

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b szabolcshir.hu: Baktalórántháza ékszere: megnyílt a Dégenfeld Kastélymúzeum, civishir.hu - 2015. december 18.
  2. Kasza Sándor: Magyar települések enciklopédiája: összefoglaló leírás Magyarország megyéiről, városairól és községeiről (607. oldal), CEBA Kiadó, 2000 (online: google könyv)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Balogh István: Szabolcs-Szatmár megye műemlékei, 1. kötet, Akadémiai Kiadó, 1986. (online: google könyv)