Főmenü megnyitása

Deischel A. Magyar Acéldrót-, Drótkötél- és Drótárugyár

A Deischel A. Magyar Acéldrót-, Drótkötél- és Drótárugyár 1913-tól működött Miskolcon. Jelenlegi jogutódja a D&D Drótáru Zrt.

Deischel A. Magyar Acéldrót-, Drótkötél- és Drótárugyár
Típus üzleti vállalkozás
Alapítva 1911
Székhely Miskolc, Magyarország
Alapító Adolf Deischel

TörténeteSzerkesztés

Adolf Deischel német iparos az akkori poroszországi Hindenburgban (ma a lengyelországi Zabrze) és a lengyel-orosz Sosnovitzben működtetett drótüzemet. Utóbbi helyen, 1911-ben a miskolci Kereskedelmi és Iparkamara küldöttsége kereste fel a gyárost, mivel a kamara szintén dróthúzó gyár telepítését tervezte Miskolcon. A tárgyalások eredményeként abban állapodtak meg, hogy Deischel létesíthetne üzemet a városban. Az iparos 1911 nyarán érkezett Miskolcra, és Nagy Ferenc polgármesterrel alá is írták a szerződést, a Sajóhoz közeli Martin tagbirtokon fekvő telket a város adta (Besenyői u. 18.), Deischel pedig saját kivitelezésben építette meg a gyárat. A termelés 1913-ban kezdődött, kezdetben száz munkással és főleg német mérnökökkel. Az első világháború, illetve a trianoni döntés nehéz helyzetbe hozta a vállalatot, kapacitása ugyanis meghaladta a lecsökkent területű ország igényeit. 1921-re a cég kemény és lágy huzalokból 36 vagon, edzett acélhuzalokból 75–79 vagon, szögből 60–70 vagon, drótkötélből 70–100 vagon mennyiséget állított elő. Az 1930-as évekre a gyár Miskolc egyik legnagyobb ipari üzeme lett, alkalmazottai teljes létszámban magyarok voltak.

A gyár fennállásának 25. évfordulóján ünnepséget rendeztek, amin Deischel Ervin vezérigazgatón kívül megjelentek a Deischel család népes képviselőin kívül a hazai ipar, a város és a minisztérium reprezentánsai is. Az ünnepséget a Zenepalotában rendezték, ahol Halmay Béla polgármester leplezte le a néhai alapítót ábrázoló bronz domborművet. Ekkor a vállalat már 414 családfőnek adott munkát, ami a második világháború előtti évekre 700–750 főre emelkedett. A gyár a világháború során nagyon komoly károkat szenvedett, a németek felrobbantották, a gépek nagy részét elszállították. Ingrid von Ihne vezérigazgató, a részvénytársaság tulajdonosa a vezető tisztségviselőkkel együtt elmenekült. 1945-ben a gyár szovjet tulajdonba került, és ebben az időben mindössze 100–120 munkás dolgozott. A Deischel gyár 1954-ben December 4. Drótművekre változtatta a nevét, és gyártmányai révén széles körű nemzetközi elismertségre tett szert. 1994-től, a privatizáció után Drótáru és Drótkötél Kft. néven működött, ma D&D Drótáru Zrt. a neve.

ForrásokSzerkesztés

  • Dobrossy István: Deischel A. Magyar Acéldrót-, Drótkötél- és Drótárugyár (Besenyői u. 18.). In Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 2. Dobrossy István, Stehlik Ágnes (szerk.). Miskolc: Belvárosi Kulturális Menedzser Iroda. 83–86. o. ISBN 9630297604