Demecser

	Demecser
; Demecser címere	; Demecser zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Megye	Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás	Kemecsei
Jogállás	város
Polgármester	Váradi László
Irányítószám	4516
Körzethívószám	42
	Népesség
Teljes népesség	4205 fő (2015. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	112,81 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	36,99 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Demecser Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 48° 06′ 50″, k. h. 21° 55′ 13″Koordináták: é. sz. 48° 06′ 50″, k. h. 21° 55′ 13″
	Demecser Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
	Demecser weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Demecser témájú médiaállományokat.

Nem tévesztendő össze a következővel: Devecser.

Demecser város Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Kemecsei járásban.

FekvéseSzerkesztés

Demecser Szabolcs-Szatmár-Bereg megye északi részén, a Rétközben, a Lónyai-főcsatorna mellett fekvő település. Kék 4 km-re, Gégény 3 km-re, Dombrád 11 km-re, Berkesz 5 km-re, Székely 6,5 km-re található.

Vonattal elérhető a Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-vasútvonalon.

TörténeteSzerkesztés

Demecser nevét az oklevelek 1333-ban említik Dewecher és Keménydevecser néven, de neve a későbbiekben már csak Demecser néven van említve.

A korabeli okiratokban Szent György tiszteletére emelt templomát is említik. Fontos halászóhely lehetett már az Árpád-korban is, mivel már az 1300-as években is 30, név szerint felsorolt halászóhelyét említik.

Károly Róbert király idejében a település földesura Magyar Pál volt.

Demecser a 15. században már mint város volt feltüntetve az oklevelekben. Ekkor az ónodi Czudar, a Rozgonyi, a Kállay és a Monoki család volt birtokosa.

A 18. század végén és a 19. század elején a Korda, Barkóczy, Walter, Zoltán, Buday, Dombrády, Irinyi, Jármy, Krucsay, Okolicsányi, Erőss, Elek, Szikszay, Serte családok voltak a település birtokosai.

A 20. század elején is több család osztozott rajta: ekkor birtokosai Hadik-Barkóczy Endre, Elek Emil, László és Dezső, Török Gyula és Grósz Ignác voltak.

A két tűz (a magyar Vörös Hadsereg és a román hadsereg) közé került Székely Hadosztály egy része 1919. április 26-án itt tette le a fegyvert a megszálló román hadsereg előtt.

Demecser a városi rangot 2001-ben kapta meg.

A település dűlőnevei közül megemlítésre érdemesek: Rofaj, Porkoláb, Jakabrét, Bertény, Heteje, Kolbárt-tó, Remete, Gergely lese, Beke-láp, Matyi-sziget, Bekés, Bábolytó, Lapuvas tava, Bersény, Orozd, Vár-sziget, Dombóc-tó, Nagy-Heketó, Konyhok sziget és láp, Vereshíd tó, Vásáros-hegy nevek.

NépcsoportokSzerkesztés

2001-ben a település lakosságának 91%-a magyar, 9%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[3]

NevezetességeiSzerkesztés

Református temploma, 1820-ból
Római katolikus templom, 1890-ből
A káposztatermelés hagyományait bemutató egyik legnagyobb magyarországi rendezvény a Demecseri Káposztás Napok (szeptember 26-28.).

JegyzetekSzerkesztés

↑ Demecser települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2014. október 12.)
↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

Földrajzportál
Magyarország-portál

[1] Demecser települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2014. október 12.)

[f02b04ee5f1fcf8d34ac4f1d62ddcd8fd730987d-2] Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)

[3] A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

[1]

[2]

[3]