Demeter Béla
Demeter Béla (Somkerék, 1910. január 6. – Bukarest, 1952. december 24.) magyar újságíró, szerkesztő, politikus. Demeter János öccse.
Demeter Béla | |
Született | 1910. január 6. Somkerék |
Elhunyt | 1952. december 24. (42 évesen) Bukarest |
Állampolgársága | román |
Foglalkozása | újságíró, szerkesztő, politikus |
A Wikimédia Commons tartalmaz Demeter Béla témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Életútja
szerkesztésIskoláit Székelyudvarhelyen és Désen végezte, majd a bukaresti közigazgatási főiskola hallgatója volt. Az Erdélyi Fiataloknak 1932-től főmunkatársa, a Keleti Újság belső munkatársa, az Erdélyi Gazda szerkesztője (1936–44), a kolozsvári Estilap főszerkesztője (1940–44). Bátyjával együtt írta Románia gazdasági válsága c. könyvét (Kolozsvár, 1930).
Mint az Erdélyi Fiatalok faluszemináriumának elnöke (1931–33) jelentős szervezőmunkát végzett; kapcsolatot teremtett Dimitrie Gusti bukaresti professzorral, akinek falukutató munkásságát a sajtóban népszerűsítette is. Az Erdélyi Fiatalok Falu-füzetei sorozatában jelent meg 110 kérdést tartalmazó Hogyan tanulmányozzam a falu életét? c. szociográfiai kérdőíve a falumunkások számára (Kolozsvár, 1931), majd Az erdélyi falu és a szellemi áramlatok c. füzet (Kolozsvár, 1932), melyben a szociográfia és a riportázs összekapcsolására tett kísérletet. A Romániai Magyar Népközösség és az EMGE vezetőségének tagja. Támogatta az 1944-es antifasiszta kolozsvári ellenállást.
Teleki Ádám Kolozsváron élt a II. világháború után. Megismerkedett Markam amerikai újságíróval, akit Kolozsvárra küldött az amerikai nagykövetség, hogy tájékozódjon az erdélyi viszonyokról. A Teleki Ádám által gyűjtott adatokat Demeter Béla összesítette. Demeter Béla részt vesz a Béketárgyaláson 1946-ban. Ezért gyilkolták meg a román állami hatóságok.[1]
1951-ben a magyar hatóságok kiadták Romániának (a még március 15-én letartóztatott) magyar állampolgárságú Demeter Bélát. Demeter Béla a II. világháború alatt az Erdélyi Párt elnökének, Teleki Bélának a titkára, majd 1945-től Budapesten a Békeelőkészítő Osztály Erdély-szakértője, az erdélyi magyarság érdekeinek védelmezője. Feltehetően ő lett volna Csőgör Lajos és csoportja, valamint Márton Áron és csoportja-perekben a koronatanú, miszerint Csőgör Lajos, Demeter János, Venczel József, Korparich Ede adatokat szolgáltatott ki Magyarországnak, "azzal a céllal, hogy Erdélyt elszakítsák Romániától." Demeter Béla 1952. december 24-én Bukarest văcăreşti-i negyedének rabkórházában az elszenvedett kínzások következtében halt meg.[2]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Duna Tv - Tiltott kastélyok - Marosújvári Telekiek mediaklikk.hu/duna-world/cikk/2020/07/14/tiltott-kastelyo... 32.33-nál. Hozzáférés: 2020.07.29
- ↑ Vincze Gábor: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája : 1944-1989
Források
szerkesztés- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés I. (A–F). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1981.