Deréki Antal

Deréki Antal, született Leipnik (Bánfalva, 1849. május 1. – Budapest, 1931. december 28.) színész, színműíró, író. Testvére Bánfalvi Lajos író, lapszerkesztő volt.

Deréki Antal
Született	1849. május 1. Bánfalva
Elhunyt	1931. december 28. (82 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	színész író
Sírhelye	Farkasréti temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Deréki Antal témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Pályafutása

Leipnik Sámuel és Kann Eszter (Netti) fia. Szentesen járt iskolába. 1867-ben Páli Gyulánál szerepelt Törökkanizsán, itt Petőfi Zoltánnal játszott. 1874-ben Völgyi György vidéki társulatánál volt kardalnok, 1875–1876-ban Szabó Antal társulatánál kedélyes apa- és komikus szerepeket játszott. Később pedig egy vidéki színésztársulat igazgatója volt. 1887. március 12-én Miskolcon ünnepelte működése 20 éves jubileumát, Gerő Károly Vadgalamb című népszínművében. Szalondarabokban is emlékezetes alakításokat nyújtott. Később visszavonult a színpadtól és az írásnak szentelte tehetségét. 1917. szeptember 11-én a Budai Színkörben ünnepelte meg színészi és színműírói munkásságának 50 éves jubileumát. Ezen az estén Sebestyén Géza társulata előadta Napraforgó című népszínművét, ebben egy csavargóvá züllött legényt alakított. 1926. október 28-án ülte 60 éves írói és művészi jubileumát.

Foglalkozott műfordítással, írt színdarabokat, elméleti cikkeket, dolgozott mint titkár és rendező.

Főbb szerepei

• Mongerard (Moreau: A szövetségesek)
• Bagó (Csepreghy F.: A sárga csikó)
• York (Jókai Mór: Milton)
• Don Basilio (Beaumarchais: Figaro házassága)

Fontosabb művei

• Dalárdisták
• A magyar fregoli
• Szép Delila
• Pörös atyafiak

Thoresen Magdolna norvég Írónő című cikke a Budapesti Hírlapban (1883. 264. sz.) jelent meg, írt a Harmoniába (1884. Külföldi szépirodalmi szemle, A népszínmű elméletéről, Mikszáth és Rosegger), tárcát az Arad és Vidékébe (1888).

Első színműve a Buzavirág volt, melyet 1884-ben Budán mutatták be. Az eleven ördög ford. víg-operettjét (zenéjét szerezte: Konti József) 1884. augusztus 8-án a Budai Színkörben adták elő, akárcsak A kondorosi szép csaplárné című színművét 1889. július 14-én. A szép Nadia című ötfelvonásos színműve, mely a Slavianszky-féle orosz énekes társaság sikereinek hatása alatt készült, először a budapesti Városligeti Színkörben 1890. július 2-án került bemutatásra, majd október 16-án a zombori városi színházban. Lefordította olaszból nyelvből az Erkölcsi halott címmel megjelent drámát és több német és francia színművet.

Könyvei

• Pálczás színészek (1914)
• Vándorkomédiások (1922)

Működési adatai

1868: Kocsisovszky Jusztin, Szuper Károly; 1869: Győrffy Antal; 1870: Tímár János; 1873: Völgyi György; 1874: Szabó Antal; 1875: Hubay Gusztáv, Némethyné; 1876–78: Lászy Vilmos; 1878: Gáspár Jenő; 1879: Aradi Gerő; 1880–83: Beődy, Mándoky Béla; 1883–86: Csóka Sándor; 1884: Népszínház; 1886: Kövesi; 1887: Csóka Sándor; 1888: Jeszenszky Dezső; 1889–91: Egri János; 1893: Zoltán Gyula; 1894: Fekete Béla; 1895: Bessenyei Miklós; 1896: Deák Péter; 1897–99: Pesti I. Lajos; 1899: Csóka Sándor; 1899–1904: Mezei Béla; 1901: Földesi; 1904: B. Polgár; 1905: Fehér Károly.

Források

• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.  
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
• Magyar színművészeti lexikon: A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár. I. kötet (Aágh Endre – Faust). Budapest: Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete. [1929]. 338. o.  
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 195. o.  Online elérés
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái II. (Caban–Exner). Budapest: Hornyánszky. 1893.