Wikipédia

Derdák András

(1972) művelődésszervező, kultúraközvetítő
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon.

Derdák András (Budapest, 1972. január 11. –) művelődésszervező, kultúraközvetítő,[1] a rendszerváltáskor [2]alapított Banán Klub vezetője 13 éven át, 2002–2004 között a Millenáris Park művészeti igazgatója, 2006–2010 a Párizsi Magyar Intézet igazgatója, 2011-től a Sziget Fesztivál franciaországi képviselője, a Szeretem Magyarországot Klub tagja,[3] a Gödör Klubért Kulturális Egyesület és Csillaghegyi Evangélikus Gyülekezet- és Templomépítő Alapítvány[4] egyik alapítója, a magyarországi underground jegyzett [5]tagja. 2005-ben édesanyja iránti tiszteletből felvette a nevét, azóta hivatalosan Ecsedi-Derdák András. Jelenleg a dél-franciaországi Montpellier-ben él.

Derdák András
Déri Miklós felvétele
Déri Miklós felvétele
Született1972. január 11. (52 éves)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaművelődésszervező
Sablon • Wikidata • Segítség

„Egy művelődésszervezőnek az a dolga, hogy kapocs legyen a közönség és a produkciók között. El kell érjük azokat az embereket is, akik nem járnak sehova, csak otthon ülnek. Alkotások születnek, közönség van. Nekünk a megfelelő eszközöket kell megtalálni a megszólításukhoz.”[6]

Család, gyermekkor, iskolái szerkesztés

,Derdák András 1972. január 11-én született, Budapesten. Nála 11 évvel idősebb bátyja, Derdák Tibor szociológus-tanár, a Dr. Ambédkar[7] Gimnázium egyik alapítója, igazgatója.[8] A sporttagozatos általános iskola mellett 3 évig versenyszerűen vívott, majd 6 éven át versenyszerűen sízett, és szintén 6 éven át lovagolt. 1993-ban járt a Századvég Politikai Iskolába, 1995–1998 között a Janus Pannonius Tudományegyetem Művelődésszervező Szakára (főiskolai diploma 2000[9]), 2000–2003. között a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrásfejlesztési Intézet Művelődés Manager Szakát végezte el, 2007[10]-ban diplomázott.

2019-től az ELTE Szociológiai intézetének doktorandusza.[1]

Rendszerváltás,[11] politikai szerepvállalás szerkesztés

1988-ban, másodéves gimnazista korában konfrontálódott először a hatalommal, amikor a Dózsa György Gimnázium iskola-rádiójában, szerkesztő-társával Galambos Péterrel ellenzéki, úgynevezett Duna-körös tüntetésre invitálták a diákokat. Az iskola párttitkára kizavarta őket a rádió stúdiójából, az incidenst – lélekjelenlétüknek köszönhetően – az egész iskola hallhatta.

Derdák 1989-től tagja lett a Fidesznek, amelynek óbudai csoportjában kezdett tevékenykedni. A gimnáziumnál jobban érdekelte a plakátragasztás, szervezés és szervezkedés. A rendszerváltás egyik legfontosabb aktusa, a köztársaság kikiáltása a Parlament előtt érte, ahol Magyar Narancsot és Fidesz jelvényt osztogatott. 1990-ben, az érettségi és az első parlamenti választások évében, amikor a Fidesz minden várakozáson felül „túlnyerte” magát, Derdák András a város legfiatalabb [12]önkormányzati képviselője lett az újonnan megalakult III. kerületi óbudai Önkormányzatban, ahol a Szociális és a Költségvetési Bizottságok tagjaként dolgozott, majd később frakcióvezetővé is választották. A testület őt delegálta budapesti küldöttnek, így lett tagja a Fővárosi Önkormányzat képviselő-testületének is.

1990-ben az óbudai Fidesz csoport az egykori csillaghegyi pártházba költözött, amelyet először csak mint pártházat használtak, majd az akkor kibontakozott ún. Narancs-Klub hálózat mintájára kulturális központtá akartak tenni. Ez meg is történt, így született a később legendássá vált Banán Klub. Derdák 1993-ban Vargabetű néven Békásmegyeren is szervezett egy a Banán Klubhoz hasonló intézményt. A békásmegyeri Szociális Ifjúsági Alapítvány [13]alapítója, 1994 és 1999 között kuratóriumának elnöke.

A Fidesz szakadásakor [14]csaknem a teljes óbudai csoporttal együtt kilépett [15]a pártból, s attól kezdve Független Liberális Frakció néven folytatták tevékenységüket. Derdák 1994-ig töltötte be az önkormányzati és a fővárosi képviselői tisztségeit.

Banán klub[16] szerkesztés

A ház (Mátyás Király út 13-15., III. kerület, 1039 Budapest, ma már Csillaghegyi Közösségi Ház) története önmagában is érdekes: az 1930–40-es években legényegylet és hentesbolt működött itt, az ’50-es, ’60-as, ’70-es években pártház és könyvtár, a rendszerváltás idején meglehetősen leharcolt állapotú épület volt. A Banán Klubot[17] a Fidesz csoport alapította, pártházként működött. A ’93-as kilépés után alakították meg a Csillaghegyi Kulturális Egyesületet,[18] amelynek Derdák András lett az elnöke. Mint a művelődési ház egyik motorját, aki az alternatív kulturális szcénában egyre nagyobb jártasságot szerzett, rövid időn belül megválasztották a hely vezetőjének is, az 1994-es hivatalos [19]megnyitót[20] már ő celebrálta..

A Banán saját fesztiváljai vitték a klub hírét. Köztük a Szárnyak Fesztivál (nyolc alkalommal), az archetípusokra épülő Tűz-Víz-Levegő-Föld Fesztivál, a karácsonyi Férfi-Nő Fesztivál,[21] a Zene Ünnepe,[22] amelynek sokáig a Banán Klub volt az egyik legkiemelkedőbb magyarországi helyszíne, vagy a Banán kereteit gyorsan kinövő Menekülés a rövidfilmbe[23] fesztivál, hazai és nemzetközi résztvevőkkel. Film, zene, színház, tánc, komolyzene, jazz és fotó, színvonalas rock-koncertek, kiállítások, gyermekfoglalkozások, kávéházi beszélgetések közéleti szereplőkkel, vitaestek, performanszok [24]váltották egymást a Ház színpadán. A Banán Klub Budapest külterületén mintegy tizenhárom éves fennállása idején helyi kezdeményezésből fővárosi, majd néhány éven belül országos ismertségű és elismertségű hellyé fejlődött. 1999-ben a Magyar Narancs szokásos évi szavazásán elnyerte „Az ország legjobb klubja” címet. A hely legnagyobb eredményének az tekinthető, hogy nyitott működésével teret adott a fiatalos alkotókedvnek, és sikeresen lavírozott a magas és populáris kultúra között. Derdák egyedülálló demokratikus vezetési módszerrel hagyta érvényesülni a Klub dolgozóit. A brain-storming jelleggel kitalált ötletekből a megvalósíthatónak ítélt elképzeléseket egy 4-5 főből stáb valósította meg.

A Sziget Fesztivállal – amelytől mindössze négy hévmegállónyira volt a klub – a kezdetektől jó kapcsolat [25]alakult ki. 1993–2001 között Derdák András kilenc alkalommal vett részt a fesztivál szervezésében és lebonyolításában, a Jazz Színpadot ez idő alatt a Banán Klub szervezte. De a Banán volt egy darabig a hivatalos kiadója a Sziget Sun Online-nak, innen startolt el például a Sziget első élő közvetítése. Ráadásul, mivel a III. kerület akkori polgármestere, Tarlós István, számtalanszor támadta a rendezvényt, szükség esetén az óbudai illetőségű Banán Klub próbált közvetíteni a felek között: Derdák jó kapcsolatot ápolt mind a kerület polgármesterével, mind Demszky Gábor főpolgármesterrel.

Egy idő után a Banán már nemzetközi pályázatokon is nyert. A legfontosabb francia kapcsolatokra épülő programsorozatnak, az „EuroConnections”[26]-nek 1996-tól 1998-ig Derdák lett a főszervezője. Rendszeresen, évi 5-10 tanulmányutat, konferenciát szervezett több franciaországi egyesülettel közösen. Franciaországi kulturális kapcsolatai nyomán magyar festőművészek kiállítását nyitotta meg Grenoble-ban, kollégáival részt vett kisebbségi fesztiválon Montpellier-ben, és számos francia színházi és zenei fesztiválon.[27]

Derdák András 1990–2003 között vezette [28]a Banán Klubot. A Banán lassú sorvadása és elhalása mögött a helyi [29]és nagypolitika kedvezőtlen változásai, a stáb életkori és ambícióbéli változásai, egy szomszéd,[30] valamint a helyi beágyazottság hiányosságai [31]álltak. A Banán felvette a Csillaghegyi Közösségi Ház nevet és a családi, valamint a gyermekprogramok vették át a főszerepet. 2011-ben a III. kerület beolvasztotta egyéb intézményei közé.

2003-ig Derdák András közel 4000 (10-től 35 000 fős) rendezvény szervezésében vállalt vezető szerepet a Banán Klub, a Francia Intézet, a Sziget Fesztivál (akkor még Pepsi Sziget), a Trafó, a Puskin Mozi és egyéb intézmények keretében.

Egyéb tevékenységek szerkesztés

Nemzetközi képviselet: 1990–2002 között Derdák számos szakmai kiküldetésen járt külföldön. Részt vett Strasbourgban az ifjúsági Európa–parlamentben az Emberi Jogok Nyilatkozatának újraszövegezésén.[32] Vezetett ifjúsági delegációt Moszkvába és a franciaországi Clermont Ferrand-ba. Párizsban a lakásgazdálkodást, Amszterdamban az önkormányzati választásokat figyelte meg.

1999-ben az Európa Tanács 50. születésnapi évfordulóját megünneplő fesztivál főszervezője. 2001-ben pályázott a Petőfi Csarnok igazgatói posztjára, nem nyert. 2002-től a Kultúraközvetítők Társaságának (országos szakmai szervezet) elnökségi tagjává választották. Egy évig a Budapesti Tanítóképző Főiskola gyakorlatvezető tanára. 2002-ben a Soros Alapítvány és a Fővárosi Önkormányzat kulturális szakértője. Témái: ZsinAgóra létrehozása (az óbudai zsinagóga kultuszhellyé való átalakítását célzó projekt vezetője); a Közraktár-project[33] (a Duna-parti raktárházak és a Nehru part revitalizációját célzó, új kulturális komplexum létrehozását előkészítő tanulmány kutatásvezetője; és a Millenáris Park választások utáni hasznosítási lehetőségeinek megtervezése. 2003-ban a Csillaghegyi Kulturális Központ Kht. felügyelő bizottságának és a Szabadtér Színház felügyelő bizottságának elnöke lett.[34]

Pajer Kristóf felkérésére 2020 májusától alapítója és rendszeres szereplője az Árnyék podcast-nak, amelyben külföldön élő magyarok beszélik meg kéthetente a közélet és a politika néhány érdekes aktualitását.

Millenáris Park szerkesztés

„Fontos feladat, hogy mindig rávedd magad arra, hogy úgy menj be az intézményedbe, mintha először tennéd, idegenként.”[35]

2002-ben a Millenáris Kht. ügyvezető igazgatója, Mizsei Zsuzsanna felkérésére [36]vállalta a művészeti igazgató feladatainak ellátását. Az első időszakban az Álmok álmodói című kiállítás gondozása és továbbfejlesztése mellett Derdák újjászervezte a Kht. kulturális programjait, depolitizálta [37]és erősítette a park befogadó jellegét. A Millenáris Park az ország legnagyobb kulturális intézményévé, a magyar kultúramenedzselés egyik legsikeresebb cégévé, sok egyéb mellett a Filmszemle szakmai vetítéseinek otthonává vált. A művészeti igazgató munkáját egy körülbelül 40 fős stáb[38] segítette, havonta 70-150 programot, 2002 és 2004 között mintegy 3000 rendezvényt bonyolítottak le a 22 000 m²-es alapterületű épületkomplexum területén. 2003-ban például 1568 programot – koncerteket, színházi előadásokat, kiállításokat, hagyományőrző kézműves gyerekfoglalkozásokat, stb. – szerveztek, nyolcadannyi ráfordításból, mint az elődeik, és a Millenáris Park közel 1 millió látogatót fogadott.[39] „Adott volt egy ambiciózus, kreatív és eszméletlen munkabírású fiatalember, akinek volt elképzelése arról, hogy nézzen ki egy ekkora kulturális központ – és én, aki mindehhez biztosította a jogilag rendezett, gazdaságilag akkor még stabil hátteret” – emlékezik vissza Mizsei Zsuzsanna. „Kétéves munkánkkal azt akadályoztuk meg, hogy a Millenárist privatizálják és eltüntessék Budapest kulturális térképéről.”[40] Pénz hiányában azonban a Millenáris Park felügyelete a kulturális tárcától átkerült az Informatikai és Hírközlési Minisztériumhoz, amely a kulturális misszió helyett az informatikát helyezte előtérbe. Új vezető kinevezésével előbb Mizsei Zsuzsanna összes jogosítványát vonta el, aki távozott az intézmény éléről, majd 2004 decemberében rendkívüli felmondással[41] Derdákot is eltávolították.[42]

2005-től a PANKKK (Program a Nemzeti Kortárs Könnyűzenei Kultúráért) program főkoordinátora lett. Derdák részt vett a később Szép Fruzsina által vezetett Magyar Könnyűzenei Exportiroda (Music Export Hungary Iroda) felállításában is. Az iroda az értékteremtő magyar könnyűzenei kultúra külföldi érvényesülését, ill. exportját segítette 6 éven át, hogy az országkép-modernizáció folyamatába a többi művészeti ággal egyenrangú műfajként vonja be a könnyűzenét, és képviselje azt a nagyvilágban.[43]

Párizsi Magyar Intézet szerkesztés

Derdák András[44] a Párizsi Magyar Intézet (PMI) igazgatója [45]2006. január 1-től 2010. december 31-ig. A Fidesz Rockenbauer Zoltán művészettörténészt, korábbi kultuszminisztert látta volna szívesebben a poszton, négyszer interpellálták Bozóki Andrást, a Nemzeti Kulturális Örökség miniszterét a döntése miatt. Bozóki elmondta, hogy mindkét pályázat magas színvonalú dokumentum, Derdák az igazgatói pályázatot új, menedzsment szemléletű projektjével nyerte el. Derdák igazgatásának öt éve alatt a Párizsi Magyar Intézet külső/belső arculata, működtetésének és kultúraterjesztő szerepének alapelvei megújultak,[46] új, korszerű, a fogadó ország kultúrájának megfelelő formát kaptak. De ahogy Derdák az SZDSZ hatalmi törekvéseivel is konfrontálódott a Millenárison, úgy az MSZP vezetésével sem indult harmonikusan az élete. A 2006-os választások után Bozókit Hiller István követte a kulturális tárca élén, aki nem bízott elődje kinevezettjeiben, a „Bozóki árvákban”. Ezért a PMI felügyeletét ellátó Ballassi Intézet adminisztrációja, de még közvetlen kollégái is – a náluk jóval fiatalabb, 34 éves – új igazgató ellen fordultak. Az előbbiek rendre elutasították a szakmai változtatásokra irányuló kéréseit,[47] az utóbbiak hazafelé intrikáltak. Derdák azonban ezután sem a politikához, hanem a posztjához volt „lojális”. Szakmai sikerei,[48] a magyar sajtó ingerküszöbét átütő ötletei mentették meg a kirúgástól. Másfél év után konszolidálódott a helyzet, és idővel új, ütőképes csapatot is verbuválhatott maga köré. Igazgatóságának második évében a helyi magyarok mellett a francia látogatók száma megemelkedett, 2009-re pedig a közönség kétharmada már francia volt, és nagyobb része először járt a magyar kulturális képviseleten. Személyében először választott elnökké magyar intézetigazgatót 14 ország Párizsban működő külföldi kulturális intézete a közös dzsesszfesztiváljuk élére. (Miután 2007-ben lejárt a Jazzycolors elnökségi posztját betöltő cseh kulturális intézet igazgatójának mandátuma, Derdák Andrást javasolta a koordináció és a szervezés fő motorjául.) Derdákot négyszer választották újra a kéthetes fesztivál elnöki posztjára, 2010-ben már 16 ország kívánt részt venni, s ezzel saját nemzetének fellépőjét népszerűsíteni az eseményen. Közben az igazgató eredetileg négyéves mandátumát a sikerekre való tekintettel az Oktatási és Kulturális Minisztérium egy évvel meghosszabbította. 2011 első napjaiban a francia kulturális miniszter, Frédéric Mitterrand egy fogadáson így nyilatkozott: „A Franciaországban működő közel ötven külföldi kulturális intézet közül a francia kulturális intézményekkel szorosan együttműködve tevékenykedő Párizsi Magyar Intézet az eddig legaktívabb külföldi központ a francia fővárosban.”[49]

„A Franciaországban jelen levő több mint félszáz nemzet kultúrája között lábujjhegyre kell állni ahhoz, hogy látszódjunk. Ki kell menni a franciák közé!”

A PMI fontosabb[50] eseményei 2006-2011 között szerkesztés

2006-ban, a PMI életében először, a Zene Ünnepe alkalmából a Saint Sulpice templom előtti téren magyar színpadot állítottak; ugyanebben az évben, az 1956-os forradalom 50. évfordulója alkalmából magában a híres templomban rendeztek megemlékezést. Az ’56-os forradalomban elhunyt francia fotós, Pedrazzini képeiből készült tárlat az intézettel szemközti parkban majd 2 hónapon át vonta magára az utcán sétálók figyelmét, a legszerényebb becslések szerint mintegy 10 ezer ember látta. 2007-ben már a párizsi Városháza dísztermében és a Sorbonne egyetemen ünnepelték a magyar nemzeti ünnepet, amelynek korábban kizárólag a magyar intézet adott otthont.

2009-ben a Párizsi Magyar Intézet (szakértők bevonásával) felépíttette a vasfüggöny 40 méteres darabját őrtoronnyal, a parkot kémlelő katonával, „aknamezővel”, jelzőrakétával és katonai terepjáróval. A berlini fal leomlásának 20. évfordulóján a francia Szenátus parkjában, a Luxembourg-kertben[51] felállított közel 30 tonnás installációt 120 méternyi – a Pán-európai piknik és a magyar határnyitás fontosságát – ismertető molinóval kerítették körül. A kiállítást egy a városon végigvonuló Trabant-konvoj performansza hirdette. (Eredmény: 21.000 francia látta két hét alatt + több millió francia háztartásba eljutott a híre azáltal, hogy felkeltette az országos televíziók érdeklődését is...)

„Abban hiszek, hogy ügynökségként, producerként kell fellépni a PIACON.”[52]

Közreműködik Bretagne legnagyobb zenei fesztiváljának magyar fellépőt bevonó koncertjében. Vieilles Chareux-ben, ahová 50 ezren váltanak napi jegyet, a Besh o droM koncertjén a színpadon lóg a hatalmas Párizsi Magyar Intézet molinó. Az ottaniak valószínűleg ott találkoztak először azzal, hogy létezik ilyen.

Az általa meghirdetett, új tehetségek felfedezésére irányuló Párizsi Zene Ünnepe pályázat 2006-ban közel 100, 2007-ben már 127 zenekart, mintegy 800 művészt ért el. A sikert látva 2008-ban 4 másik magyar kulturális intézet is csatlakozott az akcióhoz, 2009-ben már összesen 6 magyar kulturális intézet írt ki közös pályázatot, fellépési lehetőséget és helyi kapcsolatokat kínálva a tehetséges magyar zenészeknek Bécsben, Brüsszelben, Bukarestben, Párizsban, Pozsonyban és Varsóban.

Az Avignon-projekttel az Avignoni Színházi Fesztivált kívánta megismertetni a magyarokkal, illetve terepet teremteni kapcsolatépítésre a francia és a magyar színházi közélet, a szakma szereplői között. 2009-ben a Színház- és Filmművészeti Egyetemmel együttműködésben 10 dramaturg szakos hallgató utazott ki a pápai városba, 2010-ben az egyetem DLA hallgatói követhették őket. Mindkét csapat blogjai, cikkei, fotói, szakmai kritikái megjelentek hazai napilapok és szakmai online felületein is.

Magyar Nap a 210.000 fős hallgatottságú Radio Nova-n: a Tilos Rádió franciául jól beszélő DJ-jének „kikölcsönzésével” a műsorvezetők a népszerű magyar zenekarokról, Pécsről, 2010 Európa Kulturális Fővárosának rendezvényeiről és a PMI programjairól is hírt adtak.

A magyar irodalom népszerűsítése érdekében – a Petőfi Irodalmi Múzeum támogatásával – elindította a https://litteraturehongroise.fr/ oldalt, mely Orbán Gábor könyvtáros fáradhatatlan munkájának köszönhetően azóta is a legfontosabb francia nyelvű magyar irodalmi site, próbafordításokkal és valamennyi francia nyelvű magyar irodalmi megjelenéssel.

Kultúra stratégia és az oktatás szerkesztés

Részt vett abban a – magyar kulturális intézetek igazgatói által alkotott, Krasztev Péter által vezetett – munkacsoportban, amelyik kidolgozta a magyar kultúra külföldi terjesztésének első stratégiáját.

A budapesti Francia Intézet igazgatójával a franciaországi magyar szülők kérésére éveken át közbenjártak annak érdekében, hogy a Saint-Germain-en-Laye-ben működő Nemzetközi Gimnáziumban „magyar szekciót” lehessen indítani. Bár végül nem ott, hanem a párizsi Le Lycée Jacques-Decour gimnáziumban 2010-ben beindult a középiskolai magyar oktatás, heti egyszeri két órában. Ez a kurzus felkészíti a tanulókat arra, hogy magyar nyelvből mint harmadik nyelvből (LV 3) bármelyik franciaországi gimnáziumban leérettségizzenek.

Brandépítés az intézet falain kívül és belül szerkesztés

„A cél az, hogy ezek a brandek külön-külön is vonzzák a közönséget.”[53]

  • Derdák András vezetését a Magyar Intézetben a korlátozott anyagi lehetőségek mellett a koncepcionális arculatépítés jellemezte.[54] Az épület homlokzatának kivilágításával, és óriásmolinók kihelyezésével szó szerint láthatóvá tette az intézetet. Lapis András Nő kalap alatt című szobrát kihelyezve az utcára, a padon ülő rézlány az épület jelképévé, sőt városi játékok állomáshelyévé vált, még a Google Earth is jelöli.
  • A korábban a nagyközönség elől elzárt 150 m²-es tetőteraszt Derdák kinyittatta. A kint tanuló magyar diákok és a francia ifjúság körében szájról-szájra járt a romantikus nyár esti program, a PMI szabad ég alatti mozija, a Silent Cinema. A Bindics Gábor aktív közreműködésével létrejött produkció során a vendégek – a szomszédok zavarása nélkül – fülhallgatóval a fejükön nézték a magyar filmeket: Párizs felett, kellemes borozgatás közepette, gyönyörű panorámával a háttérben...
  • A PMI kreatív csapata a terek belső átszervezésével a funkciójuknak jobban megfelelő tereket hoztak létre. Például a könyvtár helyén egy Vasarely nevével fémjelzett galériát nyitottak, amelyet a Franciaországban élő unoka bevonásával Vasarely kiállítással avattak fel. A hiteles munkának hamar híre ment, így már a Pompidou-központtal is dolgozhattak.[55]
  • Fontos változást hozott az intézet életébe a párizsi magyar Főkonzulátus 2009-es elköltözése az épületből. Derdák hosszú évekig közvetített a konzulátust felügyelő Magyar Külügyminisztérium és az intézetért felelős kulturális tárca között. 18 éves probléma oldódott meg azzal, hogy a szigorú biztonsági rendszabályok betartására kötelezett konzulátusnak új helyiséget találtak, és így a magyar intézet még nyitottabbá válhatott.
  • 4 év engedélyeztetési huzavona után az intézet falain belül működő – kéthetes vetítésekkel jelentkező – mozihelyiségnek Derdák végre külön arculatot adhatott és elindíthatták a francia Art-mozi-hálózatba való bejegyzését. Így 2011-től, a franciák által hivatalosan akkreditált művészmoziként, már alkalmas akár napi vetítésekre is, és programja bekerülhet a francia programajánlókba.[56]

Fesztiválok szerkesztés

2011. január 1-je óta, mióta diplomáciai megbízatása lejárt, másképpen próbálja elérni[57] a franciákat. Feleségével, Földes Anita újságíróval a magyar országimázs[58] mára egyik legismertebb szimbólumát, a Szigetet népszerűsítette Franciaországban, valamint Belgium és Svájc francia területein. 2011-től, 2019-ig a Sziget külön, speciális frankofón kempinggel és francia étteremmel is kényeztette a vendégeit. A Szigeten kívül az Exit festival, az Electric Caste, a Balaton Sound fesztiválok francia képviseletét is ellátta a vírus okozta, és a fesztiválokat roppant nehéz helyzetbe sodró 2020-as esztendeig. Azóta is rendszeresen megszólal[59] különféle kulturális stratégiát, országimázst érintő kérdésekben, kulturális műsorokban.[60] Az április 3-i magyar választásokon Cévénnements nevű cégével főszervezője a Magyar Tavasz nevű, hét európai nagyvárosban megrendezett eredményváró fesztiváloknak[61].

Árnyék podcast szerkesztés

2020-ban, az angliai Portsmouth-ban, Pajer Kristóf felkérésére alapító szereplője lett a két hetente jelentkező Árnyék podcastnak[62]. A László Pál által moderált, többnyire állandó beszélgetőtársak (Pajer és Derdák mellett Pettik Ági, Bán András és néha Szilágyi Stefánia) részvételével zajló kb. egy órás beszélgetések a magyar (bel)politikai kérdések külföldi aspektusait vetik össze a csak magyarul hozzáférhető információkkal.

#kastélyprojekt[63] szerkesztés

2021 decemberében látogatta meg először azt az épületet Val d'Aigoual-ban, amely első helyszíne lett terveinek. A mediterrán partvidék északi szélén, a Massif central (francia középhegység) déli lábánál található Cévennes régió nem csak Franciaország legnagyobb természetvédelmi övezete, de sok száz éve a menekültek, a központi hatalommal szemben állók egyik menedéke is. Befektetők segítségével ebben mesés természeti környezetben indítja el ökoturizmusra és kultúrára alapozott új vállalkozását [64]2023-ban.

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ „Világhazafiak #6 - Derdák András & Orsós László Jakab” (magyar nyelven).  
  2. ↑ A kilencvenes évek elsüllyedt buliatlantisza (magyar nyelven). telex, 2021. május 28. (Hozzáférés: 2021. május 28.)
  3. ↑ Tagjaink A-K (hu-HU nyelven). SZERETEM MAGYARORSZÁGOT KLUB. [2019. november 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. november 3.)
  4. ↑ Csillaghegy-békásmegyeri evangélikus gyülekezet
  5. ↑ Kép a képben - Hajnóczy Árpád filmje. (Hozzáférés: 2006)
  6. ↑ http://www.origo.hu/vendegszoba/hirek/20050110wahorn.html?pIdx=2
  7. ↑ (2020. január 12.) „Bhímráo Rámdzsí Ámbédkar” (magyar nyelven). Wikipédia.  
  8. ↑ Műsorok Archívum | Klubrádió. www.klubradio.hu. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  9. ↑ https://btk.pte.hu/sites/btk.pte.hu/files/files/Tudasmenedzsment/jubkulsz2-dikkotetv_utolsocsere.pdf 
  10. ↑ https://btk.pte.hu/sites/btk.pte.hu/files/files/Tudasmenedzsment/jubkulsz2-dikkotetv_utolsocsere.pdf 
  11. ↑ Derdák András: Odajött Orbán, és azt mondta, sajnálom, rosszul szavaztál (hu-HU nyelven). 24.hu, 2020. február 26. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  12. ↑ Népszabadság, 1992. július (50. évfolyam, 154-180. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. július 18.)
  13. ↑ Népszava, 1993. március (121. évfolyam, 50–75. sz.) | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. július 18.)
  14. ↑ Magyar Nemzet, 1993. október (56. évfolyam, 229-253. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. július 18.)
  15. ↑ Népszava, 1994. február (122. évfolyam, 26–49. sz.) | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. július 18.)
  16. ↑ Magyar Hírlap, 1996. február (29. évfolyam, 40-51. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. július 18.)
  17. ↑ A Banán Klub talán legteljesebb bemutatása: https://www.youtube.com/watch?v=QpqvPLyrSjo
  18. ↑ Népszabadság - Budapest melléklet, 1998. november | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. július 18.)
  19. ↑ Népszabadság - Budapest melléklet, 1994. szeptember | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. július 18.)
  20. ↑ Kurír - reggeli kiadás, 1994. szeptember (5. évfolyam, 239-268. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. július 18.)
  21. ↑ Esti Hírlap, 1995. december (40. évfolyam, 282-305. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. július 18.)
  22. ↑ Magyar Hírlap, 1996. június (29. évfolyam, 140-150. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. július 18.)
  23. ↑ Népszabadság - Budapest melléklet, 2001. október | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. július 18.)
  24. ↑ Népszabadság - PestVidék melléklet, 2000. június | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. július 18.)
  25. ↑ Nemzeti Sport, 1993. augusztus (4. évfolyam, 208-237. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. július 18.)
  26. ↑ Magyar Hírlap, 2000. január (33. évfolyam, 1-25. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. július 18.)
  27. ↑ Szikszay Szilvia írása: http://www.terasz.hu/main.php?cikk_id=1234&id=szasz&page=cikk Archiválva 2005. február 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
  28. ↑ Budapesti Nap - Mai Budapesti Nap, 2003. november (2. évfolyam, 254-269. - 1. évfolyam, 1-8. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. július 18.)
  29. ↑ Magyar Hírlap, 1995. október (28. évfolyam, 231-242. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. július 18.)
  30. ↑ Népszabadság - PestVidék melléklet, 2000. július | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. július 18.)
  31. ↑ Esti Hírlap, 1995. október (40. évfolyam, 231-255. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. július 18.)
  32. ↑ Világ, 1989. június-augusztus (1. évfolyam, 3-15. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. július 18.)
  33. ↑ Népszabadság - Budapest melléklet, 2002. június | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. július 18.)
  34. ↑ Archivált másolat. [2016. augusztus 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 10.)
  35. ↑ http://m.hvg.hu/app//kultura/20061206_petranyiderdakalfoldi/3[halott link]
  36. ↑ Népszabadság - Budapest melléklet, 2002. december | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. július 18.)
  37. ↑ Népszabadság - Budapest melléklet, 2002. december | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. július 18.)
  38. ↑ Budapesti Nap - Mai Budapesti Nap, 2003. november (2. évfolyam, 254-269. - 1. évfolyam, 1-8. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. július 18.)
  39. ↑ Mizsei Zsuzsanna: „A Millenáris park helye és szerepe a hazai kulturális életben – 2001-2004”, Pécsi Tudományegyetem 2005. Néhány példa a 2002–2004 között megvalósuló jelentősebb programok közül: Szamizdat kiállítás, Világsztárok a Millenárison sorozat, együttműködés a Krétakörrel (A hideg gyermek, Fekete ország), a Baltazár Színházzal, a C3-mal az Aura kiállításról; közös pályázat kiírása és lebonyolítása az NKA-val, majd a programok befogadása; művészeti egyetemek 3 napos összművészeti fesztiválja 2003-ban, a budapesti Francia Intézet támogatásával sok ezer embert vonzó filmvetítés és fesztivál a parkban, a magyarországi Holland Kulturális Évad 3 napos nyitórendezvénysorozatának megszervezése és megvalósítása; az IETM (International Network for Contemporary Performing Arts) 2004 tavaszi közgyűlésének és találkozójának befogadása és a 3 napos – közgyűlésekkel, szekcióülésekkel, megbeszélésekkel tarkított – rendezvénysorozat levezénylése. Az eseményen több mint 300 külföldi szakember, menedzser vett részt. Derdák közreműködésével és a lebonyolításban való aktív részvételével 2003-tól hosszú évekre a magyar Filmszemle bázisává is tette a Millenárist, amely egyben a gyermekprogramok központjává is vált. Két ízben rendeztek karácsonyi ajándékgyűjtési akciót mintegy 700 gyermek örömére.
  40. ↑ A Fidesz 2002-ben választási győzelemre készült. A választások megnyerése után az Álmok álmodói kiállítás azonnali zárását követően a parkot vissza kellett volna adni – vélhetően privatizációs céllal – a vagyonkezelőnek. Ezt a szándékot – látva a Millenáris Park sikerét – az új kormány felülbírálta és az intézmény maradhatott kulturális központ. Ennek ellenére ezután újra felmerültek hasonló törekvések, de a felfuttatott hely privatizációja már túl nagy port kavart volna. Pénz hiányában viszont a Millenáris Park felügyelete a kulturális tárcától (NKÖM) átkerült az Informatikai és Hírközlési Minisztériumhoz (IHM). Az IHM feladata éppen a korábbról örökölt zavaros tulajdonviszonyok rendezése lett volna, de ténykedését a Millenáris Park alapfeladatainak lecserélésével, a kulturális misszió helyett az informatika előtérbe helyezésével kezdte.
  41. ↑ Népszabadság, 2004. december (62. évfolyam, 280-305. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. július 18.)
  42. ↑ kontextus.hu. www.kontextus.hu. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 15.)
  43. ↑ http://www.nefmi.gov.hu/kultura/archivum/magyar-konnyuzenei
  44. ↑ Népszava, 2005. szeptember (132. évfolyam, 204-229. sz.) | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. július 18.)
  45. ↑ Magyar Hírlap, 2006. július (39. évfolyam, 152-177. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. július 18.)
  46. ↑ • Terasz.hu • online kulturális magazin •. www.terasz.hu. [2021. január 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. június 19.)
  47. ↑ „Záróra - Derdák András” (hu-HU nyelven).  
  48. ↑ Népszava, 2009. január (136. évfolyam, 1-26. sz.) | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. július 18.)
  49. ↑ MTI hír: https://web.archive.org/web/20110124204806/http://mti.hu/cikk/2011/01/18/megkezdodott_a_liszt-ev_franciaorszagi_programsorozata-526476
  50. ↑ Archivált másolat. [2011. március 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 10.)
  51. ↑ Mátyás, Kálmán: Párizs (magyar nyelven). index.hu, 2009. szeptember 17. (Hozzáférés: 2020. augusztus 2.)
  52. ↑ Fekete Vali interjúja: http://www.terasz.hu/main.php?id=egyeb&page=cikk&cikk_id=10826 Archiválva 2016. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
  53. ↑ https://www.youtube.com/watch?v=_x2IaqtryB0
  54. ↑ Archivált másolat. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 20.)
  55. ↑ Archivált másolat. [2012. március 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 10.)
  56. ↑ Fekete Vali interjúja a kikotoonline.hu-n. [2011. március 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 23.)
  57. ↑ Tilos Rádió 90,3MHz. tilos.hu. (Hozzáférés: 2017. augusztus 25.)
  58. ↑ „Kell nekünk a Sziget ! - Interjú a Sziget fesztivál szervezőivel”. [2018. február 5-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. február 4.) 
  59. ↑ „e-Trafó / Világhazafiak #6 / Derdák András & Orsós László Jakab” (hu-HU nyelven).  
  60. ↑ „Derdák András a Kolorlokálban” (hu-HU nyelven).  
  61. ↑ Események. www.facebook.com. (Hozzáférés: 2022. április 2.)
  62. ↑ Árnyék - a belpolitikai podcast külföldről • Podcast az Anchoron (magyar nyelven). Anchor. (Hozzáférés: 2022. november 24.)
  63. ↑ Gábor, Miklósi: Ezt a házat menekültek építették, mi is azok vagyunk (magyar nyelven). 444, 2022. augusztus 7. (Hozzáférés: 2022. november 24.)
  64. ↑ Derdák András: Orbán felismerte, hogy nem kell megcsinálni, amire az emberek vágynak, elég beszélni róla. hvg.hu, 2023. április 17. (Hozzáférés: 2023. április 20.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Derdák_András&oldid=26704813”