Derzsi Kovács Ferenc

Derzsi Kovács Ferenc (Székelyudvarhely, 1857. november 10. – Szentes, 1941. november 20.) természetrajz, vegytan, földrajz szakos középiskolai tanár, szaktárgyai mellett ének-zenét is oktatott. A szentesi pedagógia történetének egyik kiemelkedő alakja volt. Fia, Jenő méltó követője lett apjának úgy a szentesi gimnázium katedráján, mint a város kulturális és tudományos életében.

Derzsi Kovács Ferenc
Derzsi Kovács Ferenc reálgimnáziumi tanár
Született	1857. november 10. Székelyudvarhely
Elhunyt	1941. november 20. (84 évesen) Szentes
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Zolnay Vilma
Gyermekei	Derzsi Kovács Jenő
Foglalkozása	gimnáziumi tanár
Derzsi Kovács Ferenc aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Derzsi Kovács Ferenc témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Gyermek és ifjúkora

A történelmi és kulturális emlékekben gazdag településen, Székelyföld hagyományos központjában Székelyudvarhelyen született. Ez a körülmény egész életén keresztül meghatározta gondolkodását, s büszkén vallotta magát a városka szülöttének.

Édesapja Derzsi János, édesanyja László Veronika volt. Kisgyermekkorának emlékeit memoár formájában írta meg. Gyermeki jelleme ellenpontja volt későbbi önmagának, a komoly, korrekt, lelkiismeretes viselkedéséről ismertté vált Derzsi tanár úrnak. Az 1930-as években írt és kézirat-töredékekben ránk maradt emlékezései jól tükrözik a már idős pedagógus stílusát, visszafogott székely humorát is.

„	Rövidnadrágos, buksi fejű kislegény voltam én akkortájt. Napsugaras lélekkel, gondtalan hancúroztam reggeltől estig, szakadatlan csínytevéseken törve a fejem. Alig akadt olyan nap, hogy a rendfenntartó szülői hatalommal összeütközésbe ne kerültem volna! Hol a ház tetején járkáltam, alattam persze összetöredeztek a tető cserepei, hol a csordajárásról békésen hazaballagó tehenek oldalába lőttem nyilakat, erős kézzel fegyelmeztem meg a környékbeli kósza macskákat, saját találmányú parittyáim pedig a szomszéd házak ablakaira váltak végzetessé. A szüleim a fegyelmezési eszközök egész skáláját kipróbálták már rajtam, a szép szótól a nádpálcáig, de az én élénk, túlcsorduló kedvemet bizony nem bírták semmi módon gátak közé szorítani…	”

Ami a szülőknek nem sikerült megtette azt az iskola. Az új környezet, a szigorú, de emberséges tanító és a tudományok nagy hatást gyakoroltak a kis Ferencre. Az elemi iskolát és a gimnáziumot Székelyudvarhely ősi református intézményében, a Bethlen kollégiumban végezte el. Osztálytársa és barátja volt a későbbi jeles író, Benedek Elek. 1877-ben érettségizett kitűnő eredménnyel. Már ezekben az években megmutatkozott zenei tehetsége, melyet tanárai is elismertek: 8. osztályos gimnazistaként 3. osztályosokat tanított ének-zene tantárgyból.

Egyetemi tanulmányait Kolozsváron kezdte 1877 őszén. Utolsó vizsgáit 1883-ban tette le, minden tantárgyból dicsérettel. Még ugyanebben az évben hozzáfogott doktori disszertációjának elkészítéséhez, de mikor édesanyja megbetegedett abbahagyta kutatásait és hazautazott.

A tanári pályán

A friss diplomás fiatal Derzsinek egykori gimnáziumában ajánlottak állást, amit a biztos megélhetés érdekében elfogadott, ám a következő évben pályázatot nyújtott be a szentesi reálgimnázium rendes tanári állására. Huszonegy jelentkező közül a szentesi iskolaszék őt választotta, így 1884 szeptemberében Szentesre költözött. 1888 augusztusában megnősült, a helyi gimnázium igazgatójának, Zolnay Károlynak leányát, Zolnay Vilmát vette feleségül. Tanítói pályafutása során az elméleti ismeretek elsajátítását összekapcsolta a szemléltető oktatással: gazdaggá fejlesztette a kémiai és természetrajzi gyűjteményt, az iskolaépület előtti udvaron botanikus kertet rendezett be, s tanulmányi kirándulás keretében a diákok százait vitte el az ország különböző tájaira. Mindezek mellett gyermekkorában szerzett ének és zenetudását folyamatosan gyarapította és kamatoztatta. Négy hangszeren játszott: szájharmonikán, tangóharmonikán, gitáron és hegedűn. 1890-ben megalapította a gimnázium ifjúsági zenekarát. Fiatal kollégája, a zenetanár dr. Aranyi Gábor szerint „félelmes tudásánál … csak szerénysége volt nagyobb.”

1915-ben 58 évesen vonult nyugdíjba. Ez alkalomból az intézet értesítőjében szép és adat gazdag írás jelent meg, mely egyben a tanár úr pedagógiai jellemrajzát is adja:

„	Azok közé az igazán kiváló egyéniségek közé tartozik, akik a lehető legegyszerűbb eszközökkel mindig érdeklődést tudnak kelteni tárgyuk iránt, akik nem csak ésszel, hanem szívvel is dolgoznak, akiknek fegyvertárából hiányzik a visszataszító ridegség és minden tettükből a jóakaró szeretet energiája sugárzik ki, amely bizalmat kelt, szerető ragaszkodást ébreszt a tanuló lelkében is.	”

Közéleti szereplései

A Szentesi Kultúr Egyesület zenekara az 1920-as évek végén. (Középen Derzsi Kovács Ferenc ül, jobbján a fia, Jenő)

A társadalmi életben is természetéhez híven, zajtalan, de annál eredményesebb és gyakran sok munkát kívánó tevékenységet fejtett ki, s ezen a téren nyugdíjasként is aktív maradt. Közéleti szereplései bizonyítják társadalmi megbecsülését, rátermettségét. Főbb tisztségei: alapítója és főtitkára volt a Csongrádmegyei Történelmi és Régészeti Egyesületnek, alapítója és pénztárosa a Vöröskereszt szentesi fiókjának, presbitere és tiszteletbeli főgondnoka a szentesi református nagytemplomi gyülekezetnek, alelnöke a Szentesi Kultúr Egyesületnek és elnöke a Filharmonikus szakosztálynak, elnöke volt továbbá a külterületi elemi iskolák gondnokságának és szervezője a Népfőiskolai tanfolyamoknak.

Publikációs tevékenysége

Mindezen elfoglaltságai mellett rendszeresen írt. A Magyar Ifjúság Lapjá-ba szaktárgyainak körébe vágó cikkeket küldött, az Erdély-ben kirándulásait ismertette, de a Szentesi Hírlap, a Csongrádmegyei Hírlap és a Szentesi Napló is közölte esszéit, memoárjait. Sok írásában művelődéstörténeti kérdéseket boncolgat, székely származása okán írt a székely népszokásokról, népművészetről, más cikkei természettudományos aktualitásokról, egészségügyi kérdésekről szólnak. Apróbb cikkeit Amatőr írói néven jelentette meg. Tagja volt a Magyar Városok Monográfiája sorozaton belül Szentes címmel 1928-ban megjelent könyv szerkesztőgárdájának. Ebben a szentesi tanyai iskolákról, a népművelésről, valamint a város zenetörténetéről írt fejezeteket.

Hagyatékát a Koszta József Múzeum őrzi.

Jelentősebb cikkei a szentesi sajtóban

• A filharmonikus zenekar kálvária járása. Szentesi Hírlap 1930. márc. 19.
• "Ismerek egy édes, ah árva anyát". Szentesi Hírlap 1930. ápr. 20.
• A menekült szobor missziója. Szentesi Hírlap 1930. dec. 25.
• Tükördarabok. Szentesi Hírlap 1931. dec. 25.
• Hiábavaló beszéd. Szentesi Hírlap 1932. dec. 25.
• Régi húsvéti szokások a Székelyföldön. Szentesi Hírlap 1933. ápr. 16.
• Karácsony. Szentesi Hírlap 1933. dec. 24.
• Hogy is volt csak akkor? Csongrádmegyei Hírlap 1935. dec. 25.
• Régi magyar asszonyok. Csongrádmegyei Hírlap 1936. ápr. 12.
• Szinfoltok emlékeimből. Csongrádmegyei Hírlap 1936. dec. 25.
• Magyar női ruhaviselet a XVII. Század elején. A református papnék öltözete a békés-bánáti egyházmegyében. Csongrádmegyei Hírlap 1937. jún. 27.
• Milyennek képzelték régen a jövő háborúját. Csongrádmegyei Hírlap 1937. júl. 18.
• Amerikai földi mogyoró. Csongrádmegyei Hírlap 1937. nov. 7.
• Hű volt mindhalálig. Csongrádmegyei Hírlap 1937. dec. 25.
• Vitapric és egyebek. Csongrádmegyei Hírlap 1938. jan. 23.
• Az édes jó anya. Szentesi Napló 1939. dec. 24.
• A cellulóze. Szentesi Napló 1940. márc. 24.
• Babonásak vagyunk. Szentesi Napló 1940. dec. 25.
• A fekete gyémánt karrierje. Szentesi Napló 1941. ápr. 13.

A Szentes c. monográfiában megjelent írásai

• Tanyai iskolák, népiskolai tanfolyam, ismeretterjesztő tanfolyam, középiskolák. 191-203. o.
• A zenei élet ébredése, Joó Károly és társai. 222-225. o.
• Szentes kiváló férfiainak arcképcsarnoka. 231-242. o.

Emlékezete

A gimnáziumban apósával, Zolnay Károllyal és fiával közös dombormű emlékeztet az intézmény egykori nagy pedagógus egyéniségeire. A relief Vígh László (1957-2016) alkotása.

Családi síremléke Szentesen a Szeder temetőben található.

Róla szóló irodalom

• Derzsi Kovács Ferenc. i. m. A Szentesi M. Kir. Állami Főgimnázium Értesítője 1915-1916. Szentes, 1916. 6-8. o. (e-Könyvtár Szentes)
• Járay Imre: Derzsi Kovács Ferenc. i. m. A Szentesi M. Kir. Állami Horváth Mihály Gimnázium Évkönyve. 1941-1942. Szentes, 1942. 3. o. (e-Könyvtár Szentes)
• Aranyi Gábor: Derzsi Kovács Ferenc. Szentes, 1985.
• Labádi Lajos: Szentnek tartotta hivatását – 70 éve hunyt el Derzsi Kovács Ferenc gimnáziumi tanár. In: Szentesi Élet 2011.12.02. (e-Könyvtár Szentes)