Deseő család
Nagyemőkei Deseő család egy nyitra vármegyei nemesi család.
Történetük szerkesztés
A család a Hontpázmány nemzetségből ered.[1] Rokon családok voltak még a nagyemőkei Szobonya család és a zsitvafödémesi nemesek. Első ismert közös ősüknek tartott személy Sebeslav lehetett. Sebeslav fia Péter comes bővítette a család birtokait a 13. század végén. Az ő két fia lett a Szobonya és a Deseő család őse. Elsőként Miklóstól ismert az ős nevének használata a 15. század végétől.[2]
Hasonló nevű családokat a 15. század első felétől lehet nyomon követni.[3]
A Nyitra megyei család leszármazását már Nagy Iván is közölte, Deseő Miklóstól és Marsovszky Zsófiától (1488). Deseő Miklós 1489-ben Szőllős (Nyitraszőlős ?) oficiálisa.[4] Deseő Gergely és gyerekei 1632-ben címeres nemeslevelet szereztek. Ezt 1634-ben Torna vármegyében is kihirdették, majd ezen ág Szabolcsba is átszármazott.[5] 1700-ban Deseő László ellentmondott Orbán Pál ítélőmester korábbi szerzeményeinek Nagyemőkén, Nagylapáson, Lapásgyarmaton és Előküklői praediumban,[6] majd megerősítő adományt szerzett Nagyemőkére, Nagylapásra és Lapásgyarmatra. Állítólag a Historia Domus szerint Pogrányból költözött át, és Sigbert Heisternek és a labancoknak tett szolgálataiért tett szert vagyonára, de ez fenntartásokkal kezelendő.[7] Később Pozsony vármegyébe is átszármaztak.
Birtokosok voltak több Nyitra vármegyei településen, Kis- és Nagyemőkén[8] kívül például Besenyőn,[9] Lapáson,[10] illetve Bars vármegyében Verebélyen,[11] Zsitvagyarmaton[12] és másutt.
Címerükben balra (lenyomat alapján) forduló átlőtt nyakú hattyú, esetleg liba található. Deseő Tádé címerében csillag és félhold között.[13]
Kastélyaik és kúriáik szerkesztés
Neves családtagok szerkesztés
-
Deseő Tádé szolgabíró pecsétje 1842-ből -
A Deseő család sírja Nyitrán
.jpg)
- Deső Bernát (1731-1773) teológiai doktor, bencés szerzetes.
- Deseő Bálint Nyitra vármegyei szolgabíró.[14]
- szentviszlói Deseő Gyula (1851-1906) méneskari alezredes, több érdemjel tulajdonosa.[15]
- Deseő Tádé szolgabíró, 1848-ban főszolgabíró,[16] majd 1862-1867 között Nyitra vármegyei alispán
- Deseő Dezső (Nagybáb, 1893. január 30. - Budapest, 1967. május 12.) orvos, egyetemi oktató.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Lukačka, J. 1990: Majetky a postavenie Ludanickovcov na Slovensku do začiatku 14. storočia. Historický časopis 38, 3-14; 1994: Najstaršie nitrianske šľachtické rody. In: Najstaršie rody na Slovensku. Martin, 105-106; 1997: Erby najstarších šľachtických rodov Nitrianskej stolice. In: Heraldika na Slovensku. Martin, 81-82.
- ↑ Keresteš 2010, 55-57.
- ↑ Kázmér Miklós 1993: Régi magyar családnevek szótára XIV-XVII. század. Budapest, 298-299.
- ↑ MTA másolatgyűjtemény, Libro di uscita, Ms. 4997.4.
- ↑ Reiszig Ede 1899: Nyitravármegye nemes családai. Borovszky Samu (szerk.): Nyitra vármegye. 689.
- ↑ Nyitrai káptalan autentikus protokollumok, 1700, pag. 61.
- ↑ Ján Tomasta 2012: Janíkovce 900 rokov. Nitra, 32.
- ↑ Blaskovics József 1993: Az újvári ejálet török adóösszeírásai. Pozsony, 303.
- ↑ Fekete, L. 1943: Az Esztergomi szandzsák 1570. évi adóösszeírása. Budapest, 112.
- ↑ Szent Benedeki Konvent 1541, faszc. 43, No. 26.
- ↑ UC 45:29, pag. 92; Keresteš 2015, 47, 34. jegyzet (1587-1592 körül).
- ↑ Az 1869-es népszámlálás szerint.
- ↑ Vö.
- ↑ Grünvald Fülöp 1963 (szerk.): Magyar-Zsidó oklevéltár 7. 1725-1748. Budapest, 770.
- ↑ Magyar Nemzetgazdasági Enciklopédia III, Életrajzok, 41-42.
- ↑ Budapesti utasító 1848. Budapest, 73.
Források szerkesztés
- Peter Keresteš a kol. 2015: Janíkovce - Dejiny obce od najstarších čias až po súčasnosť. Nitra, 86-87, 97, 317.
- Keresteš, P. 2015: K problematike vývoja Vrábeľ v stredoveku. In: Vráble - príspevky k histórii mesta.
- Keresteš, P. 2010: Lexikón erbov šľachty na Slovensku IV - Nitrianska stolica. Bratislava, 55-56.
- Szluha Márton 2003: Nyitra vármegye nemes családjai I. Budapest.
- Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal. Pest: Ráth Mór. 1857–1868. 293–294. o.