Főmenü megnyitása

Deutschlandsberg ausztriai város, Stájerország Deutschlandsbergi járásának központja. 2017 januárjában 11 640 lakosa volt.

Deutschlandsberg
Deutschlandsberg főtere
Deutschlandsberg főtere
Deutschlandsberg címere
Deutschlandsberg címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Stájerország
Járás Deutschlandsbergi járás
Irányítószám 8530, 8523, 8524
Körzethívószám 03462, 03461, 03463, 03469
Forgalmi rendszám DL
Népesség
Teljes népesség11 604 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság372 m
Terület179,08 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Deutschlandsberg (Ausztria)
Deutschlandsberg
Deutschlandsberg
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 46° 48′ 58″, k. h. 15° 12′ 54″Koordináták: é. sz. 46° 48′ 58″, k. h. 15° 12′ 54″
Deutschlandsberg weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Deutschlandsberg témájú médiaállományokat.

ElhelyezkedéseSzerkesztés

 
Deutschlandsberg a Deutschlandsbergi járásban

Deutschlandsberg városa a tartomány déli részén fekszik a Nyugatstájerországi-medence és a Koralpe-hegység találkozásánál, a Laßnitz folyó mentén. Kelet felé a hegység számottevő része is az önkormányzathoz tartozik. Az önkormányzat 32 katasztrális községben[2] 67 városrészt, falut és egyéb településrészt[3] egyesít.


A környező települések: északkeletre Stainz, keletre Groß Sankt Florian és Frauental an der Laßnitz, délre Schwanberg, nyugatra Preitenegg, Frantschach-Sankt Gertraud és Wolfsberg (utóbbi három Karintiában), északnyugatra Hirschegg-Pack és Edelschrott.


TörténeteSzerkesztés

 
A deutschlandsbergi vár
 
Deutschlandsberg 1825-ben

A várost a 19. századig Landsbergnek hívták és akkor tették elé a Deutsch jelzőt, hogy megkülönböztessék az alsó-stájerországi Windisch-Landsbergtől (ma Podčetrtek Szlovéniában).

Területe már az újkőkorban is lakott volt; a Wildbach patak völgyében tűzkőből eszközöket találtak. Később a kelta uperak törzs települt meg a Nyugat-Stájerország régióban (amely ma ténylegesen a tartomány déli részén található). Feltételezik, hogy a mai vár helyén kelta-római erőd állt, amely a középkorig használatban maradt. Innen 750 méterre délre, a Laßnitz túlsó partján a Kraxnerkogel hegyen szintén állt egy erőd, amelyben a rézkori Lasinja-kultúra idejétől kezdve szintén egészen a középkorig éltek.

A kora középkorban Deutschlandsberg régiója a szláv Karantániához tartozott, de később meghódították az avarok. A karantánok ellenük a bajor herceg segítségét kérték, így a 8. században egyre inkább bajor befolyás alá kerültek. III. Tasziló herceg 788-as lemondatásával Bajorország betagozódott a Frank Birodalomba. A mai város területe a salzburgi érsek birtokába került.

A vár első említése 1153-ból származik egy bizonyos Fridericus de Lonsberch nevében. A védelmében meghúzódó települést megbízhatóan 1322-ben említik először, de ekkor már mezővárosi jogokkal rendelkezett (egy Habsburg Rudolfnak tulajdonított 1280-as oklevélről kiderítették, hogy hamisítvány). 1292-ben a stájer nemesség a várban gyűlt össze, hogy megalapítsa a landsbergi szövetséget I. Albert herceg ellen.

A vár volt a landsbergi uradalom és a salzburgi érsek helyi uralmának központja. Az uradalomhoz a kiterjedt legelőkön és erdőkön kívül 80 telek (Hube) és 20 tanya tartozott. Határai nem voltak pontosan megállapítva, a 14. században sok életet követelő, két évtizedig elhúzódó ún. "legelőháborúra" került sor a délre fekvő, a brixeni püspökséghez tartozó schwanbergi uradalommal. Stájerország 1492-es felosztásánál Landsberg a Mura-Dráva közti negyedbe (később Marburgi körzet) került. 1556-ig a landsbergi templom a Sankt Florian-i egyházközséghez tartozott; ekkor önálló vált. A város a 16-17. században saját törvényszékkel rendelkezett.

 
A városháza
 
A wildbachi kastély
 
Deutschlandsberg plébániatemploma

1777-ben Martin Offner megnyitotta a város első sörfőző üzemét. A sörfőzésnek legalább 1322-ig visszanyúló hagyományai voltak a városban. A 19. században további üzemek nyíltak, de 1900 körül valamennyi tönkrement.

Az 1849-es közigazgatási reform során a járásbíróság János főherceg nyomására a szomszédos Stainzba került (a főhercegnek ott volt birtoka és polgármesterré is megválasztották). A deutschlandsbergi járásbíróság 1868-ban jött létre. A városban a Liechtenstein hercegi család jelentős érdekeltségeket szerzett, a helyi fűrésztelep máig az ő birtokukban van.

1918 októberében Károly császár városi rangra emelte a települést. A gazdasági világválság hatására a nemzetiszocialista mozgalom jelentős befolyásra tett szert és az 1932-es helyhatósági választáson az NSDAP bekerült a városi tanácsba. 1934 nyarán a nácik megpróbálták átvenni a hatalmat Ausztriában (ún. júliusi puccs). Deutschlandsberget megszállták a náci párttagok és szimpatizánsaik, körbevették a csendőrséget és a középületeket. A szintén jobboldali, de az osztrák függetlenséget és a kormányt támogató paramilitáris Heimwehr megpróbálta felmenteni a csendőrséget; a lövöldözésben három tagjuk és egy náci SA-legény meghalt. A puccs bukása után 46 főt tartóztattak le az államcsínyben való részvételük miatt, 36 másik elmenekült.

Az 1938-as Anschlusst lelkesen fogadták Deutschlandsbergben, az örömben csak okozott csalódást, hogy a náci párt helyi körzetének központja Stainzba került. A deutschlandsbergiek minden befolyásukat bevetették és ingyen épületet ajánlottak fel a pártközpont számára, amely 1938 végén mégis a városba költözött.

A második világháború végén, 1945 május 7-én a brutalitásáról hírhedt náci körzetvezető, Hugo Suette elmenekült. Deutschlandsberget egy napra jugoszláv partizánok és az Osztrák Szabadságfront szállták meg, majd május 10-én bevonult a Vörös Hadsereg. A szovjetek több vlaszovistát, keleti kényszermunkást, de helyi civileket is letartóztattak és agyonlőttek. Sírjaikat csak 1952-ben találták meg. 1945 júliusától a szövetségesek megegyezésének megfelelően Deutschlandsberg a brit megszállási zónába került.

1941-ben a városi önkormányzathoz csatolták Bösenbach községet, 1970-ben Wildbachot, 1974-ben pedig Sulz-Laufenegget. A 2015-ös stájerországi közigazgatási reform során Deutschlandsberghez kerültek még Bad Gams, Freiland bei Deutschlandsberg, Kloster, Osterwitz és Trahütten községek is.

1999. január 24-én Deutschlandsberg közelében egy magyar középiskolás diákokat szállító busz balesetet szenvedett, amelyben 18-an meghaltak, 27-en pedig megsérültek.

2009. március 10-én az osztrák belügyminisztérium egyik helikoptere ütközött egy háznak a városban. A pilóta a kórházba szállítás után, egy rendőrtiszt pedig egy héttel később halt bele sérüléseibe. Egy utas súlyosan megsérült.

LakosságSzerkesztés

A deutschlandsbergi önkormányzat területén 2017 januárjában 11 640 fő élt. A lakosság 1961 óta (akkor 10 325 fő) folyamatosan gyarapodik. 2014-ben a helybeliek 94,2%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 2% régi EU-tagállamból (2004 előtti), 2,2% új EU-tagállamból, 1% pedig Szerbiából, Boszniából vagy Törökországból érkezett. A munkanélküliség 3%-os volt.

LátnivalókSzerkesztés

 
Mária-szobor a főtéren
  • a deutschlandsbergi vár 1932 óta a város tulajdona és 1981 óta múzeum (Archeo Norico) működik benne.
  • a wildbachi kastély
  • a városháza a 18. században nyerte el mai barokk-klasszicista külsejét. A város 1920-ban vásárolta meg és azóta az önkormányzat központjául szolgál
  • a katolikus plébániatemplom helyén már 1383-ban épült egy kápolna. Mai formáját az 1688-1701 között átépítés során nyerte el. Tornya 1867-ben készült.
  • Freiland bei Deutschlandsberg plébániatemploma
  • Osterwitz plébániatemploma
  • Trauhütten plébániatemploma
  • az 1714-ben felszentelt Mária-oszlop a főtéren
  • a Klause védett szurdok a várostól nyugatra
  • Deutschlandsberg főtere és a környező utcák a hágai egyezmény értelmében védett zónának minősülnek fegyveres konfliktus esetén.

Híres emberekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
  2. Bergegg, Blumau, Bösenbach, Burgegg, Deutschlandsberg, Feldbaum, Furth, Gams, Gersdorf, Greim, Hinterleiten, Hohenfeld, Hörbing, Klosterwinkel, Kruckenberg, Leibenfeld, Mitteregg, Mitterspiel, Müllegg, Niedergams, Oberlaufenegg, Osterwitz, Rettenbach-Kloster, Rostock, Sallegg, Sulz, Trahütten, Unterlaufenegg, Vochera am Weinberg, Warnblick, Wildbach, Wildbachdorf
  3. Bad Gams, Bergegg, Dirnberg, Furthnerberg, Deutschlandsberg, Am Scheidsberg, Blumau, Bösenbach, Burgegg, Geipersdorf, Haselbach, Hinterleiten, Hörbing, Klunkeraberg, Leibenfeld, Mitteregg, Oberlaufenegg, Spatenberg, Sulz, Ulrichsberg, Unterlaufenegg, Warnblick, Wildbach, Wildbachberg, Wildbachdorf, Feldbaum, Grillenberg, Pirkleiten, Schoberberg, Freiland bei Deutschlandsberg, Hinterleiten, Sattl, Furth, Gersdorf, Gräfin, Hart, Johngraben, Greim, Dörfl, Hacker, Rassenberg, Hohenfeld, Kloster, Klosterwinkel, Sankt Oswald in Freiland, Kruckenberg, Oberkruckenberg, Mitteregg, Müllegg, Niedergams, Graf, Wildbachberg, Osterwitz, Alpe, Entersbach, Graben, Spitzegg, Winkel, Rettenbach, Rostock, Sallegg, Dorfstatt, Trahütten, Trahütten-Zerstreute Häuser, Vochera am Weinberg, Vocheraberg, Vocheraegg

ForrásokSzerkesztés

  • Helmut-Theobald Müller, Gernot Peter Obersteiner: Geschichte und Topographie des Bezirkes Deutschlandsberg. Graz-Deutschlandsberg 2005. ISBN 3-90193815X.
  • Werner Tscherne, Helmut Gebhardt, Helmut-Theobald Müller: Geschichte der Bezirkshauptmannschaft Deutschlandsberg. Verwaltung–Gendarmerie–Schulwesen. Festschrift aus Anlass des Jubiläums „100 Jahre Bezirkshauptmannschaft Deutschlandsberg im Amtsgebäude Kirchengasse 12“. H. Müller, Deutschlandsberg 2001. Veröffentlichungen der Steiermärkischen Landesbibliothek. Band 25. ISBN 3-9501165-2-4.
  • Werner Tscherne: Von Lonsperch zu Deutschlandsberg. Eigenverlag der Stadtgemeinde Deutschlandsberg, o.J. (1990).
  • Werner Tscherne, Ernest Theußl: Geschichte der Pfarre und Kirche in Deutschlandsberg. Verlag des Stadtpfarramtes Deutschlandsberg 1983.
  • Wilhelm Knaffl: Aus Deutsch-Landsbergs Vergangenheit. Leykam. Graz 1912.
  • Gerald Wolf: Die NSDAP im Bezirk Deutschlandsberg von 1933 bis zum »Anschluss« 1938. In: Herbert Blatnik, Hans Schafranek (Hrsg.): Vom NS-Verbot zum »Anschluss«. Steirische Nationalsozialisten 1933–1938. Czernin Verlag, Wien 2015, ISBN 978-3-7076-0554-9, S. 268–300.
  • Gerald M. Wolf: „Jetzt sind wir die Herren …“ Die NSDAP im Bezirk Deutschlandsberg und der Juli-Putsch 1934 ( StudienVerlag, Innsbruck-Wien-Bozen 2008, ISBN 978-3-706540063.
  • A település honlapja
  • 60344 – Deutschlandsberg Statistik Austria
  •   A Wikimédia Commons tartalmaz Deutschlandsberg témájú kategóriát.

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Deutschlandsberg című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.