Dezsán
Dezsán (románul: Dejani) falu Romániában, Erdélyben, Brassó megyében.
| Dezsán (Dejani) | |
.jpg) | |
| Ortodox (volt görögkatolikus) templom (épült 1905–07-ben) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Brassó |
| Község | Vajdarécse |
| Rang | falu |
| Községközpont | Vajdarécse |
| Irányítószám | 507182 |
| SIRUTA-kód | 41765 |
| Népesség | |
| Népesség | 634 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | - (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 590 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 42′ 44″, k. h. 24° 55′ 55″Koordináták: é. sz. 45° 42′ 44″, k. h. 24° 55′ 55″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dezsán témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Nevének eredete szerkesztés
A közkeletű magyarázat ugyan a dejani szó 'désiek' jelentéséhez kapcsolja, azonban sokkal valószínűbb, hogy amint Dés esetében, itt is a Desiderius rövidüléséből származó személynévről van szó, román helységnévképzővel. Első bizonyos említése 1527-ben való, Desany alakban.
Fekvése szerkesztés
Fogarastól 15 kilométerre délre–délnyugatra, a Fogarasi-havasok északi lábánál fekszik.
Népesség szerkesztés
A népességszám változása szerkesztés
Az 1850-es 657 főről népessége 1966-ig lassanként 433 főre apadt, majd 1966 és 1977 között, jelentős cigány népesség megjelenésével párhuzamosan 127 fővel nőtt, azóta azonban ismét csökken.
Etnikai és vallási megoszlás szerkesztés
- 1850-ben 657 lakosából 613 volt román és 42 cigány; valamennyien görögkatolikus vallásúak.
- 2002-ben 491 lakosából 459 volt román és 30 cigány; 435 ortodox és 48 adventista vallású.
Története szerkesztés
Egy 1452-re datált oklevélben II. Vladislav Stanciu Mailatnak adományozza Dezsan falu határának egynegyedét, egyetemben Presaca, Izvorul és Zărna hegyekkel.[2] A cirill betűs, román nyelvű irat vagy egy valós, ószláv nyelvű eredeti 18. századi fordítása, vagy 18. századi hamisítvány, amellyel a Mailáth család akarta bizonyítani régiségét, vagy a faluban való régi birtoklását. 1527-ből mindenesetre már teljesen hiteles oklevél említi a falut, amely a 16–17. században a fogarasi váruradalomhoz tartozott, és a Mailáth család bírta boéri jogon. 1635-ben 36 jobbágy- és öt zsellércsaládot, 1722-ben 170 jobbágy- és tíz boércsaládot írtak benne össze. Lakosságát 1761 után katolizálták, majd 1765-ben a határőrség része lett. A környező határőrfalvakkal ellentétben nem az I. sz., orláti román határőrezredhez, hanem a lovas határőrezredhez csatolták. Ettől kezdve minden férfi lakosa, egészen a határőrség 1851-es feloszlatásáig huszárként szolgált, a megfelelő vitézkötéses harisnyát pedig később a mindennapokban is viselték, a székelységhez hasonlóan. A falu 1876-ig Fogaras vidékéhez, majd Fogaras vármegyéhez tartozott.
Kolostora szerkesztés
A falutól délnyugatra a Poiana Mănăstirii határrészben, 966 méteres tengerszint feletti magasságban fekvő ortodox kolostoráról az első adat 1719-ből való. Szerzetesi közösségét 1748-ban egy pap, egy szerzetes és két apáca alkotta, és egy kis fatemplom tartozott hozzá. 1761-ben Buccow parancsára lerombolták.[3] 1992-ben Észak-Moldvából érkezett szerzetesek alapították újra.[4]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Brassó megye. adatbank.ro
- ↑ Közli Ioan Cav. de Pușcariu: Fragmente istorice despre boerii din Țara Făgărașului. Sibiiu, 1907, 59–62. o.
- ↑ Adrian Andrei Rusu: Dicționarul mănăstirilor din Transilvania, Banat, Crișana și Maramureș. Cluj-Napoca, 2000
- ↑ a Fogarasi Ortodox Esperesség blogja
Képek szerkesztés
-
A kolostor részlete -
Látkép délről -
Látkép északról -
.svg){kind=small}
