Dezsényi Béla
Dezsényi Béla Kálmán[4] (Budapest, 1907. május 8. – Budapest, 1972. szeptember 8.) magyar könyvtáros, irodalomtörténész, egyetemi tanár, sajtótörténész, bibliográfus; az irodalomtudományok kandidátusa (1952). Felesége, Szemző Piroska (1907–1982) könyvtáros, művészettörténész, irodalomtörténész volt.
Dezsényi Béla | |
Született | 1907. május 8.[1][2] Budapest[3] |
Elhunyt | 1972. szeptember 8. (65 évesen)[1][2] Budapest[3] |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Szemző Piroska |
Foglalkozása |
|
Sírhelye | Óbudai temető |
A Wikimédia Commons tartalmaz Dezsényi Béla témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Életpályája és munkássága
szerkesztésSzülei: Dezsényi László István Imre és Klaringer Anna Mária voltak.[4] 1925-ben érettségizett az Árpád Gimnáziumban. A budapesti tudományegyetemen tanult – mint Eötvös-kollégista – francia-német szakon; 1931-ben diplomázott. 1927–1930 között ösztöndíjasként a genfi egyetemen tanult. 1931-től óradíjas tanárként dolgozott. 1935-től az Országos Széchényi Könyvtárban volt gyakornok. 1938-ban doktorált. 1940-ben segédőr lett. 1943-ban az Országos Széchényi Könyvtár Hírlaptár osztályvezetője lett, majd a különgyűjtemények főosztályvezetője volt. 1946-ban megindította a Magyar folyóiratok repertóriumát. 1946-ban a budapesti egyetemen magántanárrá habilitálták. 1949-től a Könyvtártudományi Intézet előadójaként dolgozott. 1954–1968 között a Magyar Könyvszemle című akadémiai folyóirat helyettes szerkesztője, 1968–1972 között szerkesztője volt.
Korszerű alapokra helyezte az Országos Széchényi Könyvtár hírlap- és folyóiratgyűjteményének feltárását. Elindította a külföldi folyóiratok országos címjegyzékét. Tudományos pályáját világirodalmi tanulmányokkal kezdte, főleg a svájci írók magyarországi kapcsolatait kutatta. Az időszakos sajtóval kapcsolatos kérdések foglalkoztatták, több publikációja jelent meg a Magyar Könyvszemlében és az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyveiben. A fiatal újságírók egész nemzedékét oktatta sajtótörténetre a Magyar Újságírók Szövetségének Főiskoláján és az ELTE-n, melynek docense volt. Részt vett a periodika-bibliográfia, címrövidítések és egyéb könyvtári szabványok szerkesztésében. Elvégezte a magyar sajtótudomány alapvető úttörő munkáját. Munkáit nagy anyagismeret, filológiai pontosság és szakirodalmi tájékozottság jellemezte.
Sírja az Óbudai temetőben található (39-1-816).
Művei
szerkesztés- Magyar-svájci szellemi kapcsolatok a szabadságharc idején (Budapest, 1938)
- Az első magyar képes hetilap. A kassai "Ábrázolt Folyóirat" története (Budapest, 1940)
- Kovacsóczy Mihály az első magyar napilap terve (Budapest, 1941)
- A magyar hírlapirodalom első százada (1705-1805) (Budapest, 1941)
- Sajtó és könyvészet (Budapest, 1942)
- A hírlapkvtár gyűjtőköre (Budapest, 1943)
- Magyarország és Svájc (Budapest, 1946)
- Az időszaki sajtó története a Dunatáj országaiban (Budapest, 1947)
- Hírlapok és folyóiratok kezelése (Budapest, 1951)
- Sajtótörténeti hírlap- és folyóirat-kezelés (Budapest, 1952)
- A magyar sajtó 250 éve (Nemes Györggyel, Budapest, 1954)
- Kossuth hírlapja (Budapest, 1955)
- A magyar sajtó bibliográfiája 1945-1954. (Szerkesztette: Falvy Zoltánnal és Fejér Judittal, Budapest, 1956)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC03014/03322.htm, Dezsényi Béla, 2017. október 9.
- ↑ a b BnF-források (francia nyelven)
- ↑ a b PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. július 11.)
- ↑ a b Születése bejegyezve a Bp. VI. ker. állami születési akv. 1189/1907. folyószám alatt.
Források
szerkesztés- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Magyar Katolikus Lexikon
- Kortárs magyar írók
További információk
szerkesztés- Katona Jenő: Dezsényi Béla (Könyvtáros, 1972. 11. sz)
- Kókay György: Dezsényi Béla (Irodalom történet, 1973. 2. sz.)
- Mezey László: Dezsényi Béla emlékezete (Magyar Könyvszle, 1973. 1. sz.)
- Haraszthy Gyula: Dezsényi Béla (Az OSZK Évke, 1970/71, Budapest, 1973)
- D. Szemző Piroska: Dezsényi Béla irodalmi munkássága (bibliográfia, OSZK Évke, 1970/71. Budapest, 1973)
- V. Kovács Sándor: Dezsényi Béla (Irodalomtörténeti Közlöny, 1972. 5-6. sz.)
- D. Szemző Piroska: Dezsényi Béla sajtótörténész és könyvtárnok (Biblos, 1974. 4. sz.)
- Kelecsényi Gábor: Dezsényi Béla (Könyvtáros, 1978. 6. sz.).
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1963–1965.
- Magyar nagylexikon VI. (Csen–Ec). Főszerk. Berényi Gábor. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1998. ISBN 963-85773-2-0
- Révai új lexikona V. (Cza–D). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2000. ISBN 963-927-216-7
- Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8
- Új magyar irodalmi lexikon I. (A–Gy). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6805-5
- Új magyar lexikon II. (D–F). Szerk. Berei Andor és 11 tagú szerk.bizottsága. Budapest: Akadémiai. 1960.