Dezsényi Béla

magyar könyvtáros, irodalomtörténész, egyetemi tanár, sajtótörténész, bibliográfus

Dr. Dezsényi Béla Kálmán[3] (Budapest, 1907. május 8.Budapest, 1972. szeptember 8.) magyar könyvtáros, irodalomtörténész, egyetemi tanár, sajtótörténész, bibliográfus; az irodalomtudományok kandidátusa (1952). Felesége, Szemző Piroska (1907–1982) könyvtáros, művészettörténész, irodalomtörténész volt.

Dezsényi Béla
Született 1907. május 8.[1][2]
Budapest
Elhunyt 1972. szeptember 8. (65 évesen)[1][2]
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
Sírhely Óbudai temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Dezsényi Béla témájú médiaállományokat.

Életpályája és munkásságaSzerkesztés

Szülei: Dezsényi László István Imre és Klaringer Anna Mária voltak.[3] 1925-ben érettségizett az Árpád Gimnáziumban. A budapesti tudományegyetemen tanult – mint Eötvös-kollégista – francia-német szakon; 1931-ben diplomázott. 1927–1930 között ösztöndíjasként a genfi egyetemen tanult. 1931-től óradíjas tanárként dolgozott. 1935-től az Országos Széchényi Könyvtárban volt gyakornok. 1938-ban doktorált. 1940-ben segédőr lett. 1943-ban az Országos Széchényi Könyvtár Hírlaptár osztályvezetője lett, majd a különgyűjtemények főosztályvezetője volt. 1946-ban megindította a Magyar folyóiratok repertóriumát. 1946-ban a budapesti egyetemen magántanárrá habilitálták. 1949-től a Könyvtártudományi Intézet előadójaként dolgozott. 1954–1968 között a Magyar Könyvszemle című akadémiai folyóirat helyettes szerkesztője, 1968–1972 között szerkesztője volt.

Korszerű alapokra helyezte az Országos Széchényi Könyvtár hírlap- és folyóiratgyűjteményének feltárását. Elindította a külföldi folyóiratok országos címjegyzékét. Tudományos pályáját világirodalmi tanulmányokkal kezdte, főleg a svájci írók magyarországi kapcsolatait kutatta. Az időszakos sajtóval kapcsolatos kérdések foglalkoztatták, több publikációja jelent meg a Magyar Könyvszemlében és az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyveiben. A fiatal újságírók egész nemzedékét oktatta sajtótörténetre a Magyar Újságírók Szövetségének Főiskoláján és az ELTE-n, melynek docense volt. Részt vett a periodika-bibliográfia, címrövidítések és egyéb könyvtári szabványok szerkesztésében. Elvégezte a magyar sajtótudomány alapvető úttörő munkáját. Munkáit nagy anyagismeret, filológiai pontosság és szakirodalmi tájékozottság jellemezte.

Sírja az Óbudai temetőben található (39-1-816).

 
Dr. Dezsényi Béla (1907–1972) könyvtáros, sajtótörténész síremléke az Óbudai temetőben (39-1-816).

MűveiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Katona Jenő: Dezsényi Béla (Könyvtáros, 1972. 11. sz)
  • Kókay György: Dezsényi Béla (Irodalom történet, 1973. 2. sz.)
  • Mezey László: Dezsényi Béla emlékezete (Magyar Könyvszle, 1973. 1. sz.)
  • Haraszthy Gyula: Dezsényi Béla (Az OSZK Évke, 1970/71, Budapest, 1973)
  • D. Szemző Piroska: Dezsényi Béla irodalmi munkássága (bibliográfia, OSZK Évke, 1970/71. Budapest, 1973)
  • V. Kovács Sándor: Dezsényi Béla (Irodalomtörténeti Közlöny, 1972. 5-6. sz.)
  • D. Szemző Piroska: Dezsényi Béla sajtótörténész és könyvtárnok (Biblos, 1974. 4. sz.)
  • Kelecsényi Gábor: Dezsényi Béla (Könyvtáros, 1978. 6. sz.).
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–2002.  
  • Magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1963–1965.  
  • Magyar nagylexikon VI. (Csen–Ec). Főszerk. Berényi Gábor. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1998. ISBN 963-85773-2-0  
  • Révai új lexikona V. (Cza–D). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2000. ISBN 963-927-216-7  
  • Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8  
  • Új magyar irodalmi lexikon I. (A–Gy). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6805-5  
  • Új magyar lexikon II. (D–F). Szerk. Berei Andor és 11 tagú szerk.bizottsága Budapest: Akadémiai. 1960.