Dezsényi Béla

(1907-1972) magyar könyvtáros, irodalomtörténész, egyetemi tanár, sajtótörténész, bibliográfus
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. január 5.

Dezsényi Béla Kálmán[4] (Budapest, 1907. május 8.Budapest, 1972. szeptember 8.) magyar könyvtáros, irodalomtörténész, egyetemi tanár, sajtótörténész, bibliográfus; az irodalomtudományok kandidátusa (1952). Felesége, Szemző Piroska (1907–1982) könyvtáros, művészettörténész, irodalomtörténész volt.

Dezsényi Béla
Született1907. május 8.[1][2]
Budapest[3]
Elhunyt1972. szeptember 8. (65 évesen)[1][2]
Budapest[3]
Állampolgárságamagyar
HázastársaSzemző Piroska
Foglalkozása
SírhelyeÓbudai temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Dezsényi Béla témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Életpályája és munkássága

szerkesztés

Szülei: Dezsényi László István Imre és Klaringer Anna Mária voltak.[4] 1925-ben érettségizett az Árpád Gimnáziumban. A budapesti tudományegyetemen tanult – mint Eötvös-kollégista – francia-német szakon; 1931-ben diplomázott. 1927–1930 között ösztöndíjasként a genfi egyetemen tanult. 1931-től óradíjas tanárként dolgozott. 1935-től az Országos Széchényi Könyvtárban volt gyakornok. 1938-ban doktorált. 1940-ben segédőr lett. 1943-ban az Országos Széchényi Könyvtár Hírlaptár osztályvezetője lett, majd a különgyűjtemények főosztályvezetője volt. 1946-ban megindította a Magyar folyóiratok repertóriumát. 1946-ban a budapesti egyetemen magántanárrá habilitálták. 1949-től a Könyvtártudományi Intézet előadójaként dolgozott. 1954–1968 között a Magyar Könyvszemle című akadémiai folyóirat helyettes szerkesztője, 1968–1972 között szerkesztője volt.

Korszerű alapokra helyezte az Országos Széchényi Könyvtár hírlap- és folyóiratgyűjteményének feltárását. Elindította a külföldi folyóiratok országos címjegyzékét. Tudományos pályáját világirodalmi tanulmányokkal kezdte, főleg a svájci írók magyarországi kapcsolatait kutatta. Az időszakos sajtóval kapcsolatos kérdések foglalkoztatták, több publikációja jelent meg a Magyar Könyvszemlében és az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyveiben. A fiatal újságírók egész nemzedékét oktatta sajtótörténetre a Magyar Újságírók Szövetségének Főiskoláján és az ELTE-n, melynek docense volt. Részt vett a periodika-bibliográfia, címrövidítések és egyéb könyvtári szabványok szerkesztésében. Elvégezte a magyar sajtótudomány alapvető úttörő munkáját. Munkáit nagy anyagismeret, filológiai pontosság és szakirodalmi tájékozottság jellemezte.

Sírja az Óbudai temetőben található (39-1-816).

 
Dr. Dezsényi Béla (1907–1972) könyvtáros, sajtótörténész síremléke az Óbudai temetőben (39-1-816).

További információk

szerkesztés