Diósdi György
Diósdi György (1934 – 1973) római jogász, jogtudós, egyetemi docens.
| Diósdi György | |
| Született |
1934. január 17.[1] Budapest[1] |
| Elhunyt |
1973. október 18. (39 évesen)[1] Budapest[1] |
| Állampolgársága | magyar[2] |
| Foglalkozása |
|
ÉletpályájaSzerkesztés
Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának tanára (docense) volt a Brósz Róbert által vezetett római jogi tanszéken. A Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Bizottságának titkárának is megválasztották. Mesterének vallja őt Hamza Gábor Széchenyi-díjas egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Fordítóként közreműködött Hugo Grotius főművének magyarra fordításában, Brósz Róberttel és Haraszti Györggyel együtt.
Kutatási területeSzerkesztés
A római jogon belül főleg a dologi joggal és a kötelmi joggal foglalkozott, különös tekintettel a római jog továbbélésének időszakára. Tudományos munkássága nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő, munkáit bel- és külföldön egyaránt ma is gyakran idézik.
MűveiSzerkesztés
- Ownership in Ancient and Preclassical Roman law (1970)
- Contract in Roman law. From the Twelve Tables to the Glossators (1981)
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ a b c d Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2020. november 6.)
- ↑ a BnF általános katalógusa. (Hozzáférés: 2017. március 25.)
További információkSzerkesztés
- Hamza Gábor visszaemlékezése
- Hamza Gábor: Diósdi György (1934-1973). Magyar Jogtudósok II. Szerk. Hamza Gábor. Budapest, 2001. 189-196. old.
