Diósdi Római-barlang

barlang a Tétényi-fennsíkon

A Diósdi Római-barlang a Tétényi-fennsíkon, a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban, a Tétényi-fennsík Természetvédelmi Területen található egyik barlang.

Diósdi Római-barlang
A Diósdi Római-barlang bejárata
A Diósdi Római-barlang bejárata
Hossz13,6 m
Mélység0,2 m
Magasság1,3 m
Függőleges kiterjedés1,5 m
Tengerszint feletti magasság165 m
Ország Magyarország
Település Diósd
Földrajzi táj Tétényi-fennsík
Típus rétegrés barlang
Barlangkataszteri szám 4710-8
Elhelyezkedése
Diósdi Római-barlang (Magyarország)
Diósdi Római-barlang
Diósdi Római-barlang
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 24′ 40″, k. h. 18° 56′ 010″Koordináták: é. sz. 47° 24′ 40″, k. h. 18° 56′ 010″
A Wikimédia Commons tartalmaz Diósdi Római-barlang témájú médiaállományokat.

LeírásSzerkesztés

A Tétényi-fennsíkon, a Tétényi-fennsík Természetvédelmi Területen, a diósdi Léda utca mellett lévő felhagyott és rekultivált kőfejtő bányaudvarának délnyugati oldalán, a kőfejtő sziklafalának tetején, kis párkányon van 3 méter széles és 1,33 méter magas bejárata. A barlang középső miocén szarmata mészkőben alakult ki. A réteglap síkját követő korrózió következtében képződött. A felszínhez közel jött létre a barlang, felette körülbelül egy méter vastag a kőzet.

Egyszintes és vízszintes barlang. Nincsenek benne képződmények, falai majdnem mindenhol feketék a koromtól. A barlang hossza 13,6 méter, mélysége 0,2 méter, magassága 1,3 méter, függőleges kiterjedése 1,5 méter és vízszintes kiterjedése 8,6 méter részletes felmérés alapján. A nehezen megközelíthető barlang szabadon látogatható. Megtekintése barlangjáró alapfelszereléssel és könnyű mászással megoldható. A barlang illetékes természetvédelmi hatósága a Duna–Ipoly Nemzeti Park.

Halász Árpád egy diósdi idős embertől hallott történetet jegyzett fel róla, amely szerint régen remete lakott benne és a remete csodás dolgokat szokott mesélni a szakállasokkal vívott nagy csatákról. A remete a faluba járt élelemért és egy közeli forrásból szerzett vizet, amíg el nem tűnt nyomtalanul a környékről. Helyiek szerint valószínűleg egy szökött török muzulmán volt, aki a barlangban bújt el üldözői elől. Néha látták, hogy turbánban ül a sziklán és kelet felé fordulva imádkozik.

Előfordul irodalmában Diósdi „Római” barlang (Bertalan 1976), diósi „Római”-barlang (Kordos 1984), Római-barlang (Bertalan 1976) és Római barlang (Halász 1963) neveken is. 2005-ben volt először Diósdi Római-barlangnak nevezve a barlang az irodalmában.

KutatástörténetSzerkesztés

A kőbányászat során tárult fel a barlang. 1941. július 20-án Halász Árpád járt benne és mérte fel a barlangot, valamint alaprajzi barlangtérképet rajzolt és fényképeket készített a barlangról. Ekkor őskori és népvándorláskori edénytöredéket talált benne. 1963-ban javasolta, hogy a barlang neve Római-barlang legyen, mert a barlang előtt haladt el egykor egy kis római út és egy térképvázlaton jelölte be a helyét.

Az 1976-ban befejezett Magyarország barlangleltára című kéziratban az olvasható, hogy 13 méter hosszú és 1,7 méter magas barlang, amely a cédulán a Budai-hegyekhez tartozónak van feltüntetve. Az 1984-ben megjelent Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a Budai-hegységben lévő barlang diósi „Római”-barlang néven. A listához kapcsolódóan látható a Dunazug-hegység barlangjainak földrajzi elhelyezkedését bemutató 1:500 000-es méretarányú térképen a barlang földrajzi elhelyezkedése. 2005-ben Gazda Attila mérte fel a barlangot, majd 2005. március 5-én megszerkesztette a barlang alaprajz térképét két keresztmetszettel.

IrodalomSzerkesztés

  • Bertalan Károly: Magyarország barlangleltára. Kézirat. Budapest, 1976. (A kézirat megtalálható a Magyar Állami Földtani Intézetben.)
  • Gazda Attila: Barlang nyilvántartólap. Kézirat, 2005. március 5. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
  • Halász Árpád: Jelentés a diósdi „Római” barlangról. Kézirat. Balatonfüred, 1963. december 18. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
  • Halász Árpád: Jelentés a Szidónia barlangról. Kézirat. Balatonfüred, 1963. november 28. 11. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
  • Halász Árpád: Szpeleográfiai terepjelentés. Kézirat. Balatonfüred, 1963. december 20. 4 old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
  • Kordos László: Magyarország barlangjai. Gondolat Könyvkiadó, Budapest. 1984. 277., 291. old.

További információkSzerkesztés