Főmenü megnyitása
Diklórmetán
Dichloromethane.svg Dichloromethane-3D-vdW.png
IUPAC-név Diklórmetán
Más nevek Metilén-klorid
Kémiai azonosítók
CAS-szám 75-09-2
PubChem 6344
EINECS-szám 200-838-9
KEGG C02271
ChEBI 15767
RTECS szám PA8050000
SMILES
C(Cl)Cl
InChI
1/CH2Cl2/c2-1-3/h1H2
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet CH2Cl2
Moláris tömeg 84,93 g/mol
Megjelenés színtelen folyadék
Sűrűség 1,33 g/cm³, folyadék[1]
Olvadáspont -96,7 °C[1]
Forráspont 40 °C[1]
Oldhatóság (vízben) 20 g/l 20 °C-on[1]
Gőznyomás 191,8 mbar (0 °C)
470 mbar (20 °C)
689,4 mbar (30 °C)
856,1 mbar (35 °C)
1,5 bar (50 °C)[1]
Veszélyek
Főbb veszélyek Ártalmas (Xn), rákkeltő (2.B kat.)[1]
NFPA 704
NFPA 704.svg
1
2
0
 
R mondatok R40[1]
S mondatok (S2), S23, S24/25, S36/37[1]
LD50 1600 mg/kg (patkány, szájon át)[1]
Rokon vegyületek
Rokon vegyületek Klórmetán
Kloroform
Szén-tetraklorid
Difluormetán
Dibrómmetán
Dijódmetán
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A diklórmetán vagy metilén-klorid a metán klórozott származéka, halogénezett szénhidrogén. Színtelen folyadék, a szaga a kloroforméra emlékeztet. Vízben csaknem oldhatatlan, de jól oldódik alkoholban és éterben. A diklór-metán maga is jó oldószer. Illékony vegyület, de az éternél lassabban párolog. Mérgező hatású.

Kémiai tulajdonságaiSzerkesztés

A diklór-metán nem gyújtható meg, de lángba kerülve bomlik. Bomlása során ingerlő és mérgező vegyületek is keletkeznek.

Élettani hatásaSzerkesztés

Ha kisebb mennyiségben lélegzik be, altató és érzéstelenítő hatású. Nagyobb mennyiségben mérgező. Nem szabad hosszabb ideig vagy ismételten a bőrrel érintkeznie, mert bőrgyulladást okozhat.

ElőállításaSzerkesztés

A metán irányított klórozásával állítható elő. A metán klórozásakor többféle klórozott származék is képződhet:

 
 
 
 

Az irányított klórozás célja az, hogy az egyik termék képződjön túlnyomó többségben. A továbbklórozódás elkerülése céljából fékező katalizátorokat alkalmaznak a diklórmetán gyártásakor.

Laboratóriumokban a kloroform részleges reduktív dehalogénezésével állítják elő. A dehalogénezést cinkből jégecettel fejlesztett naszcens hidrogénnel végzik.

 

FelhasználásaSzerkesztés

Felhasználják oldószerként a lakk- és műanyagiparban illetve zsírok, gyanták és gumi oldására. Alkalmazzák extrahálószerként is. Fontos alkotórésze a festékek lemaratására használt oldószerkeverékeknek. A kávéból diklórmetánnal oldják ki a koffeint.

ForrásokSzerkesztés

  • Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
  • Bruckner Győző: Szerves kémia, I/1-es kötet
  • Kovács Kálmán, Halmos Miklós: A szerves kémia alapjai
  • Furka Árpád: Szerves kémia

HivatkozásokSzerkesztés

  1. a b c d e f g h i A diklórmetán vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2010. november 11. (JavaScript szükséges) (németül)