Ditrói Mór

magyar színész, rendező, színházigazgató

Ditrói Mór, 1915-ig Himmelstein Móric[1] (Kolozsvár, 1851. október 5.Budapest, 1945. február 16.) színész, rendező, színházigazgató. A Vígszínház alapító igazgatója, az Országos Színészegyesület örökös díszelnöke.

Ditrói Mór
Ditrói Mór
Ditrói Mór
Életrajzi adatok
Születési név Himmelstein Mór
Született 1851. október 5.
Kolozsvár
Elhunyt 1945. február 16. (93 évesen)
Budapest
Sírhely Farkasréti temető
Házastársa Eibenschütz Mari
Pályafutása
Iskolái
Aktív évek 18711922

Ditrói Mór IMDb-adatlapja
A Wikimédia Commons tartalmaz Ditrói Mór témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Pályafutásának kezdeteSzerkesztés

Apja, id. Himmelstein Mór kereskedő, építési vállalkozó volt, majd a híres Nemzeti Szálloda bérlője. Édesanyja ditrói Puskás Mária, székely nemes családból származott, családjával azonban házasságkötése miatt megszakadt minden kapcsolata. Az apa fontosnak tartotta gyermekeinek művelődését, amint anyagi helyzete megengedte, rajztanárt, német-francia tanárt, zenetanárt fogadott gyermekei mellé.[2] Mór, a négy gyermek között a legfiatalabb, Kolozsvárt és Bécsben végezte iskoláit, 1871–1874 között Pesten egy időben volt a Színészeti Tanoda növendéke és a bölcsészettudományi kar hallgatója.[3] Meghatározó tanárai a bölcsészkaron Toldy Ferenc és Greguss Ágost, a színitanodában Szigeti József és Paulay Ede voltak.[4]

1874-ben kezdte pályáját a kolozsvári színháznál, Jules Sandeau Marcel című egy felvonásos drámájában mint színésznövendék lépett fel 1874. április 9-én,[5] majd április 11-én Czakó Zsigmond Kalmár és tengerész című darabjában.[6] Ugyanebben az évben Szacsvay Imrével és későbbi feleségével, Eibenschütz Marival a kolozsvári színházhoz szerződött,[7] ahol 1878-ig maradt.[3] Számos kisebb szerepben lépett fel, de komolyabb sikert nem aratott.[8]

Az 1878/79-es és 1879/1880-as évadban feleségével együtt Aradra szerződött, ahol rendezőként és művezetőként is dolgozott.[9] 1880-ban került Krecsányi Ignác kassai társulatához, ahol egyúttal rendezőként is dolgozott. 1881-ben a Népszínház tagja volt, majd ismét Debrecenben, Krecsányinál töltötte a következő évadot. 1883–1885 között Szegeden volt művezető, ezután két évig Jakab Lajosnál Nagyváradon, Sopronban, Székesfehérváron, majd Szabadkán dolgozott.

Kolozsvár, Farkas utcai színházSzerkesztés

1887-ben megalakította a Thália Színészszövetkezetet, és még ugyanebben az évben meghívták a kolozsvári színház élére is. Az ő itteni működésének idejéhez fűződik a színház egyik fénykora. 1891-ben magyar ciklust rendezett, 48 napon át, melynek során 58 előadásban 42 magyar író és zeneszerző 56 darabját adatta elő: 9 tragédiát, 6 színművet, 14 vígjátékot, 18 népszínművet, 6 operettet. Ez a magyar ciklus január hó 1-én kezdődött Ditrói Mór Szeresd a hazát c. verses színdarabjával (1 felvonás), és február 11-én fejeződött be a Szigetvári vértanúk első felvonásával, gr. Zichy Gézának Temetés külföldön című költeményével, melyet Ditróiné Eibenschütz Mari adott elő és melyhez a kísérő zenét Serly Lajos írta.

1894–95-ben Shakespeare-ciklust mutatott be, Shakespeare 17 színdarabját vitte színre.

Budapest, VígszínházSzerkesztés

Kolozsváron nevelte fel azt a kiváló együttest, amelyből 1896-ban a Vígszínházhoz több színészt is szerződtetett, és amelynek ő lett a művészeti igazgatója. Legendás társaságával új korszakot nyitott a magyar színészet történetében. Jórészt vidéki színészekből állította össze az egész társulatot. 1902. január 1-jén az Ocskay brigadéros századik előadásával egy száz előadásból álló magyar ciklust kezdett, melyet 1902. március 25-én fejezett be.

Ő alakította ki az úgynevezett vígszínházi stílust, kemény rendezői módszerével, melynek lényege: átélésre és őszinteségre törekvő, sallangmentes, tökéletesen összehangolt színészi játék. A színrevitelkor minden produkcióban aktívan részt vett, de nevét nem engedte szerepeltetni a színlapon.

Nyugdíjas éveiSzerkesztés

 
Ditrói Mór sírja

1916-ban nyugdíjba vonult. 1917–1918-ban Bárdos Artúrt segítette a Belvárosi Színházban, majd 1921-ben rendezett is itt. 1922-ben a Renaissance, majd a Magyar Színházban működött. 1924-ben ülte meg a Vígszínházban 50 éves jubileumát egy matiné keretében. Nyugdíja az infláció miatt semmivé lett, ezt ellensúlyozva 1926-ban trafikengedélyt kapott a kultuszkormánytól.

Az ő nevéhez fűződik a Vígszínház Színésziskolájának megalapítása, amely 1903-tól (1917-ig Ditrói igazgatásával) az Országos Színészegyesület Színészképző Iskolája néven működött. 1902–1922 között az Országos Színészegyesület ügyvezető elnöke, majd alelnöke is volt.

Budapesten halt meg 1945. február 16-án.

CsaládjaSzerkesztés

 
Felesége, Eibenschütz Mari

1875. szeptember 11-én feleségül vette Eibenschütz Mari színésznőt a kolozsvári piarista templomban.[10] 1930. május 5-én Budapesten, a Terézvárosban kötött vele polgári házasságot.[11]

Gyermekeik:

  • ifj. Ditrói Mór, színész, született 1879. március 17-én, Aradon. Előbb huszártiszt volt, majd 1908. augusztus 24-én Kolozsvárt lépett színpadra az Ocskay brigadérosban, 1910. április hó 10-én mint aradi színész a Vígszínházhoz szerződött.
  • Ditrói József, színész, született 1888. november 25-én, Kolozsvárott. Színi pályára lépett 1908-ban. 1910-ben a Nemzeti Színházhoz szerződtették. Több verse jelent meg vidéki és fővárosi hírlapokban.

Önálló műveiSzerkesztés

  • Komédiások: Ditrói Mór emlékiratai. Budapest: Közlekedési Ny., [1929?].
  • Ditrói Mór versei. [Budapest] : Általános Ny., [1938].
  • Az én kilencven évem. [Budapest]: Révai ny., [1943].

MűfordításaiSzerkesztés

EmlékezeteSzerkesztés

 
Emléktáblája Budapest XIII. kerületében, a róla elnevezett utca elején; rajta a QR-kód erre a szócikkre mutat.

JegyzetekSzerkesztés

  1. A Belügyminisztérium 1915. évi 48027. sz. rendelete. MNL-OL 30791. mikrofilm 874. kép 3. karton.
  2. Fesztbaum 2017 : 12–14.
  3. a b Schöpflin 1929 : 358.
  4. Fesztbaum 2017 : 18–20.
  5. Jónás: Nemzeti színház. Magyar Polgár, VIII. évf. 81. sz. (1874. ápr. 11.) 2. o.
  6. Jónás: Nemzeti színház. Magyar Polgár, VIII. évf. 83. sz. (1874. ápr. 14.) 2. o.
  7. Fesztbaum 2017 : 29.
  8. Fesztbaum 2017 :34–35.
  9. Fesztbaum 2017 : 36–37.
  10. A kolozsvári-főtéri róm. kath. plébánia házassági anyakönyve, 59/1875. folyószám.
  11. A házasságkötés bejegyezve a Bp. VI. ker. állami házassági akv. 615/1930. folyószáma alatt.
  12. René király leánya. Magyar Polgár, XI. évf. 102. sz. (1877. máj. 4.) 1. o.
  13. Nemzeti színház. Ellenzék, II. évf. 34. sz. (1881. feb. 11.) 3. o.
  14. Piroska Katalin, Piroska István: Az aradi magyar színjátszás 130 éve, 1818-1948. Arad: Concord Media Jelen. 2012–2017. I 487. o. ISBN 978 973 7653 51 2  
  15. Schöpflin 1929 : 359.

ForrásokSzerkesztés