Divéky Adorján

(1880-1965) történész, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. január 5.

Divéky Adorján (Alsókubin, 1880. augusztus 17.Budapest, 1965. május 25.) történész, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja, a Varsói Magyar Intézet igazgatója.

Divéky Adorján
Született1880. augusztus 17.
Alsókubin
Elhunyt1965. május 25. (84 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásatörténész
IskoláiBudapesti Tudományegyetem (–1906)
SírhelyeFarkasréti temető (7/8-1-257)[1][2]
A Wikimédia Commons tartalmaz Divéky Adorján témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Divéky család 1760-ban került Árva megyébe megyébe s telepedett le Podvilken.

Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. 1906-ban bölcsész doktorátust nyert és gimnáziumi tanár lett. Pályája elején Szepes-, Liptó- és Árva megyei gimnáziumi tanár volt.

19091911 között a krakkói egyetemen történelmi előadásokat hallgatott. 1917-ben Varsóba került, az ottani levéltárak magyar vonatkozású anyagait kutatta. Ezekben az években előbb a Varsói Egyetem magyar nyelvi lektora, majd 1929-ig a magyar történelem előadója volt. 1921-ben a budapesti egyetemen magántanári képesítést nyert.

1920-ban az első világháború után megalakuló csehszlovák állam és Lengyelország között vita folyt Felső-Árva területi hovatartozásáról. Abban, hogy a Szepesség és Árva magyarlakta északi területei ne Csehszlovákiához, hanem Lengyelországhoz kerüljenek, aktív diplomáciai-politikai szerepe volt.

1930-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1937-ben a Lengyel Tudományos Akadémia külső tagjának választották. A vilnai Báthory István Egyetem honoris causa doktora volt. 1934-től a varsói Magyar Kulturális Intézet igazgatói tisztségét töltötte be. A két világháború között gyűjtött – korábban az Intézet könyvtárának részét képező - könyveket jelenleg a Varsói Egyetem Magyar Filológiai Tanszéke őrzi.Tagja volt a lengyel–magyar kapcsolatok ápolását célul tűző, elsősorban irodalommal foglalkozó Magyar Mickiewicz Társaságnak is.[3]

1939-1950 között – nyugalomba vonulásáig – a Debreceni Egyetem tanára volt, ahol kelet-európai történelmet oktatott.

Munkássága nagyrészt a XIX. századi lengyel-magyar kapcsolatokat érinti, de több tanulmánya és közleménye jelent meg a XVI. század lengyel históriájáról, művelődéstörténetéről is. 1945 után 1848-as lengyel emlékiratokat fordított és Krakkó reneszánsz kori magyar emlékeit gyűjtötte. Tanulmányai közül számos lengyel nyelven jelent meg.

Emlékezete

szerkesztés

1999 óta a varsói Magyar Kulturális Intézet pártfogásával róla elnevezett hétvégi magyar iskola működik. Az iskolában kéthetente tartanak foglalkozásokat a lengyel-magyar vegyes házasságból származó és az átmenetileg Varsóban élő magyarországi családok, kiküldöttek gyermekei számára.