Főmenü megnyitása

Dmitrij Joszifovics Ivanovszkij

orosz biológus, virológus

Dmitrij Joszifovics Ivanovszkij (oroszul: Дмитрий Иосифович Ивановский; 1864. október 28.1920. április 20.) orosz mikrobiológus, növényfiziológus. A dohány betegségeit vizsgálva ő fedezte fel a vírusokat.

Dmitrij Joszifovics Ivanovszkij
Dmitry Iosifovich Ivanovsky.jpg
Életrajzi adatok
Született1864. október 28.
Gdov
Elhunyt1920. június 20. (55 évesen)
Rosztov-na-Donu
Sírhely Brethren Cemetery
Ismeretes mint
Iskolái
  • Szentpétervári Állami Egyetem
  • Imperial St. Petersburg University
Szakmai kitüntetések
  • Knight second class of the Order of Saint Anne
  • Knight third class of the Order of Saint Anne
  • Order of Saint Stanislaus, 2nd class
  • Szent Vlagyimir-rend 4. fokozata
  • Order of Saint Stanislaus, 3rd class

ÉleteSzerkesztés

Dmitrij Ivanovszkij 1864. október 28-án (a Gergely-naptár szerint november 9-én) született az Orosz Birodalom Szentpétervári kormányzóságában, a Lugai járásban, Nyizi faluban. A gimnáziumot kitüntetéssel végezte. 1883-ban beiratkozott a Pétervári Egyetem fizika-matematika szakára, amit 1888-ban végzett el. Az egyetem botanikai tanszékén kezdett el dolgozni, ahol a neves botanikus, Andrej Szergejevics Famincin vezetése alatt növényélettani és mikrobiológiai kutatásokat végzett. 1895-ben megvédte disszertációját és privátdocensi minőségben előadhatott; előbb az alsóbbrendű élőlények fiziológiáját, 1896-tól pedig növényélettant. 1901-től a Varsói Egyetem magántanára, 1903-tól pedig rendes professzora volt. Varsóban a női főiskolán is oktatott.

 
Dmitrij Ivanovszkij szovjet bélyegen

Már diákkorától kezdve tanulmányozta a növények betegségeit, köztük a dohányét Ukrajnában és Moldáviában. Feltételezte, hogy a dohánymozaik bakteriális eredetű, ezért a levelek kivonatát porcelánfilteren átszűrte, de úgy találta, hogy a szűrlet is képes továbbvinni a betegséget. Ivanovszkij ezt úgy magyarázta, hogy a mozaikbetegséget a baktériumok toxinja okozza. Erről szóló cikkét 1892-ben közölte, amivel - bár nem volt tudatában - megalapította a virológia tudományát. 1898-ban a holland Martinus Beijerinck megismételte Ivanovszkij kísérleteit, melynek eredményét úgy interpretálta, hogy a betegséget a szűrőn áthaladó fertőző ágens (amit ő folyékonynak gondolt) okozza és a latin méreg szó alapján elnevezte vírusnak.

Ivanovszkij kutatta az alkoholos erjedést és az oxigén rá gyakorolt hatását, a klorofillt és a növények egyéb, fotoszintézisben részt vevő pigmentjeit. Több cikket írt a mikrobiológia mezőgazdasági hasznosíthatóságáról. Darwin követője volt, véleménye szerint az élőlények tulajdonságai a környezeti hatásoktól függenek. Mintegy 180 tudományos cikket közölt különböző témákban.

Az első világháború kitörése után 1915-ben a Varsói Egyetemet Rosztov-na-Donuba evakuálták, de Ivanovszkij gondosan felszerelt laboratóriuma Lengyelországban maradt és Rosztovban mindent újra kellett kezdenie. Részt vett a társasági életben is, ő volt a Természetkutatói Társulat biológiai szakosztályának elnöke.

Dmitrij Ivanovszkij 1920. április 20-án halt meg Rosztovban, mindössze 55 évesen. 1950-ben róla nevezték el a Szovjet Orvostudományi Akadémia virológiai intézetét, az akadémia pedig létrehozott egy Ivanovszkíj-díjat, amelyet a virológia terén kiemelkedőt alkotó kutatóknak adnak át háromévenként.

DíjaiSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Ивановский, Дмитрий Иосифович című orosz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.