Bilhorod-Dnyisztrovszkij

város Ukrajna Odesszai területén
(Dnyeszterfehérvár szócikkből átirányítva)
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. február 20.

Bilhorod-Dnyisztrovszkij (ukránul: Білгород-Дністровський, oroszul: Белгород-Днестровский, románul: Cetatea Albă, törökül: Akkerman, régies magyar elnevezéssel Dnyeszterfehérvár) járási jogú város Ukrajnában, a Dnyeszter deltájának jobb partján, az Odesszai területen, a történelmi Besszarábia területén. Népessége 2004-ben körülbelül 48 100 fő volt.

Bilhorod-Dnyisztrovszkij (Білгород-Дністровський)
A dnyeszterfehérvári erőd
A dnyeszterfehérvári erőd
Bilhorod-Dnyisztrovszkij címere
Bilhorod-Dnyisztrovszkij címere
Bilhorod-Dnyisztrovszkij zászlaja
Bilhorod-Dnyisztrovszkij zászlaja
Közigazgatás
Ország Ukrajna
TerületOdesszai terület
JárásBilhorod-Dnistrovskyi Raion
KözségBilhorod-Dnistrovskyi Hromada (2020. július 17. – )
Rangjárási jogú város
Alapítás évei. e. 498
PolgármesterIhor Mikolajovics Nanovszkij
Irányítószám67700–67719
Körzethívószám+380 4849
Testvértelepülései
Lista
Akhmeta municipality
Népesség
Teljes népesség57 210 fő (2012)[1]
Népsűrűség1 845,48 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság28 m
Terület31 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 11′, k. h. 30° 20′46.183333°N 30.333333°EKoordináták: é. sz. 46° 11′, k. h. 30° 20′46.183333°N 30.333333°E
Bilhorod-Dnyisztrovszkij weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bilhorod-Dnyisztrovszkij témájú médiaállományokat.
 
A vár látképe

A Dnyisztrovszkij (magyarul: dnyeszteri) jelzőt az oroszországi Belgorodtól való megkülönböztetésül kapta.

Korábbi nevei: az ókori görögöknél Ophiusza (Οφιούσα) vagy Türasz (Τύρας) – az utóbbi a Dnyeszter ógörög neve is volt – és a rómaiaknál Album Castrum ('fehér vár').

A bizánci erőd eredeti neve Aszperon volt, melynek jelentése a helyi besenyőtörök nyelven 'fehér' volt, a tengeri kagylóktól fehér partszakaszra utalva. A 'fehér' szó azóta is alapja a város elnevezésének.

A név görög változatai: Leukopolisz (Λευκόπολις), 'fehér város', Aszprokasztron (Ασπρόκαστρον) a fenti Aszperonból, és Maurokasztron (Μαυρόκαστρον), érdekes módon az utóbbi jelentése 'fekete vár'. Az utóbbi a latinban Maurocastrumra és Moncastrumra módosult, és később olaszul Moncastro vagy Maurocastro lett.

1503-tól 1918-ig a város neve Akkerman volt (oroszul: Аккерман), melynek jelentése törökül 'fehér szikla'. 1918-tól 1944-ig a román neve Cetatea Albă (szó szerint 'fehér fellegvár') volt. 1944-től 1991-ig a város legjobban az orosz Belgorod-Dnyesztrovszkij néven volt ismeretes (szó szerint 'fehér város a Dnyeszteren'). Jelenlegi hivatalos neve ugyanezen név ukrán nyelvű változata, Bilhorod-Dnyisztrovszkij (Білгород-Дністровський).

Sok más nyelvben a 'fehér város' vagy 'fehér szikla' különböző fordításai használatosak, többek között bolgárul: Белгород Днестровски, gagauzul Akerman, lengyelül: Białogród nad Dniestrem, magyarul: Dnyeszterfehérvár, Nyeszterfehérvár, héberül: עיר לבנה, és helyi német nyelven Walachisch Weißenburg.

Közigazgatási státusza

szerkesztés

Járási jogú város, tehát közvetlenül az Odesszai területhez tartozik. Ugyanakkor a Bilhorod-dnyisztrovszkiji járás székhelye is.

Történelme

szerkesztés

Türasz kolóniát milétoszi telepesek alapították az i. e. 6. században Dnyeszterfehérvár helyén. Később a római, majd a bizánci birodalom uralma alá került. A bizánciak erődöt építettek itt és Aszprokasztronnak ('fehér várnak') nevezték – ez a név több nyelvben is megmaradt. A Voszkreszenszk krónika (Летопись по Воскресенскому списку) a Kijevi Rusz által ellenőrzött városok között sorolja fel „a Dnyeszter torkolatánál, a tenger felett”.[forrás?]

A 14. században a várost rövid ideig a Genovai Köztársaság birtokolta, később I. Lajos magyar király foglalta el. Szucsávai Új Szent János, Moldva védőszentje, a tatárok 1330-as támadása során itt szenvedett mártírhalált. 1391-ben ez volt az utolsó város a Dnyeszter jobb partján amelyet az újdonsült Moldvai Fejedelemség bekebelezett, és a következő századokban annak második legnagyobb városa és fontos vára volt. Zsigmond király alatt „a király védelmi rendszerének egyik előretolt bástyája volt, amelyet a 15. században a fenyegető török veszély miatt Hunyadi János, majd Hunyadi Mátyás király megerősített. A 15. században egyértelműen magyar érdekterület volt. Mátyás súlyt helyezett a harcokban megsérült vár helyreállítására.”[2]

1420-ban a fellegvárat először ostromolták az oszmán törökök, de sikeresen védelmezte Jó Sándor moldvai fejedelem.

 
Az erőd falai alatt

1484-ben ez volt az utolsó fekete-tengeri kikötő, melyet az oszmánok Kiliával együtt meghódítottak. Nagy István fejedelem akkor éppen lengyel támadás alatt állt, és így nem tudott segíteni a város védelmében. Amikor a törökök azt állították, hogy békét kötöttek a fejedelemmel, és szabad utat ígértek az ostromlottaknak vagyonaikkal együtt, a város népe behódolt, de legtöbbjüket lemészárolták. Később István fejedelem többször próbálta visszafoglalni a területet, sikertelenül. Dnyeszterfehérvár bázisul szolgált az oszmánoknak Moldva további megtámadására. 1511-ben a Tatár Kánsághoz került, és a magyar lakosság zöme Csöbörcsökbe költözött.[3]

A törökök alatt Akkerman vára fontos láncszeme volt a Lengyel–Litván Unió, majd később az Orosz Birodalom elleni védelmi vonalnak. 1770-ben és 1789-ben fontos csaták zajlottak le a törökök és az oroszok között. Oroszország meghódította a várost 1770-ben, 1774-ben és 1806-ban, de a hadakozások befejeztével újra visszatérítette. Végül 1812-ben került az Orosz Birodalomhoz, Besszarábia többi részével együtt.

1826. szeptember 25-én, az Orosz és Török Birodalom itt írta alá az akkermani egyezményt, amely megkövetelte hogy Moldva és Havasalföld fejedelmeit bojári tanácsuk válassza 7 éves időtartamra, mindkét nagyhatalom beleegyezésével.

1918-ban a város Besszarábiával együtt a Románia része lett. A két világháború közötti időszakban a város és a kikötő kiterjesztését tervezték. Besszarábia 1940-es megszállását követően Románia átengedte a várost a Szovjetuniónak. 1941-ben visszafoglalta a második világháború Barbarossa hadművelete keretein belül, és 1944-ig tartotta, amikor a Vörös Hadsereg újra elérte és szovjet ellenőrzés alá vette a területet. Besszarábia felosztása után annak déli része, így Bilhorod is, az Ukrán SzSzK-hoz került. Napjainkban Ukrajna része.

A 2001-es ukrán népszámlálás szerint a város népessége többségben ukrán nemzetiségű, a többi orosz (28%), bolgár (4%) és moldován (2%).[4]

Említése magyar forrásokban

szerkesztés
 
  • 1484: Dnyeszterfehérvár,
  • 1706: Magyar-Neszter-Fejérvár,[5]
  • 1761: Ackerman,
  • 1779: „Fejérvárott (Csetatie alba) vagy Akkermannban”.[3]

A 15. században a városban még sok katolikus lakott. 1696-ban már állandó lakosként csak 10 katolikust jegyeztek fel. 1763-ban még mindig volt nyoma a magyar lakosságnak.[3]

Híres dnyeszterfehérváriak

szerkesztés
  1. 2012. május 31., http://www.od.ukrstat.gov.ua/stat_info/demogr/demogr1.htm, 2012. május 19., https://www.webcitation.org/683sqWnKj?url=http://www.od.ukrstat.gov.ua/stat_info/demogr/demogr1.htm
  2. Nyeszterfehérvár. Magyar katolikus lexikon, 2009
  3. a b c Magyar katolikus lexikon, i. m. 
  4. 2001-es ukrán népszámlálás (ukrán, orosz, angol nyelven). [2023. március 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 28.)
  5. Lippay István, 1706 (magyar nyelven). [2013. december 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 6.)

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Bilhorod-Dnistrovskyi című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Külső hivatkozások

szerkesztés
A Wikimédia Commons tartalmaz Bilhorod-Dnyisztrovszkij témájú médiaállományokat.