Főmenü megnyitása

Dobos C. József

magyar cukrász, szakácsmester, szakíró

József Carl Dobos (Pest, 1847. január 18.Budapest, 1924. október 10.) magyar cukrász, szakácsmester, szakíró.

Dobos C. József
Dobos C. József
Dobos C. József
Született 1847. január 18.
Pest
Elhunyt 1924. október 10. (77 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Házastársa Landhaller Mária
Foglalkozása cukrász,
szakácsmester,
szakíró
Sírhely Farkasréti temető (1/6-1-62)[1]
A Wikimédia Commons tartalmaz Dobos C. József témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Pesti római katolikus kispolgári származású szakácscsaládban született. Apja, Dobos András, szakács, anyja Gogola Rozália volt.[2] Apja mellett, majd az Andrássy-családnál tanult. 1878-ban nyitotta meg csemegeüzletét Budapesten, ahol saját készítésű ételeket is árult. 1884-ben alkotta meg, és az 1885-ös kiállításon mutatta be a dobostortát, mely azóta világszerte ismertté vált. A kiállításon egyébként egy előkelő vendéglőt üzemeltetett, igen borsos árakkal. Az élelmiszerek között tartósított ételeit is felvonultatta: spárgát, cukorborsót, szarvasgombát, lúdmájat és balatoni fogast, továbbá Tokaji-ecetet és vadhúsecetet.

Dobos szakíróként sem volt utolsó. Az egyik legismertebb műve 1881-ben látott napvilágot Magyar–francia szakácskönyv címmel, s hű tükre korának. Ízig-vérig franciás: az ételek párolása, a sok zöldségféle használata, az előkészítési és tálalási módok stb. is ezt mutatják. Az ételek mindkét nyelven szerepelnek, így észrevétlenül folytatódhatott az a gyakorlat, amely szerint a roládok, a kotlettek, az entrecotok, a pommes-frites-ek, a szószok stb. megszokott kifejezésekké váltak.

Pavilonja volt az 1896-os kiállításon is. Üzletét 1906-ban adta fel. Vagyona nagy részét hadikölcsönbe fektette, s így szegényen halt meg. Műveltsége révén közmegbecsülésnek örvendett, sok neves barátja volt. Gazdag könyvtárral rendelkezett.

A DobostortaSzerkesztés

 
Dobostorta a híres cukormázzal
 
Dobos C. József szakácskönyve (1883. évi kiadás)
 
Dobos C. József sírja Budapesten. Farkasréti temető: 1/6-1-62.

Híres tortáját – a Dobostortát – az 1885. évi Országos Kiállításon mutatta be, lázba hozva vele Budapest ínyenceit és cukrászait. Mind a csokoládés vajkrém, mind a tészta masszája Dobos találmánya volt. A hagyomány szerint az édes vajkrémre a vajat köpülő fiú tévedése vezette rá, aki só helyett cukrot tett a köpülő edénybe. A cukrászmester az „elrontott” vajból alkotta meg híres művét.[3] Még Gerbeaud-t is megelőzte azzal, hogy elsőként alkalmazott vajkrémet a torta elkészítéséhez. Sokan próbálták utánozni sikertelenül, mígnem végül 1906-ban az eredeti receptet átadta az Ipartestületnek.

Főbb műveiSzerkesztés

  • Magyar–franczia szakácskönyv (Budapest, 1881)[4]
  • Die Phantasie auf der Reise (Budapest, 1904)
  • Curiosa der Küche (Budapest, 1909)
  • Geheimnis für Frauen (Budapest, 1912)
  • Die Frau als irdischer Engel (Budapest, 1914)

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés