Dohnányi Frigyes
Dohnányi Frigyes (Szobotist, 1843. június 13. – Pozsony, 1909. november 10.) tanár, zenész, gyorsíró.
| Dohnányi Frigyes | |
| Született | 1843. június 13. Szobotist |
| Elhunyt | 1909. november 10. (66 évesen) Pozsony |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Szlabey Ottilia (h. 1871) |
| Gyermekei | Dohnányi Ernő |
| Foglalkozása | pedagógus zenész gyorsíró |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete
szerkesztésA középiskoláit Pozsonyban és Nagyszombatban végezte. A bécsi egyetemen 1868-ban mennyiségtan-természettan szakos tanári oklevelet szerzett. 1868-tól a Körmöcbányai kir. Alreáliskolában tanított. 1869-ben a Besztercebányai Királyi Katolikus Főgimnáziumhoz került előbb helyettes, majd rendes tanárként. 1873-ban Pozsonyban telepedett le. A pozsonyi zenekedvelő elithez hasonlóan családi és szűk baráti körben is kamaraesteket rendeztek. Dohnányi Frigyes kitűnően gordonkázott és hegedült, felesége, Szlabey Ottilia pedig remekül zongorázott. Itt született meg a későbbi világhírű előadóművész fiuk, Ernő.
1873-tól 1905-ig a Pozsonyi Katolikus Főgimnázium tanára volt, 1891-től a Pozsonyi Főreáliskolában is tanított. Egy 1887-ben kelt vallás- és közoktatásügyi minisztériumi rendelettel saját rendszerű gyorsírásának tanítására (pansztenográfia) is jogot nyert. A fizika oktatásában saját maga készített laboratóriumi segédeszközöket, melyeket a millenniumi kiállításon közreműködői éremmel jutalmaztak. 1897–1898-ban (egy évvel az első készülék megjelenése után) Polikeit Károllyal berendezte az iskola fizika szertárában az első magyar röntgenlaboratóriumot.[1] 1887–1890-ben a Panstenographia c. folyóiratot szerkesztette Pozsonyban. A Pozsonyi Orvos- és Természettudományi Egyesület aktív tagja volt. Világnyelv megalkotásának kérdése is foglalkoztatta. Középiskolai szinten elsők között fordított figyelmet az általános zene- és énektanításra, kórust szervezett a gimnáziumban. Jó gordonkajátékosként 1874-ben Liszt Ferenccel együtt hangversenyezett Pozsonyban. 13 éves korától tanítványa és fiának jó barátja volt Bartók Béla, aki az ő tanácsára iratkozott a bécsi konzervatórium helyett a budapesti Zeneakadémiára, mivel "ott Liszt szellemében oktattak"[2]
A pozsonyi Szent András temetőben helyezték örök nyugalomra.[3]
Művei
szerkesztés- Az elektromotoros erő mérésének egy igen egyszerű módjáról. In: Orvos-Természettudományi Értesítő II. Természettudományi Szak 13. évf. 10. köt. (1888.) 3. füzet, 271-272.
- Arends gyorsírása magyar nyelvre alkalmazva. Pozsony, 1873.
- Arends Lipót alkotta észszerű, könnyű és biztos gyorsírás. Magyar nyelvre alkalmazá Dohnányi Frigyes. II. kiad.(Pozsony. 1879. Stampfel Károly. 8-r. 32, XVI1.)
- Panstenographia (egyetemes, minden nyelvre való gyorsírás, Pozsony, 1887.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ A gimnázium évkönyvének tanúsága szerint a helybeli katonai kórház sebészeti osztálya és magánorvosok számára egy év alatt 12 bonyolult csonttörésről, 7 testbe hatolt tárgyról, 5 golyóról (lábcsontban, mellben, állcsontban 23 db serét) készítettek felvételt. Minden operáció remekül sikerült. Ozogány Ernő: Dohnányi Frigyes
- ↑ Danis Tamás: Bartók Béla és Gömör.. [2009. április 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. április 26.)
- ↑ Prágai Magyar Hírlap 16/249, 8 (1937. október 31.)
Források
szerkesztésIrodalom
szerkesztés- Kumlik Emil: Dohnányi Frigyes 1843–1909. Egy magyar gyorsíró élete és munkássága. Budapest, 1937