Dombóvár–Bátaszék-vasútvonal

vasútvonal

A Dombóvár–Bátaszék vasútvonal egy egyvágányú, mellékvonal a Dél-Dunántúlon. A MÁV az 50-es számú vasútvonalként tartja számon.

Dombóvár-Bátaszék-vasútvonal
A mőcsényi vasúti megállóhely
A mőcsényi vasúti megállóhely
A Dombóvár–Bátaszék-vasútvonal útvonala
Vonalszám:50
Vonal:50
Hossz:60 km
Nyomtávolság:1435 mm
Üzemeltető:MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
Maximális sebesség:80 km/h
A Wikimédia Commons tartalmaz Dombóvár–Bátaszék-vasútvonal témájú médiaállományokat.
49 Lepsény / 40 Pusztaszabolcs felé
egykori Dombóvári Gazdasági Vasút
0 Dombóvár
0 Dombóvár alsó (41 Gyékényes felé)
40
4 Csikóstőttős
13 Mágocs-Alsómocsolád-
22 Szalatnak
23 Kárász-Köblény
29 Szászvár
a mázai téglagyár egykori vasútja
32 Máza-Szászvár
34 Váralja
36 Nagymányok
42 Hidas-Bonyhád
vasútvonal Bonyhád felé
44 Cikó
48 Mőcsény
Mőcsényi alagút (607 m)
52 Mórágy
55 Mórágy-Alsónána
64 Pécs / 46 Sárbogárd felé
60 Bátaszék
tervezett Bátaszék–Mohács-vonal / 154 Baja felé

FekvéseSzerkesztés

A vasútvonal összességét tekintve nyugat-északnyugat – kelet-délkelet fekvésű. Déli irányban hagyja el Dombóvár települést. A dombóvári delta mindkét ágáról, Dombóvár és Dombóvár-alsó irányából is lehetséges vonat közlekedtetése a vasútvonalra. Csikóstőttős után északkeleti, majd délkeleti irányba fordul. Szalatnak után a domborzati viszonyok miatt számos ívvel, de tartja a nyugat-északnyugat – kelet-délkelet irányt.

TörténeteSzerkesztés

A vasútvonalat 1873. július 20-án adta át a forgalomnak a Duna-Dráva Vasút. Ekkor még két kanyarral küzdötték le a domborzat emelkedését a mőcsényi domb két oldalán, ezért a sínpár Szálka felé és Zsibrik felé is nagy kanyart írt le. A 607 méter hosszú alagutat az 1911-ben adták át, jelenleg az ország 3. leghosszabb vasúti alagútja.[1] Későbbi legendák szerint olasz hadifoglyok építették, de ez nem igaz, hiszen még az első világháború előtt használatba vették. Elkészülte után módosult a vasút nyomvonala, a vonal hossza több kilométerrel rövidebb lett, az egykori töltés egy részén épült meg a zsibriki bekötőút, az északi hurkot pedig átvágták, és ma már horgászhelyként hasznosítják a később létrehozott Szálkai-tónál. Máig több áteresz és aluljáró maradt meg a hurkokból, habár állapotuk egyre jobban leromlik. Fénykorában a vasútvonalnak nagy jelentősége volt, hiszen a dunántúli forgalom erre haladt át Szeged és Nagyvárad felé, a trianoni békeszerződés és a bányászat visszaesése óta viszont csendes mellékvonallá szürkült.[2]

ForgalomSzerkesztés

A vonalon csak napi 4-5 pár személyvonat közlekedik, Bzmot motorvonatokkal kiállítva.

További információkSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  1. Mőcsény - Magyarország vasútállomásai és vasúti megállóhelyei. www.vasutallomasok.hu. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  2. Vasút a mőcsényi dombon át, egykor és ma (magyar nyelven). Honismeret. (Hozzáférés: 2020. május 14.)