Főmenü megnyitása

Domjánszegi Domján József (*Zalalövő, 1765. október 23.–†Zalalövő, 1831. szeptember 23.),[1] királyi udvarnok, táblabíró, zalalövői birtokos, 1819 és 1825 között zalai alispán, Zala vármegye első állandó levéltárnoka.

domjánszegi Domján József
Született 1765. október 23.
Zalalövő
Elhunyt 1831. szeptember 23. (65 évesen)
Zalalövő
Nemzetisége magyar
Foglalkozása jogász, királyi udvarnok, zalai alispán, táblabíró

ÉleteSzerkesztés

A zalamegyei nemesi domjánszeghi Domján család sarja. Atyja, Domján József, anyja, Szecsödy Katalin asszony volt. Idősebb Domján József 1777. szeptember 9.-e és 1786. június 14.-e között a zalalövői járás esküdtje volt. ifjabb Domján Jóusef alaptanulmányai befejezése után a vármegye szolgálatába állt. Domján József, valóban jelentős Zala megyei hivatali pályafutással büszkélkedhetett; Zalalövő egyik legtekintélyesebb földesura lett Tuboly Borbála felesége öröksége révén. 1791. augusztus 19.-étől 1794. szeptember 4.-éig zalai levéltárnok volt; ekkor a főispán Háry Farkast nevezte ki Zala új levéltárnokká.[2] 1795. május 4.-étől 1803. augusztus 22.-éig a lövői járás alszolgabírája, 1798. június 19. -étől pedig egyben a járás főszolgabírája volt 1819. július 5.-éig.[3] Utóbbi hivatalát kerek két évtizedig töltötte be egyetemes megelégedéssel a járásbeli emberek között. 1819. július 5.-én első alispánnak jelölték, azonban alig néhányan szavaztak rá; az első alispán hertelendi és vindornyalaki Hertelendy György lett, akit mezőszegedi Szegedy Ferenc az akkori liberális érzelémű alispán támogatott. Másnap azonban 612 szavazattal (410 ill. 85 szavazat ellenében) választották meg Zala megye másodalispánjává Domján Józsefet. Domján József másodalispáni megválasztása azért nevezetes, mert Zala megye tisztújítását ekkor előzte meg első ízben nagyarányú korteskedés (etetés-itatás), és a választásra korábban soha nem látott választói tömeg jelenlétében, fejenkénti szavazással került sor. Domján 1825 június 6.-áig, 6 éven át volt a megye alispánja, akkor éppen pallini Inkey Imre váltotta fel hivatalában.[4]

Idősebb korára visszavonult a közigazgatási életből és földbirtokán gazdálkodott; 1831. szeptember 23.-én hunyt el Zalalövőn. Mindkettő nőtlen fiú gyermekében kihalt Domján József férfi ága.

Házasságai és gyermekeiSzerkesztés

1797. május 7.-én feleségül vette Rábahídvégen, egervári Egerváry Mária Julianna (*Rábahídvég, 1775. február 15.–†Zalalövő, 1798. február 18.) kisasszonyt, akinek a szülei egervári Egerváry Lajos és Benkő Klára voltak. Az igen rövid házasságukból egyetlenegy fiú született:

Második felesége, tubolyszeghi Tuboly Borbála Anna (*Szentliszló, 1780. október 25.–†Zalalövő, 1832. február 25.),[5] akinek a szülei tubolyszeghi Tuboly László (17561828) költő, szabadkőműves, főszolgabíró, nyelvújító, és a boldogfai Farkas család sarja boldogfai Farkas Erzsébet Dorottya (17611800) voltak. Tuboly Lászlóné boldogfai Farkas Erzsébet szülei boldogfai Farkas Ferenc (1713-1770) zalai alispán és barkóczi Rosty Anna (1722-1784) voltak. Domján József a második házassága révén egy jelentős birtokadományhoz jutott Zalalövőn, amely eredetileg az asszony felmenőitől, ősrégi osztopáni Perneszy családtól, származott. Domján József és Tuboly Borbála házasságából született:

JegyzetekSzerkesztés

  1. familysearch.org Domján József halála- Zalalövő
  2. Levéltári Közlemények, 13. (1934)Levéltári Közlemények, 13. (1935) 1–4.ÉRTEKEZÉSEKFára József: Zala vármegye levéltára: első közlemény / 216–232. o.
  3. Zala megye archontológiája 1138-2000 - Zalai Gyűjtemény 50. (Zalaegerszeg, 2000). 400.o.
  4. Molnár András. ZALALÖVŐ TÖRTÉNETE 1790-1849
  5. familysearch.org Domján Józsefné Tuboly Borbála halála - Zalalövő
  6. familysearch.org ágoston Józsefné Domján Rohália halála - 1855 - Zalalövő (In_Salomvár)
  7. familysearch.org Hetésy Péterné Domján Erzsébet halála - 1849 - Zalalövő (In_Salomvár)


előző másodalispán:
nyirlaki
Oszterhueber Ferenc

Zala vármegye másodalispánja

1819. július 5.1825. június 6.

következő másodalispán:
pallini
Inkey Imre