Domokos József (jogász)

Domokos József, eredeti neve: Deutsch József (Békéscsaba, 1890. október 25. – Budapest, 1978. január 25.) magyar bíró, író, politikus, újságíró, lapszerkesztő, jogász, legfőbb ügyész, a Legfelsőbb Bíróság elnöke.

Domokos József
A Legfelsőbb Bíróság elnöke
Hivatali idő 1954 – 1958
Előd	Molnár Erik
Utód	Jahner-Bakos Mihály
Legfőbb ügyész
Hivatali idő 1945 – 1953
Előd	Mendelényi László (koronaügyészként)
Utód	Czakó Kálmán
Születési név	Deutsch József
Született	1890. október 25. Békéscsaba
Elhunyt	1978. január 25. (87 évesen) Budapest
Sírhely	Fiumei Úti Sírkert
Párt	Magyar Szocialista Munkáspárt
Foglalkozás	bíró ügyész író politikus

Életpályája

Deutsch Béla terménykereskedő és Reisz Nina fia. A budapesti és kolozsvári tudományegyetemen jogot tanult. Békéscsabán, majd Budapesten volt ügyvédjelölt.

1918-ban tagja volt a békéscsabai Nemzeti Tanácsnak, a helyi MSZDP vezetőségnek, a Tanácsköztársaság idején pedig a munkástanácsnak. 1919 nyarán küldött volt a Magyarországi Szocialista Párt kongresszusán. 1920-ban Bécsbe emigrált. 1919–1923 között részt vett a Bécsi Magyar Újság szerkesztésében.

1925-ben hazatért. 1927-ben ügyvédi vizsgát tett. 1927-től egyik alapítója, illetve szervezője, majd vezetőségi tagja volt a Szociáldemokrata Jogászok Szervezetének. 1931-ben az Egyesült Szakszervezeti Ellenzékének védője lett. 1931–1944 között a bíróság elé állított kommunisták és szocialisták védőügyvédjeként praktizált. 1940-től a bőrmunkás-szakszervezet ügyvédje volt.

1944-ben letartóztatták és Mauthausenbe deportálták. 1945 májusában jött haza. 1945–1953 között Magyarország legfőbb ügyésze volt. 1946-ban az Igazságügyi Minisztérium adminisztratív államtitkára volt. 1949-ben a Legfelsőbb Ügyészség vezetőjévé választották.

1953 májusában felmentését kérte; nyugdíjazták, majd 1954-ben visszahívták. 1954–1958 között a Legfelsőbb Bíróság elnöke volt. 1958-ban nyugdíjba vonult.

Szerepe volt az új igazságszolgáltatás kiépítésében, a háborús és népellenes bűnösök felelősségre vonásában, a koncepciós perekben elítéltek rehabilitációjában. Nyugdíjba vonulása után irodalmi munkásságot folytatott.

Sírja a Fiumei Úti Sírkertben található (34/2-1-31).

Művei

• Kivételes hatalom és rögtönbíráskodás a Horthy uralom alatt (Budapest, 1946)
• "… emlékezz, proletár!" Sallai Imre és Fürst Sándor pere (Budapest, 1962)
• Áchim L. András (Budapest, 1971)
• Innen és túl az Óperencián (visszaemlékezés, Budapest, 1977)
• Két per egy kötetben (Tények és tanúk, Budapest, 1978)
• Emlékezik egy kommunista védőügyvéd (visszaemlékezések, Budapest, 1979)

Díjai, elismerései

• Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1958, 1970)
• Munka Érdemrend (1958)
• Munka Érdemrend arany fokozata (1968)

Források

• Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X  
• https://neb.hu/asset/phpcB8GDA.pdf

További információk

• Domokos József (Népszabadság, 1978. január 26.)
• Várkonyi Endre: Domokos József (Magyarország, 1974. 45. sz.)
• Zinner Tibor: Utak és tévutak. A XX. századi magyar felsőbíráskodás káderpolitikájában ‘56 után.
• Dr. Beliznai Kinga: A Kúria és elnökei III. HVG–ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. Budapest, 2015.
• Gergely Ernő: Az Országos Munkásjogvédő Iroda története. Budapest, Országos Ügyvédi Tanács és a Budapesti Ügyvédi Kamara, 1985.
• Révai új lexikona V. (Cza–D). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2000. ISBN 963-927-216-7  
• Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8  

Előző Mendelényi László	Legfőbb ügyész 1945–1953	Következő Czakó Kálmán
Előző Molnár Erik	A Legfelsőbb Bíróság elnöke 1954–1958	Következő Jahner-Bakos Mihály