Don Juan de Austria
Don Juan de Austria vagy Ausztriai János (Regensburg, Német-római Birodalom, 1547. február 24. – Namur, Spanyol-Németalföld, ma Belgium, 1578. október 1.) spanyol hadvezér, V. Károly német-római császár és spanyol király törvénytelen fia. 1571. október 7-én a keresztény hadak fővezéreként fényes győzelmet aratott az oszmán flotta felett a lepantói tengeri ütközetben.[1]
| Don Juan de Austria | |
 | |
| Spanyol-Németalföld helytartója | |
| Uralkodási ideje | |
| 1576 – 1578 | |
| Elődje | Don Luís de Zúñiga y Requesens |
| Utódja | Alessandro Farnese |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Habsburg-ház |
| Született |
1547. február 24..svg){kind=small} Regensburg, Német-római Birodalom |
| Elhunyt |
1578. október 1. (31 évesen) Namur, Spanyol-Németalföld |
| Nyughelye |
|
| Édesapja | V. Károly német-római császár |
| Édesanyja | Barbara Blomberg |
| Gyermekei |
|
| Vallás | római katolikus |
 | |
| Don Juan de Austria aláírása | |
.svg) | |
| Don Juan de Austria címere | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Don Juan de Austria témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
ÉleteSzerkesztés
A későbbi Don Juan de Austria V. Károly német-római császár és egy regensburgi polgárlány, Barbara Blomberg gyermekeként született. Először Brüsszelben élt, ahol anyja megházasodott, majd 1554-ig Madrid közelében nevelőszülőknél lakott Geronimo (Jeromos) néven. Ekkor a császár egyik fő bizalmasa, Don Luis Méndez de Quijada családjába került, Villagarcia várába.[2] V. Károly végrendeletének záradékában elismerte fiának Geronimót, és örököse gondoskodásába ajánlotta. V. Károlyt törvényes fia, Fülöp követte a trónon, aki 1559-ben elismerte féltestvérének a törvénytelen fiút, és a Don Juan de Austria nevet adta neki.[1][3]
Don Juan de Austria három éven át Alcalfiban tanult unokatestvérével, a spanyol trón várományosával, Don Carlosszal és Alessandro Farnesével, Parma leendő hercegével. A király egyházi pályára szánta, de Don Juan elérte bátyjánál, hogy katona lehessen. 1568-ban egy 33 gályából álló egység parancsnokává nevezték ki, és első akciójában az algériai kalózok ellen harcolt.[1]
1569–70-ben a felkelő moriszkók ellen lépett fel Granadában, és az egyik csatában súlyosan meg is sebesült. Hadi sikereit követően a Szent Liga flottájának lett a fővezére, amelyet II. Fülöp, V. Piusz pápa, a Velencei Köztársaság és több városállam, illetve lovagrend állított ki a törökök ellen. 1571. október 7-én a flotta elsöprő győzelmet aratott a lepantói csatában Müezzinzade Ali pasa hajóhada felett. Don Juan de Austria a keresztény világ ünnepelt hőse lett. 1573-ban elfoglalta Tuniszt. A szövetség azonban szétesett, és a velenceiek különbékét kötöttek a szultánnal, és Tunisz egy év múlva ismét elesett.[1][2]
1576-ban Németalföldre küldték helytartónak, amely a reformáció lázában forrongott. Don Juan de Austria 1578. január 31-én Gembloux közelében legyőzte a lázadókat. A spanyol hajóhadat Anglia ellen készítette volna fel, amikor a namuri táborban kitört pestisjárvány áldozata lett.[1]
JegyzetekSzerkesztés
ForrásokSzerkesztés
- ↑ Encyclopedia: Peter Pierson. Juan De Austria, Don (1547–1578). The Gale Group (2004)
- ↑ Földi: Földi Pál. Hadvezérek lexikona – Az ókortól a II. világháborúig. Anno Kiadó. ISBN 963-375-152-7
- ↑ NNDB: Don John of Austria. Kossuth Kiadó
| Előző uralkodó: Don Luís de Zúñiga y Requesens |
|
Következő uralkodó: Alessandro Farnese |
