Főmenü megnyitása

Don Juan de Austria vagy Ausztriai János (Regensburg, Német-római Birodalom, 1547. február 24.Namur, Spanyol-Németalföld, ma Belgium, 1578. október 1.) spanyol hadvezér, V. Károly német-római császár és spanyol király törvénytelen fia. 1571. október 7-én a keresztény hadak fővezéreként fényes győzelmet aratott az oszmán flotta felett a lepantói tengeri ütközetben.[1]

Don Juan de Austria
John of Austria portrait.jpg

Spanyol-Németalföld helytartója
Uralkodási ideje
1576 1578
Elődje Don Luís de Zúñiga y Requesens
Utódja Alessandro Farnese
Életrajzi adatok
Uralkodóház Habsburg-család
Született 1547. február 24.
Banner of the Holy Roman Emperor with haloes (1400-1806).svg Regensburg, Német-római Birodalom
Elhunyt 1578. október 1. (31 évesen)
Flag of the Low Countries.svg Namur, Spanyol-Németalföld
Nyughelye

Édesapja V. Károly német-római császár
Édesanyja Barbara Blomberg
Gyermekei
  • María Anna de Austria
  • Giovanna of Austria
Vallás római katolikus
Don Juan de Austria címere
Don Juan de Austria címere
A Wikimédia Commons tartalmaz Don Juan de Austria témájú médiaállományokat.
Nem tévesztendő össze Don Juan José de Austria herceggel (1629–1679), IV. Fülöp spanyol király törvénytelen fiával.
Ausztriai János

ÉleteSzerkesztés

A későbbi Don Juan de Austria V. Károly német-római császár és egy regensburgi polgárlány, Barbara Blomberg gyermekeként született. Először Brüsszelben élt, ahol anyja megházasodott, majd 1554-ig Madrid közelében nevelőszülőknél lakott Geronimo (Jeromos) néven. Ekkor a császár egyik fő bizalmasa, Don Luis Méndez de Quijada családjába került, Villagarcia várába.[2] V. Károly végrendeletének záradékában elismerte fiának Geronimót, és örököse gondoskodásába ajánlotta. V. Károlyt törvényes fia, Fülöp követte a trónon, aki 1559-ben elismerte féltestvérének a törvénytelen fiút, és a Don Juan de Austria nevet adta neki.[1][3]

Don Juan de Austria három éven át Alcalfiban tanult unokatestvérével, a spanyol trón várományosával, Don Carlosszal és Alessandro Farnesével, Parma leendő hercegével. A király egyházi pályára szánta, de Don Juan elérte bátyjánál, hogy katona lehessen. 1568-ban egy 33 gályából álló egység parancsnokává nevezték ki, és első akciójában az algériai kalózok ellen harcolt.[1]

156970-ben a felkelő moriszkók ellen lépett fel Granadában, és az egyik csatában súlyosan meg is sebesült. Hadi sikereit követően a Szent Liga flottájának lett a fővezére, amelyet II. Fülöp, V. Piusz pápa, a Velencei Köztársaság és több városállam, illetve lovagrend állított ki a törökök ellen. 1571. október 7-én a flotta elsöprő győzelmet aratott a lepantói csatában Müezzinzade Ali pasa hajóhada felett. Don Juan de Austria a keresztény világ ünnepelt hőse lett. 1573-ban elfoglalta Tuniszt. A szövetség azonban szétesett, és a velenceiek különbékét kötöttek a szultánnal, és Tunisz egy év múlva ismét elesett.[1][2]

1576-ban Németalföldre küldték helytartónak, amely a reformáció lázában forrongott. Don Juan de Austria 1578. január 31-én Gembloux közelében legyőzte a lázadókat. A spanyol hajóhadat Anglia ellen készítette volna fel, amikor a namuri táborban kitört pestisjárvány áldozata lett.[1]


Előző uralkodó:
Don Luís de Zúñiga y Requesens
Spanyol-Németalföld főkormányzója
1578 – 1578
Habsburg-ház
 
Következő uralkodó:
Alessandro Farnese

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés