Dancs mester

zólyomi ispán, ?-1345 után
(Doncs mester szócikkből átirányítva)

Dancs mester (? – 1345 után) zólyomi ispán a Balassa család tagja, a 14. század második negyedében Magyarország egyik leghatalmasabb főura.

Dancs mester
Született 13. század
Magyar Királyság
Elhunyt 14. század[1]
Magyar Királyság
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
Dancs mester címere (1327). A legkorábbi ismert magyar címeradomány és egyben címerjavítás. A címerleírás alapján rekonstruált címerrajz.

ÉleteSzerkesztés

Dancs mester ősének Detre zólyomi ispánt, a gyarmati Balassa család ősét tartják. Balassa Domokos unokaöccse volt, és már viszonylag fiatalon ő lett a család feje.

Dancs (Donch) neve III. Andrásnak, az utolsó Árpád-házi királynak a halála utáni zűrzavaros időkben tűnt fel. Eleinte Vencel cseh király pártján állt, Csák Mátéval együtt. Csák Máté híveként Sáros várát védte Károly Róberttel szemben. Az akkori általános fejetlenségben magának foglalta le a zólyomi, lipcsei, dobronyai (Zólyom vármegye) és a Hont vármegyében fekvő palajtai királyi várakat. Ezeket a királyi hadak hamarosan visszafoglalták. Ennek hatására Dancs átállt Károly Róbert pártjára állt, és hamarosan a király egyik leghívebb embere lett.

1312-ben részt vett a rozgonyi csatában I. Károly király oldalán. Visszaszerezte Csák Mátétól Zólyom vármegyét. 1316-ban részt vett Visegrád visszavívásában. 1317-ben a királyt segítette a Bihar megyében levő Adorján vára, majd Komárom megvívásában. 13171337 között ő volt a régi Zólyom vármegye főispánja, és közben rövidebb időszakokra Zemplén vármegye (Patak vármegye) főispánja is. 13231328 között Avignonban volt a király követe.

1327-ben Csák Máté halála után hatalmas birtokokat és címeket kapott jutalmul, a király egyik bizalmas tanácsadója volt. 1330-ban ő tanácsolta Károly Róbert királynak, hogy fogadja el Bazarab havasalföldi vajda békeajánlatát. Bár Károly Róbert nem fogadta meg tanácsát, Dancs azonban mégis vele tartott a szerencsétlen kimenetelű oláh hadjáratba, és mikor a király veszedelembe jutott, saját testével védte meg őt. 1333-ban tagja volt annak a küldöttségnek, amely a királyt és fiát, a kis Endrét kísérte Nápolyba.

Részt vett a havasalföldi hadjáratban is. Tagja volt a Zách Feliciánt elítélő törvényszéknek.

Több várat és templomot építtetett, valószínűleg olasz mesterekkel. Ő alapította Rózsahegyet és Turócszentmártont; a gyakorlatban ő építette ki Zólyom vármegyét amely akkor még magában foglalta a későbbi Turóc, Liptó és Árva vármegyéket is.

BirtokaiSzerkesztés

Birtokai közé tartozott Szucsány, Blatnica, Szklabinya vára, Turóc vármegyében Óvár a varini uradalommal Trencsén vármegyében és Árva vára is. Árva várát Csáktornya és Stridó várakért a Muraközben a királynak adta cserébe, majd 1334-ben ismét elcserélte őket a királlyal Révkomárom váráért. Kraszna vármegyében az övé volt Valkó vára és vele a valkóvári uradalom. Bírta Likava várát is. 1339-ben liptói ispán lett. Magánvára a zólyomi erdőispánságban álló Zólyomlipcse volt. Nyugati hospeseket hívott a birtokaira. 1341-ben cserével szerezte meg Valkó várát (Szilágy vármegye).

ForrásokSzerkesztés

  1. Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2021. szeptember 6.)

IrodalomSzerkesztés

  • Bernard Jozef Meliš 2011: Niekoľko spresňujúcich poznámok k rodokmeňu magistra Donča. Genealogicko-heraldický hlas 21/1-2, 5-8.
  • Zolnay László 1937: Donch mester és a Balassák ősei. Turul 1937/1-2
  • Alexander Húščava 1937: Znak zvolenského župana Donča.

HivatkozásokSzerkesztés