Főmenü megnyitása

Donje Pazarište

falu Horvátországban, Lika-Zengg megyében

Donje Pazarište falu Horvátországban Lika-Zengg megyében. Közigazgatásilag Gospićhoz tartozik.

Donje Pazarište
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeLika-Zengg
KözségGospić
Jogállás falu
Irányítószám 53213
Körzethívószám +385 053
Népesség
Teljes népesség131 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság581 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Donje Pazarište (Horvátország)
Donje Pazarište
Donje Pazarište
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 44° 39′ 00″, k. h. 15° 11′ 40″Koordináták: é. sz. 44° 39′ 00″, k. h. 15° 11′ 40″

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

Gospićtól légvonalban 18 km-re közúton 22 km-re északnyugatra a Kuk és az Oteš hegy közötti szoros bejáratánál fekszik.

TörténeteSzerkesztés

A falu területe már az őskorban lakott volt, százhúszezer éves régészeti lelőhely található itt. Az Oteš és az Ostrovica-hegyen az azonos nevű középkori várak maradványai találhatók, melyek a 15. században a Frangepánok birtokai voltak. Donje Pazarište feletti dombon a helyi nemes Drašković család által alapított pálos kolostor és templom romjai álltak. A mai plébániatemplom eredetéről egy 1411-ben kelt oklevél számol be, mely szerint a mai falu helyén a középkorban a Donje Žažično nevű település állt, melynek Gradčina nevű magaslatán pálos kolostor és Szűz Mária tiszteletére szentelt templom volt. A Zengg-Modrusi egyházmegye 1896-os sematizmusa említi, hogy az itteni plébánosok Szent Jakab tiszteletére szentelt templomukat kloštarnak, azaz kolostornak nevezik, mert úgy tartják, hogy a helyén a pálosok kolostora állt, akik a török hódítás idején Crikvenicára települtek át. A falu népe később ennek romjaira építette fel a mai templomot. 1527-ben a vidék több mint százötven évre török megszállás alá került, lakossága elmenekült. 1689-ben a terület felszabadult a török uralom alól és a szabaddá vált területre katolikus horvátok települtek. 1696-ban Sebastijan Glavinić zenggi püspök megemlíti, hogy Pazarište, Ostrovica és Hoteš alatt négy templomrom is található. Ezek közül az egyiknek megmaradtak a falai és boltozata, de nincsen tetőzete ami oltalmazná az esőtől és a hótól. E templomban áll még a keresztelőmedence is, melyen régi felirat látható. Valószínűleg a betelepülő nép ezt építette újjá a 17. század végén plébániatemplomként. 1700-ban Martin Brajković püspök felsorolja a likai plébániákat és ebben a pazarištei plébánia már szerepel. Franjo Bach krajinai kapitány az otocsáni ezred történetéről írott művében a gornje pazarištei Mária mennybemenetele templom építését 1690-re, a donje pazarištei Szent Jakab templom építését 1700-ra teszi, megemlítve hogy utóbbi a gornje pazarištei plébánia filiája volt. Donje Pazarište 1777-ben lett önálló plébánia, de a plébániaház mát 1772-ben felépült. Pazarište eredetileg a likai határőrezredhez, 1765-től az otocsáni ezredhez tartozott. A század parancsnokságának székhelye Klanac volt. Klanacon és Gornje Pazarištén is 1834-ben nyílt meg az első iskola. A katonai határőrvidék megszüntetése után 1873-ban a települést integrálták a polgári közigazgatásba. A községközpont Klanac lett, majd 1893-ban Pazarištére helyezték át. A falunak 1857-ben 433, 1910-ben 446 lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Lika-Korbava vármegye Perušići járásához tartozott. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben a független Horvátország része lett. A falunak 2011-ben 131 lakosa volt.

LakosságSzerkesztés

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
433 2.009 1.957 384 446 446 627 425 467 347 283 251 174 307 170 131

(1869-ben és 1880-ban Kalinovača, Mala Plana, Popovača Pazariška és Aleksinica egy részének népességével együtt.)

NevezetességeiSzerkesztés

  • Szent Jakab apostol tiszteletére szentelt plébániatemploma 1700-ban épült a középkori templom romjain. 1777-től plébániatemplom, azelőtt Gornje Pazarište filiája volt. A templom keletelt, mely ősiségét mutatja. Egyhajós épület, melynek harangtornya a nyugati oldalon levő homlokzat felett áll.
  • Határában állnak Ostrovica várának romjai. A várat 1341-ben említik először, amikor Radoslaus korbáviai püspök búcsúban részesítette azokat, akik ellátogattak Ostravicába, a vár alatti Szent Miklós templomba. A 14. században királyi vár, Bužana ispánság része. 1428 előtt Frangepán Miklós zálogbirtoka lett, majd a Frangepánoké volt.

További információkSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés