Doppler Károly

(1825–1900) zeneszerző

Doppler Károly (Lemberg, 1825. szeptember 12.Stuttgart, 1900. március 10.) zeneszerző, karmester, fuvolaművész.

Doppler Károly
Karl Doppler.jpg
Született

Lviv[4]
Elhunyt 1900. március 10. (74 évesen)[1][2][5][6][7]
Stuttgart[8]
Állampolgársága
Gyermekei Doppler Árpád
Foglalkozása
A Wikimédia Commons tartalmaz Doppler Károly témájú médiaállományokat.

ÉletpályájaSzerkesztés

1838-tól Philipp Nötzl budai német színtársulatánál volt fuvolás és karmester. Bátyjával, Doppler Ferenccel együtt dolgozott a Nemzeti Színházban 1850–1862 között; a színház másodkarnagya volt. 1853-ban közreműködött a Filharmónia Társaság megalapításában. 1862-ben Bécsbe szerződött. 1865–1898 között Stuttgartban operaigazgató volt.

Eredeti művein kívül több népszerű operarészletet írt át. Zongorára, fuvola-zongorakettősre készített zenét. Doppler Ferenccel és Erkel Ferenccel együtt komponálták az Erzsébet című operát (1857). Fia, Doppler Árpád zeneszerző New Yorkban és Stuttgartban működött.

CsaládjaSzerkesztés

Testvére, Doppler Ferenc (1821–1883) osztrák–magyar fuvolavirtuóz és zeneszerző volt. Fia, Doppler Árpád (1857–1927) zeneszerző, zongorista, zongoratanár volt.

MűveiSzerkesztés

  • A gránátos tábor (vígopera, 1853)
  • Salvator Rosa (melodráma, társszerzők: Erkel Ferenc, Doppler Ferenc, 1855)
  • Honfidal (pályamű, 1857)
  • Erzsébet (opera, társszerzők: Erkel Ferenc és Doppler Ferenc, 1857)
  • Kinizsi tábori tánca (1859)
  • Magyar Idylla (zongorára, 1859)
  • A vitéz kántor (operett, 1861)

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. https://resolver.pim.hu/auth/PIM51904, Doppler Károly, 2020. szeptember 24.
  4. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 10.)
  5. International Music Score Library Project. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  7. Musicalics (francia, holland, angol, német, olasz és spanyol nyelven)
  8. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 30.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • K. D. und seine Beziehungen zu Ungarn (Pester Lloyd, 1900. márc. 15–16.).
  • Brockhaus-Riemann zenei lexikon. Szerk. Dahlhaus, Carl és Eggenbrecht, Hans Heinrich. A magyar kiadás szerk. Boronkay Antal. Budapest, Zeneműkiadó, 1983-1985.
  • Frideczky Frigyes: Magyar zeneszerzők. [Budapest], Athenaeum 2000 Kiadó, 2000.
  • Leszler József: Nótakedvelőknek. Budapest, Zeneműkiadó, 1986.
  • Magyar nagylexikon V. (C–Csem). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1997. ISBN 963-85773-0-4  
  • Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8  
  • Zenei lexikon. Szerkesztette: Szabolcsi Bence, Tóth Aladár. Budapest, 1930-1931. Győző A. ny.
  • Szabolcsi BenceTóth AladárZenei lexikon I. (A–F). Főszerk. Bartha Dénes. Átd. kiadás. Budapest: Zeneműkiadó. 1965.