Dorogi járás

egykori közigazgatási egység Komárom megyében Magyarországon (1950–1983)
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2021. november 5.

A Dorogi járás Komárom megyéhez tartozó járás volt Magyarországon, 1950. június 1. és 1983. december 31. között. Székhelye Dorog volt.

Története

szerkesztés

A Dorogi járás az 1950-es járásrendezés során jött létre 1950. június 1-jén az addigi Esztergomi járás székhelyének áthelyezésével és nevének megváltoztatásával. A változtatást az indokolta, hogy a bányászat folytán a megelőző évtizedekben erősen fejlődő Dorog a járás egészéhez képest jobban megközelíthető, mint Esztergom, de emellett egyértelmű politikai indíttatása is volt: a magyar katolikus egyház központjának szerepét betöltő Esztergom szerepének csökkentését célozta.

Területe csak egyszer, 1974 végén változott, amikor a Tatai járás megszűnésekor abból két községet idecsatoltak.

1984. január 1-jétől új közigazgatási beosztás lépett életbe, ezért 1983. december 31-én valamennyi járás megszűnt, így a Dorogi is. A járási székhely városi rangot kapott, a járás többi községe pedig a Dorogi, az Esztergomi és a Tatabányai városkörnyék között került felosztásra.

Községei

szerkesztés

Az alábbi táblázat felsorolja a Dorogi járáshoz tartozott községeket, bemutatva, hogy mikor tartoztak ide, és hogy hova tartoztak megelőzően, illetve később.

Meg kell jegyezni, hogy a tanácsrendszer első éveiben, 1950 és 1954 között Esztergom jogállása közvetlenül a járási tanács alá rendelt város volt, vagyis a járáshoz tartozott.

Község Mikortól Honnan Meddig Hova
Bajna 1950. június 1. Esztergomi járásból 1983. december 31. Dorogi városkörnyékhez
Bajót 1950. június 1. Esztergomi járásból 1983. december 31. Esztergomi városkörnyékhez
Csolnok 1950. június 1. Esztergomi járásból 1983. december 31. Dorogi városkörnyékhez
Dág 1950. június 1. Esztergomi járásból 1983. december 31. Dorogi városkörnyékhez
Dorog 1950. június 1. Esztergomi járásból 1983. december 31. várossá alakult
Dömös 1950. június 1. Esztergomi járásból 1983. december 31. Esztergomi városkörnyékhez
Epöl 1950. június 1. Esztergomi járásból 1983. december 31. Dorogi városkörnyékhez
Gyermely 1974. december 31. Tatai járásból 1983. december 31. Tatabányai városkörnyékhez
Kesztölc 1950. június 1. Esztergomi járásból 1983. december 31. Dorogi városkörnyékhez
Lábatlan 1950. június 1. Esztergomi járásból 1983. december 31. Esztergomi városkörnyékhez
Leányvár 1950. június 1. Esztergomi járásból 1983. december 31. Dorogi városkörnyékhez
Máriahalom 1950. június 1. Esztergomi járásból 1983. december 31. Dorogi városkörnyékhez
Mogyorósbánya 1950. június 1. Esztergomi járásból 1983. december 31. Esztergomi városkörnyékhez
Nagysáp 1950. június 1. Esztergomi járásból 1983. december 31. Dorogi városkörnyékhez
Nyergesújfalu 1950. június 1. Esztergomi járásból 1983. december 31. Esztergomi városkörnyékhez
Piliscsév 1950. június 1. Esztergomi járásból 1983. december 31. Dorogi városkörnyékhez
Pilismarót 1950. június 1. Esztergomi járásból 1983. december 31. Esztergomi városkörnyékhez
Pilisszentlélek 1950. június 1. Esztergomi járásból 1983. december 31. Esztergomi városkörnyékhez
Piszke 1950. június 1. Esztergomi járásból 1950. szeptember 5. Lábatlan része lett
Sárisáp 1950. június 1. Esztergomi járásból 1983. december 31. Dorogi városkörnyékhez
Süttő 1950. június 1. Esztergomi járásból 1983. december 31. Esztergomi városkörnyékhez
Szomor 1974. december 31. Tatai járásból 1983. december 31. Tatabányai városkörnyékhez
Tát 1950. június 1. Esztergomi járásból 1983. december 31. Esztergomi városkörnyékhez
Tokod 1950. június 1. Esztergomi járásból 1983. december 31. Esztergomi városkörnyékhez
Úny 1950. június 1. Esztergomi járásból 1983. december 31. Dorogi városkörnyékhez

Területe és népessége

szerkesztés

Megszűnése előtt, 1983 végén területe 504 km², népessége pedig mintegy 69 ezer fő volt.

Lásd még

szerkesztés