Dorogi járás
A Dorogi járás Komárom megyéhez tartozó járás volt Magyarországon, 1950. június 1. és 1983. december 31. között. Székhelye Dorog volt.
Története
szerkesztésA Dorogi járás az 1950-es járásrendezés során jött létre 1950. június 1-jén az addigi Esztergomi járás székhelyének áthelyezésével és nevének megváltoztatásával. A változtatást az indokolta, hogy a bányászat folytán a megelőző évtizedekben erősen fejlődő Dorog a járás egészéhez képest jobban megközelíthető, mint Esztergom, de emellett egyértelmű politikai indíttatása is volt: a magyar katolikus egyház központjának szerepét betöltő Esztergom szerepének csökkentését célozta.
Területe csak egyszer, 1974 végén változott, amikor a Tatai járás megszűnésekor abból két községet idecsatoltak.
1984. január 1-jétől új közigazgatási beosztás lépett életbe, ezért 1983. december 31-én valamennyi járás megszűnt, így a Dorogi is. A járási székhely városi rangot kapott, a járás többi községe pedig a Dorogi, az Esztergomi és a Tatabányai városkörnyék között került felosztásra.
Községei
szerkesztésAz alábbi táblázat felsorolja a Dorogi járáshoz tartozott községeket, bemutatva, hogy mikor tartoztak ide, és hogy hova tartoztak megelőzően, illetve később.
Meg kell jegyezni, hogy a tanácsrendszer első éveiben, 1950 és 1954 között Esztergom jogállása közvetlenül a járási tanács alá rendelt város volt, vagyis a járáshoz tartozott.
Község | Mikortól | Honnan | Meddig | Hova |
---|---|---|---|---|
Bajna | 1950. június 1. | Esztergomi járásból | 1983. december 31. | Dorogi városkörnyékhez |
Bajót | 1950. június 1. | Esztergomi járásból | 1983. december 31. | Esztergomi városkörnyékhez |
Csolnok | 1950. június 1. | Esztergomi járásból | 1983. december 31. | Dorogi városkörnyékhez |
Dág | 1950. június 1. | Esztergomi járásból | 1983. december 31. | Dorogi városkörnyékhez |
Dorog | 1950. június 1. | Esztergomi járásból | 1983. december 31. | várossá alakult |
Dömös | 1950. június 1. | Esztergomi járásból | 1983. december 31. | Esztergomi városkörnyékhez |
Epöl | 1950. június 1. | Esztergomi járásból | 1983. december 31. | Dorogi városkörnyékhez |
Gyermely | 1974. december 31. | Tatai járásból | 1983. december 31. | Tatabányai városkörnyékhez |
Kesztölc | 1950. június 1. | Esztergomi járásból | 1983. december 31. | Dorogi városkörnyékhez |
Lábatlan | 1950. június 1. | Esztergomi járásból | 1983. december 31. | Esztergomi városkörnyékhez |
Leányvár | 1950. június 1. | Esztergomi járásból | 1983. december 31. | Dorogi városkörnyékhez |
Máriahalom | 1950. június 1. | Esztergomi járásból | 1983. december 31. | Dorogi városkörnyékhez |
Mogyorósbánya | 1950. június 1. | Esztergomi járásból | 1983. december 31. | Esztergomi városkörnyékhez |
Nagysáp | 1950. június 1. | Esztergomi járásból | 1983. december 31. | Dorogi városkörnyékhez |
Nyergesújfalu | 1950. június 1. | Esztergomi járásból | 1983. december 31. | Esztergomi városkörnyékhez |
Piliscsév | 1950. június 1. | Esztergomi járásból | 1983. december 31. | Dorogi városkörnyékhez |
Pilismarót | 1950. június 1. | Esztergomi járásból | 1983. december 31. | Esztergomi városkörnyékhez |
Pilisszentlélek | 1950. június 1. | Esztergomi járásból | 1983. december 31. | Esztergomi városkörnyékhez |
Piszke | 1950. június 1. | Esztergomi járásból | 1950. szeptember 5. | Lábatlan része lett |
Sárisáp | 1950. június 1. | Esztergomi járásból | 1983. december 31. | Dorogi városkörnyékhez |
Süttő | 1950. június 1. | Esztergomi járásból | 1983. december 31. | Esztergomi városkörnyékhez |
Szomor | 1974. december 31. | Tatai járásból | 1983. december 31. | Tatabányai városkörnyékhez |
Tát | 1950. június 1. | Esztergomi járásból | 1983. december 31. | Esztergomi városkörnyékhez |
Tokod | 1950. június 1. | Esztergomi járásból | 1983. december 31. | Esztergomi városkörnyékhez |
Úny | 1950. június 1. | Esztergomi járásból | 1983. december 31. | Dorogi városkörnyékhez |
Területe és népessége
szerkesztésMegszűnése előtt, 1983 végén területe 504 km², népessége pedig mintegy 69 ezer fő volt.