Wikipédia

Dorothy Parker

Dorothy Parker (West End, 1893. augusztus 22. – New York, 1967. június 7.) amerikai költő, író és kritikus volt, aki leginkább humoráról és elmés megjegyzéseiről ismert.

Dorothy Parker
SzületettDorothy Rothschild
1893. augusztus 22.[1][2][3][4][5]
West End[6]
Elhunyt1967. június 7. (73 évesen)[7][2][3][4][5]
New York[7]
Állampolgárságaamerikai
HázastársaAlan Campbell
SzüleiJacob Henry Rothschild
Foglalkozása
IskoláiMiss Dana's School for Young Ladies
KitüntetéseiO. Henry-díj (1929)
Halál okaacute myocardial infarction
SírhelyeWoodlawn Temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Dorothy Parker témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Művei több magazinban is megjelentek. Az Algonquin Round Table nevű csoport alapító tagja. Miután ez feloszlott, Parker Hollywoodba utazott és forgatókönyvíró lett.

Műveit zenés formában is feldolgozták; jó példa erre Marcus Paus Hate Songs című dalciklusa.[8][9]

Élete szerkesztés

1893-ban született, Dorothy Rothschild néven. Szülei Jacob Henry Rothschild és Eliza Annie voltak.[10][11] Long Branch-ben (New Jersey) született.[12] Anyja skót származású volt. Ő 1898 júliusában elhunyt.[13] Apja 1900-ben feleségül vette Eleanor Frances Lewis-t (1851–1903).[14] Parker azonban utálta az apját és a mostohaanyját is; utóbbit "a háziasszonynak" nevezte.[15] Marion Meade szerint ez azonban "nagyrészt téves", mivel Parker barátságos és támogató környezetben nőtt fel.[16] Az Upper West Side-on nott fel, és római katolikus általános iskolában tanult.[17] (Mercedes de Acosta volt az osztálytársa.) Mostohaanyja 1903-ban elhunyt.[18] Parker a Miss Dana's Schoolban folytatta tanulmányait.[19] 1911-ben érettségizett.[20][21] Apja 1913-ban bekövetkezett halála után egy tánciskolában zongorázott, hogy pénzt keressen.[22]

1914-ben adta el első versét a Vanity Fair magazinnak, néhány hónappal később pedig felfogadták a Vogue magazin szerkesztőasszisztensének.[23]

1917-ben ismerkedett meg II. Edwin Pond Parker (1893–1933) brókerrel,[24][25] és házasságot kötöttek. Edwin azonban bevonult katonának. Dorothy 1928-ban beadta a válópert. Edwin később Anne E. O’Brien-t vette feleségül, aki 39 éves korában elhunyt.[26] Dorothy Parker később Alan Campbell forgatókönyvíróval házasodott össze.[21]

Halála szerkesztés

1967. június 7-én hunyt el szívinfarktus következtében. 73 éves volt.[12] Végrendeletében Martin Luther King-ra hagyta otthonát.[27]

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 16.)
  2. ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ a b Internet Broadway Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. ↑ https://www.britannica.com/biography/Dorothy-Parker
  7. ↑ a b Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Паркер Дороти, 2015. szeptember 28.
  8. ↑ Fanger teatrets toner på hvert sitt drømmende album. www.dagsavisen.no
  9. ↑ Urfremfører Paus-opera i Kilden. www.fvn.no , 2014. január 28.
  10. ↑ Meade 6.
  11. ↑ Meade, Marion. Dorothy Parker: What Fresh Hell Is This?. New York: Penguin Books, 5. o. (1987). ISBN 0-14-011616-8 
  12. ↑ a b Whitman, Alden. „Dorothy Parker, 73, Literary Wit, Dies”, The New York Times , 1967. június 8. 
  13. ↑ Meade 12.
  14. ↑ Meade 13.
  15. ↑ Herrmann, Dorothy. With Malice Toward All: The Quips, Lives and Loves of Some Celebrated 20th-Century American Wits. New York: G. P. Putnam's Sons, 78. o. (1982). ISBN 0-399-12710-0 
  16. ↑ Meade, M. (1987). Dorothy Parker: what fresh hell is this? New York: Villard Books.
  17. ↑ Meade 14.
  18. ↑ Meade 16.
  19. ↑ Meade 27.
  20. ↑ Kinney, Authur F.. Dorothy Parker. Boston: Twayne Publishers, 26–27. o. (1978). ISBN 9780805772418 
  21. ↑ a b Modern American Poetry. [2019. március 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. május 23.)
  22. ↑ Silverstein, Stuart Y.. Not Much Fun: The Lost Poems of Dorothy Parker. New York: Scribner, 13. o. (1996). ISBN 0-7432-1148-0 
  23. ↑ Silverstein 13.
  24. ↑ Herrmann 78.
  25. ↑ „Edwin P. Parker 2d”, The New York Times , 1933. január 8. (Hozzáférés: 2013. február 28.) 
  26. ↑ Hartford Courant, Hartford, Connecticut, January 8, 1933, Sun. Page 6.
  27. ↑ „Dorothy Parker's Will Leaves Estate of $10,000 to Dr. King”, New York Times, 1967. június 21. (Hozzáférés: 2022. január 18.) 

További információk szerkesztés

  Ez az amerikai személy életrajzát bemutató lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Dorothy_Parker&oldid=26645046”