Dozmat

magyarországi község Vas vármegyében

Dozmat (horvátul: Duzmat)[3] község Vas vármegyében, a Szombathelyi járásban.

Dozmat
A 13. századi eredetű római katolikus templom
A 13. századi eredetű római katolikus templom
Dozmat címere
Dozmat címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeVas
JárásSzombathelyi
Jogállásközség
PolgármesterGombor György (független)[1]
Irányítószám9791
Körzethívószám94
Népesség
Teljes népesség312 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség27,28 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület8,54 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 14′ 06″, k. h. 16° 30′ 52″47.234939°N 16.514461°EKoordináták: é. sz. 47° 14′ 06″, k. h. 16° 30′ 52″47.234939°N 16.514461°E
Dozmat (Vas vármegye)
Dozmat
Dozmat
Pozíció Vas vármegye térképén
Dozmat weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Dozmat témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Szombathelytől 8 kilométerre nyugatra fekszik, az Arany-patak jobb partján emelkedő dombon.

A szomszédos települések: észak felől Bucsu, kelet felől Torony, délkelet felől Nárai, délnyugat felől Felsőcsatár, nyugat felől pedig Narda.

Megközelítése

szerkesztés

Zsáktelepülés, csak közúton érhető el, a 8901-es útból (a 89-es főút régi, az útvonalába eső településeken még áthaladó nyomvonalából) Torony nyugati szélén dél felé kiágazó 87 123-as számú mellékúton. Az ország távolabbi részei felől a 89-es főúton közelíthető meg a legegyszerűbben, toronyi letéréssel. Közigazgatási határszélét érinti még a 8717-es út is.

Nevének eredete

szerkesztés

Neve a délszláv drozg (= rigó), mások szerint a szláv druzba (= barátság) szóból alkotott személynévből ered.

Története

szerkesztés

1238-ban Druzmoth néven említik először. Határában újkőkori település nyomait találták meg. Bulcsú horka kíséretének faluja, temploma Szent György tiszteletére épült a 12. században.

 
Az Árpád-korban épült Szent György-templom

A 13. században várbirtok volt. 1269-ben villa Duruzmot, 1281-ben Duruzomat, 1291-ben Durzumot, 1333-ban Dorzmat, 1355-ben Torndurzmata, 1358-ban Dorozmath, 1416-ban Eghazasdorozmath, 1430-ban Kysdorozmath, 1466-ban Dorsmath, 1472-ben Drozmath alakban szerepel a különböző forrásokban.[4] Itt jegyezték fel a legrégibb regőséneket, amely a 20. századig fennmaradt. A falu temploma a 14. században a térség egyházi központja volt, erre utal az 1416-ból származó Egyházasdozmath név is. Az 1674-es egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint a templom rossz állapotban volt, tornya közel a leomláshoz. Szent Ottó napján a környező falvak lakossága énekelve, zászlókkal vonult Dozmatra. 1690-ben a templom leégett, tornya összedőlt, az újjáépítés 1697-ben már tartott.

Vályi András szerint "DOSMAT. vagy Dozmat, Grossmukken. Elegyes magyar falu Vas Vármegyében, földes Ura Gróf Niczky Uraság, és mások, lakosai katolikusok, fekszik Szombathelytöl egy mértföldnyire, határja közép termékenységű, tulajdonságai hasonlók Alsó Őrhöz, második Osztálybéli."[5]

Fényes Elek szerint "Dozmat, (Grosz-Mucken), magyar falu, Vas vgyében, ut. p. Szombathelyhez 1 óra, 320 kath. lak., paroch. templommal, kastélylyal. Róna határa igen termékeny; rétjei kövérek. Birja 1/2 Ernuszt József, 1/2 Sály és Szluha családok."[6]

Vas vármegye 1898-ban kiadott monográfiájában "Dozmat, 50 házból és 307 lakosból álló magyar község, melynek lakosai r. kath. és ág. ev. vallásúak. Postája és távírója Torony. Plébániája 1600-ban már virágzott. Földesurai a gróf Nitzky – és a Szluha -család voltak."[7]

1910-ben 339 magyar lakosa volt. 1986-ban elkészült a vízvezeték, 1994-ben a gázvezeték, 2003-ban pedig a szennyvízvezeték is kiépült, a szombathelyi tisztítóra kapcsolódva.

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
  • 1990–1994: Szabó Miklós (független)[8]
  • 1994–1998: Bingerné Sőre Csilla (független)[9]
  • 1998–2002: Bingerné Sőre Csilla (független)[10]
  • 2002–2006: Bingerné Sőre Csilla Klára (független)[11]
  • 2006–2010: Bingerné Sőre Csilla Klára (független)[12]
  • 2010–2014: Horváth Ádám Csongor (független)[13]
  • 2014–2019: Horváth Ádám Csongor (független)[14]
  • 2019–2024: Gombor György (független)[1]
  • 2024– :

Népesség

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
225
222
231
272
313
312
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,5%-a magyarnak, 4,1% németnek, 1,4% horvátnak mondta magát (15,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 52,7%, református 3,2%, evangélikus 2,3%, izraelita 0,5%, felekezet nélküli 6,8% (34,5% nem nyilatkozott).[15]

Nevezetességei

szerkesztés
  • Szent György tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 12. században épült, 1707-ben barokk stíílusban építették át. A templom legértékesebb tárgya a 14. századból származó Mária a gyermekkel szobor. Oltárképét Dorfmeister István festette.
  • Innen származik a legrégibb magyar regősének.
  • A dozmati kódex a 14. századból származik, Aegidius Romanus „De regimine principum” című jogtudományi művének az egyetlen Magyarországon talált példánya. 1972-ben egy parasztház padlásán találták.
  • Muzsla forrás a Kárpáti tér alatt.
  • Csodaszarvas tanösvény

Dokumentumfilmek Dozmatról

szerkesztés
  • Regősének I. 1975. MTV. 37 perc. Rendezte: Székely Orsolya Közreműködött: Nagy László, Palkó István
  • Mesés Dozmat 2006. 27 perc. Rendezte: Horváth Zoltán Operatőr: Büki Boglárka és Horváth Zoltán Közreműködött: Rozmán János
  1. a b Dozmat települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 13.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. augusztus 2.)
  4. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I–IV. Budapest: MTA. 1890–1941.  
  5. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  6. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  7. Magyarország vármegyéi és városai Vas vármegye szerk. Borovszky Samu, Bp. 1898.
  8. Dozmat települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  9. Dozmat települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 7.)
  10. Dozmat települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 27.)
  11. Dozmat települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 27.)
  12. Dozmat települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 27.)
  13. Dozmat települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
  14. Dozmat települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 27.)
  15. Dozmat Helységnévtár

További információk

szerkesztés
A Wikimédia Commons tartalmaz Dozmat témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés