Drávagárdony

magyarországi község Somogy vármegyében
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. szeptember 4.

Drávagárdony (horvátul: Gardonja[3]) község Somogy vármegyében, a Barcsi járásban.

Drávagárdony
Drávagárdony címere
Drávagárdony címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeSomogy
JárásBarcsi
Jogállásközség
PolgármesterBerta Sándor (független)[1]
Irányítószám7977
Körzethívószám82
Népesség
Teljes népesség144 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség26,79 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület6,27 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 56′ 45″, k. h. 17° 36′ 14″45.945739°N 17.603831°EKoordináták: é. sz. 45° 56′ 45″, k. h. 17° 36′ 14″45.945739°N 17.603831°E
Drávagárdony (Somogy vármegye)
Drávagárdony
Drávagárdony
Pozíció Somogy vármegye térképén
Drávagárdony weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Drávagárdony témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Barcstól délkeletre helyezkedik el, a Dráva közvetlen közelében, a déli országhatár mellett, Potony és Drávatamási között.

Megközelítése

szerkesztés

Csak közúton közelíthető meg, a Harkány-Sellye-Darány közt húzódó 5804-es útról Kastélyosdombó nyugati részén leágazva, az 58 162-es számú mellékúton.

Keresztülszeli a községet az EuroVelo nemzetközi kerékpárút-hálózat 13. számú, „Vasfüggöny” útvonalának horvát-magyar határ menti szakasza, amelynek a Drávatamási és Drávasztára közti 3. számú etapja érinti a falut. Érdekesség, hogy a térségben amúgy jobbára a Dráva töltésén vezető útvonal itt több kilométeren keresztül eltávolodik a folyótól, északi irányba.[4]

Története

szerkesztés

Drávagárdony nevét 1483-1490 között említette először oklevél Gardon néven, birtokosa ekkor a Pok nemzetségből származó Meggyesaljai Mórocz család volt.

1483-ban Meggyesaljai Mórocz László itteni birtokait Korotnai Jánosnak engedte át. 1490-ben a Meggyesaljai család birtoka.

Az 1550-1599 évi adólajstromok szerint a pécsi püspökség birtoka volt.

Az 1554 évi török kincstári adólajstromban csak 8 házzal volt említve, de 1565-1566-os fejadólajstromban 17, az 1571 éviben pedig már 36 házzal volt felváve. A pannonhalmi főapátsági dézsmaváltságjegyzék szerint ekkor a Zrínyi család birtoka volt. 1692-ben Babócsay István birtoka volt. Az 1715-ös összeíráskor 5 háztartását írták össze.

1726-1733 között Bakó Farkas, 1757-ben László és Ádám, 1767-ben csak Ádám, 1776-ban pedig Bakó Mihály volt a földesura. A Bakó család itteni birtokai házasság révén kerültek Thassy Károly birtokába. A 20. század elején Thassy Elemér volt itt a nagyobb birtokos.

A helybeli temetőben a török hódoltság alatt egy halom emelkedett, mely a Pécs és Verőcze közötti vonalon felállított őrállomások egyike volt.

A 20. század elején Somogy vármegye Barcsi járásához tartozott.

1910-ben 381 lakosából 370 magyar, 3 német, 7 horvát volt. Ebből 67 római katolikus, 312 református, 2 izraelita volt.

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
  • 1990–1994: András Ernő (független)[5]
  • 1994–1998: András Ernő (független)[6]
  • 1998–2002: András Ernő (független)[7]
  • 2002–2006: Kovács István (független)[8]
  • 2006–2010: Kovács István (független)[9]
  • 2010–2014: Kovács István (független)[10]
  • 2014–2018: Kovács István (független)[11]
  • 2018–2019: Berta Sándor (független)[12]
  • 2019–2024: Berta Sándor (független)[13]
  • 2024– : Berta Sándor (független)[1]

A településen 2018. május 6-án időközi polgármester-választást kellett tartani,[12] az előző polgármester januárban bekövetkezett halála miatt.[14][15]

Népesség

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
146
163
156
160
151
149
144
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 78,6%-a magyarnak, 17,1% cigánynak, 0,7% szerbnek mondta magát (21,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 37,9%, református 18,6%, felekezet nélküli 15% (28,6% nem nyilatkozott).[16]

2022-ben a lakosság 96%-a vallotta magát magyarnak, 5,3% cigánynak (4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 34,4% volt római katolikus, 16,6% református, 0,7% egyéb katolikus, 19,9% felekezeten kívüli (27,8% nem válaszolt).[17]

Nevezetességei

szerkesztés
  1. a b Drávagárdony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 19.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 31.)
  4. Archivált másolat. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 29.)
  5. Drávagárdony települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. Drávagárdony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 5.)
  7. Drávagárdony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 27.)
  8. Drávagárdony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 27.)
  9. Drávagárdony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 27.)
  10. Drávagárdony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
  11. Drávagárdony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. november 18. (Hozzáférés: 2015. augusztus 1.)
  12. a b Drávagárdony települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2018. május 6. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
  13. Drávagárdony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 28.)
  14. Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2018 (Hozzáférés: 2020. június 25.)
  15. Berta Sándort választotta Drávagárdony. Sonline.hu, 2018. május 6. [2020. június 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
  16. Drávagárdony Helységnévtár
  17. Drávagárdony Helységnévtár

További információk

szerkesztés
  • Kisfilm a YouTube-on a Duna-Dráva-Nemzeti Parkról:[1]

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés