Főmenü megnyitása

Drávaköz

(Drávaszög szócikkből átirányítva)
Baranya county administrative map.jpg
A Baranyavári járás térképe Baranya vármegye közigazgatási térképén (1910)

Drávaköz vagy Drávaszög a magyar elnevezése,[1] a Dráva és a Duna folyó közötti, vizekkel szabdalt természetföldrajzi kistájnak (horvátul Baranjska lesna zaravan, azaz „baranyai löszhát”), amely hagyományosan a Duna és a Dráva folyók közé eső terület[2] neve.[3][4] A trianoni utódállamokban megkülönböztető utalás nélkül, egyszerűen Baranyának nevezik ezt a területet. A Baranyavári járás Baranya vármegye legdélebbi járása volt 1941. augusztus 15. előtt, 16-ától Villányi járássá keresztelték át. Székhelye a trianoni békeszerződés (1920) előtt Dárda, utána Villány volt. A járás területén város nem volt, csak nagyközségekből és (kis)községekből állt.[5]

Egyéb magyar elnevezései: Drávazug, Baranyai Hegyalja.[6] Az egykori Magyar Királyságban Dél-Baranya vagy Alsó-Baranya néven is emlegették, mivel a terület a történelmi Baranya vármegye déli részét alkotta. Ma nagyrészt Horvátország északkeleti régióját képezi, egy kisebb területe pedig Magyarországhoz tartozik (Béda-Karapancsa Tájvédelmi Körzet[7]).

A Drávaszög kifejezést ma már főleg a horvátországi terület megnevezésére alkalmazzák, amelyet a Duna-Dráva és a magyar-horvát államhatár ölel át. Tehát a Drávaszög és a Drávaköz ma nem teljesen azonos fogalom! Ez a terület ezenkívül Baranya-háromszög vagy Baranyai háromszög néven is ismert, Horvátországban pedig egyszerűen csak a Baranya (Baranja) névvel jelölik.

Tartalomjegyzék

FöldrajzaSzerkesztés

 
Löszfal
 
Luigi Ferdinando Marsigli térképszelvénye a Dráva torkolatáról, 1741

A horvátországi Drávaszög teljes területe 114 742 hektár.

A Drávaköz legészakibb része Magyarországon található, a Duna jobb oldalán, Mohács és az országhatár között. Ez a Béda-Karapancsa tájegység bédai része, és a Duna–Dráva Nemzeti Parkhoz tartozik. A Béda-Karapancsa tájegység 10 500 hektár kiterjedésű, ebből 3700 hektár fokozottan védett.

A Drávaköz tengerszint feletti magassága átlagosan 78-85 méter feletti. Legmagasabb pontja a borászatáról híres Báni-hegy[8][9][10] (245 m.) Talaját mocsári üledék, por, agyag, tőzeg, finom homok, lösz alkotják.

A területet az Alföld kontinentális éghajlata jellemzi. A térségben a hagyományos kultúrák – kukorica, napraforgó, búza, szója, cukorrépa – termesztésén kívül batáta termesztéssel is foglalkoznak.[11]

KialakulásaSzerkesztés

 
Baranya vármegye felosztása 1920-ban. A Drávaközt sárga szín jelöli

A pliocén végén az Ős-Duna több ágra szakadva a Kisalföldről dél felé, a Szlavón-maradványtó irányába tartott. Itt egyesülve a Dráva és más folyók őseivel, végül az Ős-Tiszával, a Vaskapu-szoroson keresztül hagyta el a Kárpát-medencét. A középső pleisztocénre a Duna és Dráva folyók között ez a kapcsolat a feltöltődések és a tektonikus mozgások eredményeképpen fokozatosan megszűnt. A Duna kelet felé, a visegrádi szűkületen át talált utat magának, és nagyjából a Szeged-Belgrád-Vaskapu irányt tartva vette fel először a Kárpátok folyóit (Ős-Tisza, Ős-Maros), majd az Ős-Drávát és Ős-Szávát. A kialakult rend a holocén elejére lassan újból átrendeződött, és a Vácnál délre forduló folyó a Dunántúl peremének süllyedékeit elfoglalva újból évmilliókkal azelőtti torkolatvidékének közelében találkozott a Drávával. Ezzel kialakult a Drávaköz vizekkel szabdalt varázslatos világa. Itt építtette fel 17. és a 18. század fordulóján Bellye faluban a vadászkastélyát Savoyai Jenő herceg, korának egyik legkiválóbb hadvezére. I. Lipót magyar király és német-római császár 1697-ben adományozta a bellyei uradalmat Savoyai Jenőnek, a törökök Magyarországról történő kiűzése és a zentai csatában kivívott döntő győzelme elismeréseképpen.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben című műben így írták le: Itt kezdődik Albrecht főherczeg béllyei uradalma, mely a Mohács, Villány és Béllye által határolt hosszúkás háromszögben, a mohács-eszéki országút által hasítva, s a villány-eszéki vasútvonal által metszve és határolva, 33 adóközségben 11 négyszögmérföldnyi örök birtokot foglal magában. A 12 gazdasági és 7 erdészeti területre osztott gazdaság középpontja Főherczeg-Lak a baranyavár-monostori vasútállomás közelében.[12]

 
Savoyai Jenő vadászkastélya, Bellye[13]
Ezen helység feje egy 15 négyzet mfdre terjedő nagy uradalomnak, mellyet ezelőtt Albert „királyi herczeg, most pedig Károly austriai főherczeg örökösei birnak. Az egész 6 kerületre osztatik. Az elsőhöz tartoznak: Béllye, Kopács, Darócz, Eugeniusfalva, Laskafalu helységek, a mitvári és kohári pusztákkal s vendégfogadókkal. A másodikhoz: Vörösmarthi, Keő-, és Herczeg-Szőlős, Sepse, Czuza, Batina. A harmadikhoz: Darázs, Marok, Izsép, Bodolya, Dalyok; a csibogári korcsma és vámház. 4-ikhez: Nyarad, Májs, Szabár, Udvar; 5-dikhez: Villány, Lipova, Sárok, Szent-Márton. 6-ikhoz: Baranyavár, Monostor, Lucs, Sz.-István, Bán, Kisfalu helységek; Haranya, Latjka, Henye, Gösa, Lipovicza majorságok. – Ezen uradalom szinte arról nevezetes, miről a dárdai; t. i., hogy itt véghetetlen kiterjedésű mocsárok kiszáritattak s mivelhetőkké tétettek.
Vályi András: Magyar Országnak leírása, 1796
A Kárpát-medence közepén, a Duna és a Dráva egybeszakadásánál, ott kell keresni azt a háromszög alakú területet, ahol a honfoglalás óta magyarok élnek. Drávaszögnek nevezzük a Duna és a Dráva közötti területet, mely ma a Horvát Köztársaság része. Homogén nyelvi környezetben él ott a horvátországi magyarság egyharmada, körülbelül nyolcezer lélek. Kicsiny, de jómódú települések épültek itt gazdag házsorokkal és csinos templomokkal.
Lábadi Károly: A Drávaszög (2005)[14]

ÉlővilágaSzerkesztés

 
Egy halastó és madárparadicsom
  • A Kopácsi-rét Természetvédelmi Terület[15] a Drávaszög keleti felében húzódik, viszonylag nagy kiterjedésű ártéri puhafás és keményfás ligeterdőkkel büszkélkedhet. Nagyvadak nem hiányoznak a területről, így előfordul a szarvas (Cervus elaphus), őz (Capreolus capreolus), vaddisznó (Sus scrofa). A vadmacska (Felis silvestris), a vörös mókus (Sciurus vulgaris) kiemelendő még. A Kopácsi-rét egyébként elsősorban gazdag madárvilágáról híres. Mintegy 293 madárfajt figyeltek már meg a területen. Igen fontos élő-, költő-, táplálkozó hely. Rétisas (Haliaetus albicilla) állománya szépen növekszik az utóbbi években. Több fekete gólya (Ciconia nigra) és réti fülesbagoly (Asio flammeus) pár költ a területen. A Kopácsi-rét Európa második legnagyobb ívóterülete, számos halfaj fordul itt elő. A rovarfauna még viszonylag szegényesen van feltárva.
  • A Drávaszög falvainak többségében a fokozottan védett gyöngybagoly (Tyto alba) is előfordul. Ezen kívül a macskabagoly (Strix aluco), erdei fülesbagoly (Asio otus) és kuvik (Athene noctua) is költ. A védett ragyás futrinka (Carabus cancellatus) Laskó településről is előkerült. Közönséges a meghonosodott bivalykabóca (Stictocephala bisonia). A településeken igen nagy számban fordul elő a nyest (Martes foina).
    A Drávaszögben zajló önkéntes fajvédelmi program a gyöngybagolyvédelem.[16]
  • A Drávaszög élővilágát gazdagítja a löszhátvonulatra jellemző tipikus növényzet is. Ennek részeként számos, Horvátországban csak itt előforduló növényt találtak, ilyenek például a szagtalan rezeda (Reseda inodora), a törpe nőszirom (Iris pumila), és a taréjos búzafű (Agropyron cristatum).

NépességSzerkesztés

A Drávaköznek a 2011-es horvátországi népszámlálás alapján 39.420 lakosa volt. Nemzetiségi/etnikai megoszlás szerint közülük 23.041 fő (58,45%) horvát, 7.258 fő (18,46%) szerb, 5.980 fő (15,17%) magyar, 1.341 fő (3,40%) cigány, 347 fő (0,88%) német, a maradék 3,64%-ot kitevő lakosság pedig 17 különböző nációhoz tartozik, de egyik csoport sem éri a lakosság 0,5%-át sem.[17]

TelepülésekSzerkesztés

Az alábbi települések a horvátországi Baranyához tartoznak:

 
Művelési ágak a Drávaszögben 1980-ban
 
Drávaközi táj
 
Kopácsi rét, (Park prirode Kopački rit) egy nagy kiterjedésű mocsaras terület a Dráva dunai torkolatánál
 
Kopácsi rét (horvátul Kopački rit)

KultúraSzerkesztés

A Duna és a Dráva összefolyásánál található Európa egyik legnagyobb természetes vizes élőhelye a Kopácsi-rét természetrezervátum. A Bellyei-tó egy igazi turistaparadicsom és pihenőhely.[18]

 
Csiptetős ponty
 
Csiptetős pontyok sütése

RendezvényekSzerkesztés

„Kopácsi halásznapok” : 3 napos rendezvény. Évről évre exponenciális növekedést mutató részvételi arány. Több, mint 2 tonna hal fogy egy hétvége alatt. Magyarországi vendég sztár szokott fellépni és több népi tánccsoport.[19]

GasztronómiaSzerkesztés

Helyi specialitásként megemlítendő a mundéros csuka és a csiptetős ponty.

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés