Drávaszög

tájegység Magyarországon és Horvátországban

Drávaszög az egykori Baranya vármegye délkeleti földrajzi, néprajzi elnevezése.

Drávaszög
Baranya vármegye közigazgatási térképe 1910-ből
Baranya vármegye közigazgatási térképe 1910-ből
Népesség
Vallási megoszlás római katolikus, protestáns, görög ortodox
Etnikai megoszlás magyarok, horvátok, szerbek, németek

HatáraiSzerkesztés

A Drávaszög déli határa a Dráva folyó, míg keleti határa a Duna folyam. Északi határa Peterd és Mohács,[1] északnyugati határa Szava település.[2] Nyugatról az Ormánság határolja.

JellemzőiSzerkesztés

A terület földrajzi elnevezésén túl, néprajzi értelemben kulturális egységet is alkot.[1]

A trianoni békeszerződés óta a régiót határ választja el. Északi része Magyarországhoz, déli része Horvátországhoz tartozik.[1]

  • Külső-Drávaszög: Magyarországhoz tartozik.[1] Délen a horvát államhatár húzódik, északi végpontja Peterd és Mohács.
  • Belső-Drávaszög: Horvátországhoz tartozik.[1] Északon a magyar államhatár húzódik, délen a Dráva, keleten a Duna határolja. Drávaköznek is nevezik.[1]

A 18. században fából és földből építették a házakat.[3] A Drávaszögre is jellemző volt az Ormánsághoz hasonlóan a talpasház. Talpasház már az 1520-as évek régészeti bizonyítékai szerint is léteztek. 1697-es összeírás szerint a ma Eszékhez tartozó Rétfaluban a házak fából és sárból készültek.[4]

A törökök kiűzése után németek települtek a Drávaszögbe is, akik magukkal hozták a fachwerk típusú, azaz erősen tagolt, gerendavázas falú talpas ház építésének tudományát.[4] 1786-os összeírás szerint főleg Belső-Drávaszögben és a német falvakban jellemzőek voltak a teljesen fából készült házak. A Siklósi járásban főleg favázas sövényből, jobbára tapasztott vesszőfonással készült házak álltak.[4] A jobbágyok házaiban nem volt ebben az időben kémény, ezért a füst a konyha ablakán keresztül, padláson keresztül távozott. Később ezen a területen terjedt el leginkább a szabadkémény, majd a következő évszázadban a takaréktűzhely.[4] A 18. század végén tartott összeírás megemlíti továbbá, hogy a drávaszögi falvak lakószobái füsttelenek voltak, mert a cserépkályhái, téglakályhái füstjét a konyhába vezették.[4]

A 19. század második feléből vannak hiteles adatok a népviseletről. Ekkoriban a vászongatyás, bőszoknyás viselet jellemezte a vidéket. Az 1900-as évek elején a férfiak fehér öltözetét sötét mellény, nyakkendő és pörgekalap terjedt el. A nők hosszú selyemszoknyát kezdték el viselni ünnepnapokon.[5] A református lelkészek püspökeiknek több levélben megemlítették, hogy tehetősek lettek a hívek. 1886. március 7-én a drávaszabolcsi Bernáth István lelkész így írt Szász Károly püspöknek:[5]

„A fényűzés nagyban elharapozott. Az a szép és czélszerű ugynevezett 'szűr-kankó' mely Baranyában atalaban szokott ruhája volt a baranyai embernek, most már kiment a divatból; itt-ott lehet még látni egy-két öreg emberen, ennek helyét elfoglalta a rövidebb vagy hosszabb prémes posztó kabát, a bocskorét a csizma: A leányok s fiatalabb asszonyok vasárnap gyakran selyem ruhában pompáznak, pedig alig hiszem, hogy azon ¼ vagy½ telek föld jövedelme kifutná a selyemért adott költséget. De hát divat, a divatnak pedig nagy hatalma van még Baranyában is.”

1867 után a polgárosodó Siklós környéki drávaszögi emberek szoknyát és pantallót viseltek, míg az ormánságiak továbbra is a cifra paraszti viseletet. Ezért utóbbiak csúfneve lett a pupák.[6]

A drávaszögi embereknél is megjelent a 19. század végén az egykézés. Kálmán Farkas máriagyűdi lelkész így írt erről az 1886-os levelében:[7]

„6. Magzatvesztés: rendszeresen gyakoroltatik! Van olyan ember, ki maga adja neki nejének az 5. ftot, hogy menjen a Csarnota-i banyához, s szedesse ki magából!

Azontúl egy pápista kenő banya jár falurol falura. - De legveszedelmesebb Siklóson egy Novákné nevü bába, ki már - csak tudtommal is - sok asszonyt elküldött a másvilágra! Dr. Troll, járás-orvos, Teleki gyógyszerész, Varga uradalmi ispán, Szücs Dániel ref. tanító - nejeik az ő átkos mestersége folytán mentek el!”

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b c d e f Zentai, 7. o.
  2. Zentai, 98. o.
  3. Zentai, 12. o.
  4. a b c d e Zentai, 14. o.
  5. a b Zentai, 16. o.
  6. Zentai, 18. o.
  7. Zentai, 19. o.

ForrásokSzerkesztés