Draguignan (francia kiejtéssel: [dʁa.ɡi.ɲɑ]) város Délkelet- Franciaországban, a Provence-Alpes-Côte d’Azur régióban.

Draguignan
Couvent et Chapelle des Minimes - Draguignan (2).jpg
Draguignan címere
Draguignan címere
Közigazgatás
Ország Franciaország
RégióProvence-Alpes-Côte d’Azur
Megye Var
Kerület Draguignan
KantonDraguignan
Polgármester Richard Strambio
INSEE-kód83050
Irányítószám 83300
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség39 106 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség728,23 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság153 - 603 m
Terület53,7 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Draguignan (Franciaország)
Draguignan
Draguignan
Pozíció Franciaország térképén
é. sz. 43° 32′ 25″, k. h. 6° 28′ 00″Koordináták: é. sz. 43° 32′ 25″, k. h. 6° 28′ 00″
Draguignan weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Draguignan témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Saint-Tropez-től 42 km-re, Nizzától 80 km-re fekvő település.

Nevének eredeteSzerkesztés

A legenda szerint a város neve a latin "Draco/Draconem" (sárkány) szóból származik: Szent Hermentaire püspök (Szent György) itt ölte meg a sárkányt ezzel megmentve az embereket.

FöldrajzSzerkesztés

A tengerszint feletti magassága 200 m. A legmagasabb hegy Draguignan városa közelében a Malmont (551 m). A Draguignan melletti fő folyó pedig a Nartuby.

A város egy északnyugati-délkeleti fekvésű mintegy 2 km széles völgyben fekszik.

TörténeteSzerkesztés

 
Egy ősi dolmen a környékről

Draguignan ("Dragonianum") nevét 909-ben említették először az oklevelekben.

A terület már a neolit korban lakott volt. A régészeti feltárások során Draguignan területén menhireket és dolmeneket találtak.

A történészeknek és régészeknek Draguignan római kor előtti időszakáról viszonylag kevés adatuk van. A vaskorban, (ie 700 körül) száraz kőből épített kis erődített falvak épültek itt a völgyre néző hegyoldalakban. A 3. században az északikelta népek és a Ligurians a Salyens, kelta-Ligur népek lakóhelye volt.

Római korSzerkesztés

A római időkben Draguignanon át vezetett az Olaszországot Spanyolországgal összekötő római út, mely Fréjus-t és Ampust érintve szelte át a Draguignan körüli medencét.

Draguignan területén egykor gazdag római villák álltak (köztük a Szent Hermentaire által alapított település), régi római légiósok házaival. Itt már akkor szőlőbel és olajfákkal beültetett, mezőgazdasági területek voltak, melyeknek nyomai később napvilágra kerültek.

KözépkorSzerkesztés

990 körül Fréjus püspökének, Riculphenek irányításával építették újjá a várost. 970–1245 között a Provence-i grófok birtokában volt. A 12. században a katalán dinasztia, a korai 13. század után két megye uniója, s a Draguignan hűbérurak, majd a Savoy hercegség területe volt.

A középkorban Draguignan egy kis falu volt, amelynek lakói olajbogyó és szőlő termesztésből éltek. A francia forradalom idején; 1790 elején Draguignan lett a "prefektúra" (Var) központja . Az marad egészen 1974-ig.

NevezetességekSzerkesztés

Itt születtek, itt éltekSzerkesztés

  • Kisfaludy Sándor testőrtisztként, mikor a milánói vár ostromakor francia hadifogságba került, ide Draguignanba szállították. Itt töltött életét "Francia fogságom" című naplójában írta le.
  • Georges Clemenceau 25 éven át volt a város, illetve a megye képviselője, majd szenátora. Bronzszobrát Rodin formázta meg.
  • Charles Abel Douay francia tábornok itt született.
  • Hippolyte Mège Mouriès, francia vegyész, a margarin feltalálója 1817. október 24.-én itt született.
  • Georges Eugène Haussmann Draguignan prefektusa volt 1849-1850 között.

GalériaSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

HivatkozásokSzerkesztés

  1. Populations légales 2018