Főmenü megnyitása

Drezdai repülőtér

repülőtér Németországban

A drezdai repülőtér (IATA: DRS, ICAO: EDDC, 1995 előtt: ETDN; németül Flughafen Dresden, 2008 óta Dresden International) Drezda nemzetközi repülőtere. A város északi részén fekszik, Klotzsche városrészben. Utasforgalom alapján Németország tizenhatodik legnagyobb repülőtere (2014).[2] Kapacitása 3,5 millió fő.

Drezdai repülőtér (Flughafen Dresden International)
Flughafen Dresden logo.svg
DRS Terminal 1.JPG
IATA: DRS  ICAO: EDDC
Adatok
Elhelyezkedés Klotzsche
Németország
Kiszolgált város Drezda
Megnyitás 1935. július 11.
Üzemeltető Flughafen Dresden GmbH
Tszf. magasság 230 m
Utasforgalom 1 667 880 (2016)[1]
Teherforgalom 223 t (2016)
Gépmozgás 30 380 (2016)
Futópályák
IrányHosszúságBurkolat
04/222850 mbeton
Elhelyezkedése
Drezdai repülőtér (Németország)
Drezdai repülőtér
Drezdai repülőtér
Pozíció Németország térképén
é. sz. 51° 08′ 04″, k. h. 13° 46′ 05″Koordináták: é. sz. 51° 08′ 04″, k. h. 13° 46′ 05″
A Drezdai repülőtér weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Drezdai repülőtér témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

Fekvése és megközelítéseSzerkesztés

 
A drezdai repülőtér 2012-ben

A repülőtér Drezda központjától 9 km-re északra fekszik, területe 280 hektár, tengerszint feletti magassága 230 méter. Autóval az A4-es autópályán és a 97-es úton közelíthető meg (előbbi észak-északkeleti irányban párhuzamosan fut a repülőtér futópályájával). A repülőtéren körülbelül 3000 parkolóhely található. A drezdai 77-es és 80-as buszjárattal is megközelíthető.

A regionális S-Bahn-hálózat egyik állomása a 2001-ben átadott repülőtéri vasúti pályaudvar, amely közvetlen átjáróval rendelkezik a terminálra. Az S2 jelű vasúti járat 30 percenként jár a drezdai főpályaudvarról Drezda-Klotzsche, valamint Drezda Neustadt pályaudvarokon át körülbelül 30 perc alatt érhető el vele a repülőtér.

A repülőtér Nyugat-Lengyelország és Észak-Csehország közeli területeit is kiszolgálja, vasúton Ústí nad Labem, Děčín és Liberec kevesebb mint két óra alatt érhető el, a 17-es autópálya 2006. decemberi befejezése óta autóval Ústí nad Labem és Teplice körülbelül egy óra alatt elérhetőek.

TörténeteSzerkesztés

 
A régi drezdai repülőtér Heller városrészben

A drezdai polgári repülőtér 1913 és 1926 között a Kaditz városrészben elhelyezkedő Drezda-Kaditz repülőtér volt, 1926 után pedig a Heller városrészben lévő Drezda-Heller repülőtér. Utóbbinak már terminálépülete is épült, a mai Industriegelände S-Bahn-megálló közelében. Ez azonban a légiközlekedés egyre elterjedtebbé válásával már nem tudta kiszolgálni a fennálló igényeket, bővítésére pedig nem volt lehetőség; további zavaró tényezőt jelentett a közelben két nagyméretű kémény.

Bár a versailles-i békeszerződés értelmében Németországnak 1919 után tilos volt légierőt fenntartania, már a weimari köztársaság idején megkezdődött titokban a katonai pilóták kiképzése. A pilótákat először a polgári repülőiskolákban, könnyű repülőgépekkel képezték. 1924-ben a szovjet Lipeck közelében titkos pilótaiskola és tesztrepülőtér épült, amely 1933-ig üzemelt. Itt évente körülbelül 240 német pilótát képeztek ki, és egyben új, Németországban kifejlesztett repülőgéptípusokat is teszteltek. 1935. február 26-án Hitler a tilalom ellenére parancsot adott Hermann Göring légiközlekedési miniszternek a náci Németország légiereje megalapítására. 1935-ben a Drezda melletti Klotzsche településen új repülőtér épült, melynek déli része szolgálta ki a polgári légiforgalmat, az északi pedig a klotzschei katonai pilótaiskolát.

Katonai repülőtérkéntSzerkesztés

Az akkor még Drezdától különálló településeknek számító Klotzsche és Weixdorf, valamint a Königsbrücker Straße (a mai Königsbrücker Landstraße) között épült a 38/III Drezda-Klotzsche légibázis és a drezdai háborúspilóta-iskola. Utóbbi egyike volt a Luftwaffe négy nagy tisztképzőjének, amelyek 1937-ig felépültek. A háború idején itt tanulták és gyakorolták a műszerrepülést Ju 52 gépeken. Az alábbi táblázatban szerepelnek a Luftwaffe 1934 és 1945 között itt állomásozó egységei (a tanuló és kiegészítő egységek nélkül):

Mettől Meddig Egység[3]
1941 december 1942 április 4.(F)/Aufkl.Gr. 121 (4. Staffel der Aufklärungsgruppe 121)
1945 február 1945 április Stab, II., III./SG 4 (Stab, II. und III. Gruppe des Schlachtgeschwaders 4)
1945 március 1945 március III./TG 2 (III. Gruppe des Transportgeschwaders 2)
1945 március 1945 április I./KG 4 (I. Gruppe des Kampfgeschwaders 4)
1945 április 1945 április 14./KG 55 (14. Staffel des Kampfgeschwaders 55)

A háborúspilóta-iskola épülete a náci időkből maradt fenn. Tervezői Ernst Sagebiel, Johannes Krüger és Walter Krüger professzorok. Drezda bombázása idején nem sérült meg komolyabban, és az azt követő napokban a sebesült és otthonukat elveszített drezdaiakat segítő mentőközpont működött benne. A világháború utolsó napján szovjet csapatok foglalták el a bázist és az iskolát is, az ezt követő években ők használták pilóták kiképzésére és egyéb katonai célokra. Mivel a drezdai repülőtér, a keletnémet hadsereg és különféle cégek éveken keresztül használták, az építmények viszonylag jó állapotban maradtak fenn.

A ma a repülőtér felé haladó S-Bahn-vonalat 1936-37-ben építették ki a klotzschei pályaudvarról az akkori légibázisig.

Polgári repülőtérkéntSzerkesztés

 
A drezdai repülőtér felülnézetből
 
„Hansahaus”, 2003

1935. július 11-én indult az első utasszállító repülőgép az új repülőtérről; ugyanekkor a Hellerben található régi repülőteret bezárták. Az új repülőtér egyik építészeti jellegzetessége a délkeleti részén fekvő, Kurt Otto tervezte és abban az időben modernnek számító adminisztratív és utaskiszogáló épülete, amelyet a Lufthansa után Hansahausnak neveztek el. Az épületegyüttes az 1930-as évek drezdai építészetének kiemelkedő példája volt.

A légiforgalom egyre fejlődött, a legfontosabb járat a Berlinből Drezdán át Prágába és Bécsbe tartó repülőjárat volt, melyet a Lufthansa, valamint osztrák és csehszlovák cégek közösen üzemeltettek. Emellett voltak járatok Breslauba, Kölnbe, a Lipcse-Halle repülőtérre, Hannoverba, Hamburgba és több más városba is. Utasszállító járatok 1940 tavaszáig használták a drezdai repülőteret, utána a polgári légiközlekedés a II. világháború végéig megszűnt a repülőtérről.

1945-től 1990-igSzerkesztés

Klotzsche települést 1950-ben Drezdához csatolták. Miután a futópályát észak felé meghosszabbították, és a repülőtér – és vele Drezda – területe is megnőtt, 1955-ben újraindult a polgári légiközlekedés. 1957. június 16-án érkezett az első, menetrend szerinti járat, a keletnémet Lufthansa gépe. 1958. február 2-án egy szovjet Tu–104 érkezett, ez volt az első sugárhajtású gép, amely keletnémet repülőtéren szállt le. A Malév első charterjárata 1959. május 22-én érkezett Budapestről. 1955 és 1960 között, mivel a repülőtér nem rendelkezett elég kapacitással, az utaskezelésre a drezdai főpályaudvar közelében került sor, ahonnan buszokkal szállították az utasokat a repülőtérre, egyenesen a várakozó gépekig.

A repülőtér egykori katonai reptéri területén épült egy repülőgépgyár, az Elbe Flugzeugwerke. Itt fejlesztették ki a Baade 152 nevű négyhajtóműves repülőgépet, melynek első prototípusa 1959. március 4-én, második repülése során lezuhant.

1960-tól a keletnémet Lufthansa, majd utóda, az Interflug vette át a repülőtér polgári repülésre használt részét; továbbfejlesztették a belföldi légiforgalmat, az utaskezelést pedig a pályaudvarról teljes egészében a repülőtérre helyezték. 1967. május 3-án indult a repülőtérről az első nemzetközi járat.

 
An-26 der TS-24 in Dresden, 1990

1962-ben a repülőtér egy részét a Keletnémet Néphadsereg vette át, a repülőgépgyárat katonai repülők javítására használták. 1963. október 22. és 25. között a keletnémet légierő későbbi szállító repülőszázada, a Transportfliegerstaffel 24 (TS-24) Dessauból Drezda-Klotzschéba költözött. A katonai járműpark 1982-ig An–2, Il–14P, valamint Hubschrauber Mi–2 repülőgépekből állt. 1980-ban került ide az első a 12 An–26 gépből.

A katonai repülőtér fejlesztése kapcsán a légierő, a repülőgépgyár és a polgári légiközlekedés érdekei ütközésbe kerültek egymással. Míg a belföldi közlekedésben a repülőtér veszített jelentőségéből, és 1980-ban a belföldi járatok le is álltak, a nemzetközi járatok száma egyre nőtt. Az 1970-es évek végén a drezdai repülőtérről már járatok üzemeltek Budapestre, Moszkvába, Leningrádba, Szófiába, Várnába, Burgaszba és Poprádba. 1962-ben körülbelül 54 00, 1985-ben már 390 000 utas használta a repülőteret.

1988-ban és 1989-ben a repülőteret hosszabb időre lezárták a futópálya felújítása, valamint az egész repülőtér jelentős átépítése érdekében. 1989. október 31-én indult meg újra a forgalom a felújított drezdai repülőtérről. A politikai változások eredményeként az Interflug elindította első járatát Hamburgba, majd az ezt követő hónapokban további járatok indultak nyugatnémet és nyugat-európai városokba.

1990 utánSzerkesztés

 
A repülőtér forgalmi előtere
 
Start vom Dresdner Flughafen Richtung Süd-Südwest, im Hintergrund das Dresdner Elbtal

A német újraegyesítés után a repülőteret az újonnan alapított Flughafen Dresden GmbH vette át, amelynek részvényesei a Mitteldeutsche Flughafen AG, Szászország állam, Meißen megye és Bautzen megye. Megkeződött a repülőtér modernizálása és bővítése.

A repülőtér hadsereg általi használata 1990 és 1993 között az egykori keletnémet légierő 24-es szállító századának üzemeltetésére korlátozódott, melyet az NSZK légiereje átvett. 1993-ban az időközben Drezda-Klotzsche légi szállítási csoportra átnevezett századot feloszlatták és a repülőgépeket eladták. Az újraegyesítés után a repülőtér jelentősége a polgári repülésben ugrásszerűen megnőtt: 1992-ben már t9bb mint egymillió, 1995-ben 1,7 millió utas használta. Már 1992-ben bővíteni kellett a repülőteret, és a Hansahaus mellett új épülete épült, a kapacitás azonban így is korlátozott maradt. 1995-ben újabb épülettel bővült, amelyet a közeli repülőgépgyár egyik épületéből alakítottak ki. Ezzel párhuzamosan a repülőtér nagy részén átfogó modernizálás zajlott.

Kapacitás és biztonságSzerkesztés

A repülőtér kapacitása évente 3,5 millió fő, óránként 1500. A terminál nyugati szárnya bővíthető, ezzel a repülőtér elérheti az éves 4,5 millió utas kapacitást. A repülőgépek számára 28 állóhellyel rendelkezik, ebből hat van utashíddal ellátva. Összesen 13 kapu van a terminálon.

A repülőtér 80 méteres szárnyfesztávolságig képes repülőgépeket fogadni (ICAO F kategória). Ez azt jelenti, hogy az Airbus A380 és az Antonov An–124 is képes le- és felszállni. A repülőtér óránként 30 gépmozgásra (le- vagy felszállás) alkalmas. A 22-es futópálya IIIB műszeres leszállító rendszerrel rendelkezik, minden időjárási körülmény közt használható; a 04-es pályavég szintén rendelkezik műszeres leszállító rendszerrel, de csak I-es kategóriájú.

2008 októbere óta a repülőtér korlátozza az éjszakai repülést; a menetrend szerinti és charterjáratok 23:30 óra után és 5:30 előtt nem közlekedhetnek.[4]

Események és érdekességekSzerkesztés

2002 és 2010 között a használaton kívüli 1-es terminálon a város legnagyobb diszkója üzemelt „Terminal 1 - The Airport Club” néven.

 
Az épület, ahol az Airbus A380 szerkezeti terhelési tesztjei folytak

2002 nyarán, amikor hatalmas áradásokra került sor, a drezdai repülőtérről 1234 repülőjáratot irányítottak, amelyekkel embereket mentettek ki az árvíz sújtotta területekről, valamint kórházakat evakuáltak, homokzsákokat és eszközöket szállítottak. Az egykori 2-es terminált az operaház és a színházak elárasztott raktáraiból kimentett tárgyak ideiglenes elhelyezésére használták.

2005 szeptemberében megkezdődtek az Airbus A380 szerkezeti terhelési tesztjei egy csarnokban a repülőtér északkeleti részén. A tesztek, melyeket az IABG és a drezdai székhelyű IMA GmbH Dresden végzett, a világ legnagyobb, teljes egészében lefolytatott tartóssági tesztelése, amelyet polgári repülőgép teljes törzsén végeztek.[5]

2006 decemberében nukleáris hulladékot szállítottak a drezdai repülőtérről a podolszki atomkutató intézetbe. A szállítmány 200 kg nagy mértékben dúsított, valamint 100 km enyhén dúsított uránt tartalmazó üzemanyagrudakból és pelletből állt, melyek a szétszerelt rossendorfi kutatóreaktorból származtak.

2007. február 6-án egy Airbus A380 repülőgép látogatott el Drezdába, ahol öt alkalommal hajtott végre Touch-and-Go-manővert, vagyis csak pár tíz méteren át gurult leszállás után, majd újra felemelkedett. Ezzel tesztelték, hogyan közelíti meg a nagyméretű gép a repülőteret.

 
A Lufthansa A380-as gépe Drezdában

2009. június 4-én Barack Obama amerikai elnök érkezett a drezdai repülőtérre az Air Force One-nal. Egy nappal később a történelmi belvárosban találkozott Angela Merkel kancellárral.

2010. január 5.-6.-án egy Airbus A300B4-600ST „Beluga“ gép az Airbus A400M törzsének részeit szállította Drezdába, egy külön erre a célra épült csarnokba, ahol az IMA GmbH Dresden és az IABG tartóssági teszteket hajtott végre az elemeken.[6]

2010. június 2-án második alkalommal látogatott el Drezdába egy Airbus A380 repülőgép; a Lufthansa első A380-as gépe, lajstromjele D-AIMA. A Bécsből érkező gép délután 2 óra körül szállt le, és körülbelül 45 perccel később repült tovább Linzbe.

2013 májusa óta a drezdai repülőtér az Airbus A380 egyik javítóközpontja. 2013-ban és 2014-ben az Emiratesnek összesen 9, 2014-ben az Air France-nak három repülőgépén javította itt a szárny hajszálrepedéseit az EADS Elbe Flugzeugwerke GmbH.[7] Erre a célra bővítették a repülőtér egyik épületét, hogy a nagy méretű repülőgép teljesen elférjen benne.[8]

A forgalom alakulásaSzerkesztés

 
A British Airways Boeing 737 gépe a drezdai reptéren
Drezdai repülőtér – forgalmi adatok[9]
Év Utasok száma Rakomány (tonna) Légiposta (tonna) Gépmozgás
1990 203 541 209 9015
1991 608 746 300 2435 25 330
1992 1 018 501 718 4765 37 430
1993 1 323 504 912 5604 45 156
1994 1 512 036 1135 6026 47 363
1995 1 701 342 1300 6079 49 581
1996 1 682 032 1476 7041 46 514
1997 1 676 221 1367 6166 43 271
1998 1 696 518 1232 6124 42 117
1999 1 755 804 1220 5582 42 200
2000 1 766 868 1455 4285 38 019
2001 1 649 084 877 4301 34 668
2002 1 524 886 796 0 35 379
2003 1 559 400 649 0 33 024
2004 1 626 248 425 0 34 863
2005 1 788 797 441 0 36 301
2006 1 842 311 574 0 37 343
2007 1 854 378 427 5 36 151
2008 1 860 364 343 0 36 968
2009 1 722 926 505 1,6 34.798
2010 1 847 166 379 1,3 35 234
2011 1 921 633 394 35 087
2012 1 891 123 264 32 735
2013 1 757 950 180 28 979
2014 1 760 407 166 30 357
2015 1 726 471 182 30 197
2016[10] 1 667 880 223[11] 30 380
A legnépszerűbb úti célok[12]
Helyezés Úti cél Utasszám
2016
Változás Utasszám
2015
Indulások Változás Indulások
2015
1   DEU Frankfurt 166 544  2,7% 162 165 1740  1,81% 1709
2   DEU Düsseldorf 115 002  4,39% 110 168 1803  1,86% 1770
3   DEU München 110 166  -4,7% 115 602 1574  -2,42% 1613
4   DEU Köln/Bonn 62 847  -2,04% 64 159 771  3,21% 747
5   ESP Palma de Mallorca 56 937  3,49% 55 016 428  18,56% 361
6   CHE Zürich 50 401  15,04% 43 811 624  -4,15% 651
7   DEU Stuttgart 50 014  2,44% 48 823 596  2,76% 580
8   TUR Antalya 40 359  -50,85% 82 112 283  -45,79% 522
9   CHE Basel-Mulhouse 32 017  -4,5% 33 526 217  -8,82% 238
10   DEU Hamburg 23 255  -3,39% 24 072 518  -5,99% 551
A statisztikában csak indulások szerepelnek, érkezések nem.
Lgnépszerűbb úti célok országok szerint[13]
Helyezés Ország Utasszám
2016
Változás Utasszám
2015
Indulások
2016
Változás Indulások
2015
1   DEU Németország 532 533  0,47% 530 059 7.826  -0,24% 7845
2   ESP Spanyolország 92 541  8,4% 85 370 757  27,66% 593
3   CHE Svájc 82 452  6,5% 77 423 855  -5,52% 905
4   TUR Törökország 40 359  -50,85% 82 113 283  -45,99% 524
5   GRC Görögország 21 710  -30,76% 31 356 170  -12,82% 195
A statisztikában csak indulások szerepelnek, érkezések nem.

További hivatkozásokSzerkesztés

ForrásSzerkesztés

  1. Mitteldeutschen Flughafen AG: Verkehrsentwicklung der Flughäfen Leipzig/Halle und Dresden im Jahr 2016. (Hozzáférés: 2017. január 21.)[halott link]
  2. Arbeitsgemeinschaft Deutscher Verkehrsflughäfen: Archiválva 2014 december dátummal a(z) www.adv.aero archívumban Hiba: ismeretlen archívum-URL
  3. Henry L. deZeng IV: Luftwaffe Airfields 1935-45 Germany (1937 Borders), S. 140–142, abgerufen am 13. September 2014.
  4. ld-dresden.de
  5. Referenz: Airbus A380-800 Full Scale Fatigue Test, abgerufen am 20. September 2014.
  6. dresden-airport.de. [2010. április 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 21.)
  7. Elbe Flugzeugwerke reparieren drei A380 von Air France, Meldung auf airliners.de vom 24. November 2014, abgerufen am 20. Januar 2016
  8. Archiválva 2013. május 20-i dátummal a(z) www.mdr.de archívumban Hiba: ismeretlen archívum-URL
  9. Kenndaten, Verkehrsstatistik Flughafen Dresden. dresden-airport.de, 2014. január 20. (Hozzáférés: 2014. január 21.)
  10. Verkehrsentwicklung der Flughäfen Leipzig/Halle und Dresden im Jahr 2016. Mitteldeutschen Flughafen AG, 2017. január 20. (Hozzáférés: 2017. január 21.)
  11. ADV-Monatsstatistik. adv. (Hozzáférés: 2017. február 11.)
  12. Publikation - Transport & Verkehr - Luftverkehr auf Hauptverkehrsflughäfen - Statistisches Bundesamt (Destatis)
  13. Publikation - Transport & Verkehr - Luftverkehr auf Hauptverkehrsflughäfen - Statistisches Bundesamt (Destatis)

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Flughafen Dresden című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

IrodalomSzerkesztés

  • Flughafen Dresden GmbH (Hrsg.): 60 Jahre Flughafen. Chronik des Flughafens Dresden. Dresden 1995.
  • Flughafen Dresden GmbH (Hrsg.): Flughafen Dresden. Geschichte und Gegenwart der Dresdner Luftfahrt. Verlag Sandstein. Dresden 2000.
  • Walter und Johannes Krüger: Die Luftkriegsschule Dresden. In: Die Baugilde 21, S. 697–716.
  • Franz Spur: Dresdner Fliegerschmiede 1935-1945. Geschichte der Luftkriegsschule 1 Dresden in Klotzsche. Verlag Arbeitskreis Sächsische Militärgeschichte. Dresden 2004. ISBN 3-9809520-1-0.
  • Franz Spur: Militär Transportflieger Dessau-Dresden. Ein Beitrag zur 35-jährigen Geschichte des DDR-Transportflugwesens., Verlag Aerolit. Diepholz 2002. ISBN 3-935525-08-7.
  • Manfred Zeidler: Ehemalige Luftkriegsschule in Klotzsche als historischer Ort und architektonisches Relikt der Geschichte Dresdens in der NS-Zeit. In: archäologie aktuell 5 – im Freistaat Sachsen, 1997.

Külső hivatkozásokSzerkesztés