Főmenü megnyitása

Drugeth család

(Drugeth szócikkből átirányítva)

A geréni nemes, homonnai nemes és gróf Drugeth család frank eredetű itáliai család volt, amely az Anjou időkben települt át Magyarországra.

homonnai Drugeth János nádor, a homonnai Drugeth család megalapítójának[1] pecsétje

Tartalomjegyzék

TörténeteSzerkesztés

A család őse a nápolyi kisnemes Druget család volt. Azzal emelkedtek ki a jelentéktelenségből, hogy Drugeth Fülöp elkísérte a gyermek Károly Róbertet, amikor 1300 nyarán Magyarországra utazott, hogy magának szerezze meg az ország koronáját. Károly Róbert hatalmának konszolidálása (1313) után csatlakozott öccséhez[2] Drugeth János. A kíséret többi (olasz és francia) nemesétől eltérően a Drugetek jól feltalálták magukat az új viszonyok között, és mind nagyobb befolyásra tettek szert.[3] Károly Róbert uralkodása alatt a család három tagjából is nádor lett. Ezután hatalmuk egyre csökkent, és Drugeth Miklós országbíró halála után minden országos jelentőségüket elvesztették.

A 14. század második felében a Drugethek birtokai néhány, Zemplén, illetve Ung vármegyei falura:

zsugorodtak össze; a legfontosabb tisztségük hosszú ideig az ungi főispáné volt. Korábbi familiárisaik közül több család — leginkább a Perényiek a gyarapodás útjára lépett és függetlenedett tőlük. Időközben fölvették a „homonnai” elővet, és ettől fogva a történelemben „Homonnai Drugeth” családként szerepelnek.

Elégedetlenségük jeleként Homonnai IV. János 1401-ben a Kanizsai-liga tagjaként részt vett a Zsigmond elleni lázadásban. Az országtanács Ung és Zemplén vármegyék ispánjává nevezte ki (Perényi Péter ellenében) — a tisztet azonban nem sokáig viselte, és meghódolt a királynak. Ezután a család 1411-ben és 1420-ban is vagyonához illő bandériummal vonult fel Zsigmond oldalán a lengyelek, illetve a csehek ellen, de szolgálataikért semmiféle jutalmat nem kaptak.

Drugeth I. FülöpSzerkesztés

1300-ban, Károly Róbert király kíséretében jött Magyarországra. Miután az Árpád-ház utolsó királyának halála után Károly Róbert vetélytársaival szemben megszerezte a koronát, Fülöp több hadjáratban is részt vett — főleg 1311 után, amikor Aba Amadé birtokai a királyra maradtak. 1316-ban Szepes és Újvár ispánja volt, és e területek kormányzójaként többször is összeütközésbe került Csák Mátéval. Később rövid időre a királyné tárnokmestere lett, majd 1323-tól 1327-ig nádor. Nekcsei Demeter tárnokmesterrel - aki fogadott apja volt - és annak vejével, Garai Pál macsói bánnal alapították meg az első báróligát. Károly Róbert hűséges szolgálataiért Lubló és Palocsa várait adta neki, de mivel utód nélkül halt el, vagyonát unokaöccse, Drugeth I. Vilmos örökölte.

Drugeth I. JánosSzerkesztés

1292-ben(?) született Itáliában. 1313 után jött Magyarországra, ahol hamarosan nagy karriert futott be: előbb szepesi és újvári ispán lett, majd 1328-tól nádor. 1335-ben halt meg. Megalapozta a család későbbi vagyonát: 1330-ban írt végrendeletében már birtokai között szerepelt a Szalánc, Párics, Barkó, Jeszenő, Palocsa, Szakolya, Lubló, Regéc, Gönc és Dunajec vára is. Halála után idősebb fia, Drugeth I. Vilmos követte a nádori székben.

Drugeth I. VilmosSzerkesztés

1335-ben ő szervezte meg a visegrádi hármas királytalálkozót. Több hadjáratot is vezetett, többek között I. Ulászló király támogatására Sziléziába, majd a Német Lovagrend ellen is (ugyancsak Lengyelországban). Folyk Mária nápolyi úrnővel kötött házasságot, de gyermeke nem született, ezért vagyonát testvérei, I. Miklós országbíró és II. János zempléni ispán örökölték.

Drugeth I. MiklósSzerkesztés

1330-ban a Károly Róbert elleni merényletben súlyos fejsérülést szenvedett,[4] de sérüléseiből felépült, később Lajos király oktatója lett a hadi dolgokban. Őt az 1336-os osztrák hadjáratára is elkísérte, majd az 1350-es a nápolyi hadjárat során Salerno kapitánya lett. Ungi főispán és országbíró is volt. 1355-ben hirtelen érte a halál, ami után a családot fia, III. János és unokaöccse, II. Miklós ungi főispán vitte tovább.

KegyvesztettenSzerkesztés

1365-től a család lett a krasznibrodi monostor kegyura, és ez lett a temetkező helyük is. Zsigmond király idején a Drugethek kegyvesztettek lettek, mert a Kanizsai-liga tagjaként Nápolyi László magyar trónigényét támogatták, és fellázadtak a király ellen. Többször is összetűzésbe kerültek Giskrával, a felvidéki kiskirállyal, aki többször kirabolta birtokaikat. 1454-ben a Pálócziaktól zálogba kapták Újhelyt, majd 1460-ban rövid időre Kassát is. Zempléni és ungi törzsbirtokaikat vásárlásokkal is bővítették.

Az ország három részre szakadása utánSzerkesztés

A Mohács utáni trónviszályban Szapolyai János erdélyi vajda oldalára álltak. Drugeth IV. István és II. Ferenc részt vettek az 1526. november 5-i székesfehérvári országgyűlésen, ahol királlyá választották Szapolyait — ő aztán Drugeth Istvánt zempléni főispánná nevezte ki. István Szapolyai követeként tárgyalt Lengyelországban a király és Izabella házasságáról. Drugeth II. Ferenc később Ungvár várát és az Ungvár örökös grófja címet kapta jutalmul.

Az 1540-es adóösszeírás szerint a Drugeth családnak 949 adózó portája volt.

A Habsburg-időkben; 1549 táján a család tulajdonában az alábbi birtokok voltak: Barkó és Jeszenő várak, Zemplén várkastély, Nyeviczke vára, Ungvár várkastélya, s az ezekhez tartozó Ungvár, Geren, Darócz, Kereknye, Hosszúmező, Gálocs, Pálócz, Csepely, Merkócz, Trask, mindkét Domoya, Hwzak, Merche, Derbrych, Ubres, Nyevicke, Kemence, Ponánya, Holobina, mindkét Gerezna, Szemere, Warehócz, Árok, Rahoncza, Sztrippa, Felsőláz, Wylatinka, Antalócz, Záhony, Salamon, Zarycho, Perecsen, Remete, Charyclaw, Ulics, Uglya, Klenowa, Klanycza, Kosztrina, Voloszánka, Váralja ung megyei, továbbá Homonna, Jeszenő, Barkó, Zemplén, Hór, Kuppony, Várhely, Őrmező, Topolyóka, Tavarna, Mizsle, Zavada, Balasócz, Andrasócz, Zsalobina, Kvakócz, Lánczfalva, Kohanócz, Udva, Lyubise, Bwsso, Hegedűsfalva, Rovna, Zubna, Krasznibrod, Habura, Mezőbrod, Jablonka, Parihuzócz, Hosztovicza, Ujlak, Sztrakcsin, Zthawna, Sztarina, mindkét Kemencze, Haszina, Helmecz(ke), Szinna, Hosszúmező, Modra, Kudlóc, Porubka, Kolbaszó, Béla, Dubróka, Pesolina, Bisztra zempléni mezővárosok és falvak.

1569-ben a királyi udvar Habsburg-ellenes összeesküvéssel vádolta meg többek között Drugeth Gáspárt és Istvánt is. Gáspár ekkor Lengyelországba menekült.

A család másik ágából ekkor Homonnai Drugeth Antal volt a legismertebb, aki korának egyik nagyon művelt és humanista személyisége volt. Több kórházat (ispotályt) is alapított. Drugeth János (16091645) családjának grófi rangot szerzett.

A család fiágon 1684-ben II. Zsigmonddal kihalt, mivel neki csak 3 lánya született. Sokat utazott külföldön. Eleinte Thököly Imrével tartott, később azonban a király hívéül állt.

1684-ben Thököly Imre elfogatta és fejét vétette.

Lányai:

  • 1. Klára - Zichy Péter felesége lett.
  • 2. Julianna Teréz - először gróf Altmann Mihály, majd gróf Pálffy Miklós neje volt.
  • 3. Borbála - hajadonként halt el.

A család címereSzerkesztés

 
Drugeth Vilmos címere[5]

A Drugethek címere egy tojás alakú pajzs volt, melyben a csikolat (fascia) alatt három, fölötte négy seregély látható. A pajzs fölötti sisak koronájából két szárny nyúlik ki és mindkét szárnyon a pajzs ábrája (hét seregély) látható.

További információkSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés