Duba Stonska
Duba Stonska falu Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében. Közigazgatásilag Stonhoz tartozik.
| Duba Stonska | |
 | |
| Duba Stonska látképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Dubrovnik-Neretva |
| Község | Ston |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 20230 |
| Körzethívószám | (+385) 20 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 64 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 15 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 42° 50′ 13″, k. h. 17° 38′ 24″Koordináták: é. sz. 42° 50′ 13″, k. h. 17° 38′ 24″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Duba Stonska témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Dubrovnik városától légvonalban 44, közúton 61 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 6, közúton 8 km-re nyugatra, a Pelješac-félsziget középső-délkeleti részén, a Malostonski-csatorna partján fekszik.
Története szerkesztés
Területe már az ókorban lakott volt. Az itt élt első ismert nép az illírek voltak, akik magaslatokon épített erődített településeken éltek és kövekből rakott halomsírokba temetkeztek. Ilyen halomsír található a belterülettől délre, a település határában is. A határában fekvő egyik magaslaton ókori őrhely állt, a honnan a környező területek forgalmát tartották szemmel. Az illírek i. e. 30-ig uralták a térséget, amikor Octavianus hadai végső győzelmet arattak felettük. A Római Birodalom bukása után Dalmácia a gótok, majd a Bizánci Birodalom uralma alá került. A horvátok ősei a 7. században érkeztek erre a vidékre. A 9. században már létezett a stoni püspökség, melynek egyházi fennhatósága alá ez a terület tartozott. Ekkoriban a Pelješac-félsziget Zahumlje területének részeként a tengerparti Horvát Fejedelemség része volt. A 12. században a Zahumlje térségének zavaros történeti időszakában a félsziget a raškai uralkodók uralma alá került. Több birtokos után a 14. század-ban a Pelješac-félsziget a Raguzai Köztársaság része lett, mely 1333-ban vásárolta meg Kotromanić István bosnyák bántól. Ezután egészen a 18. század végéig a Raguzai Köztársasághoz tartozott.
1806-ban a térség a Raguzai Köztársaságot legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon bukása után 1815-ben a berlini kongresszus a Habsburgoknak ítélte. 1857-ben 66, 1910-ben 76 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború után lakosságának száma a kivándorlás miatt fokozatosan csökkent. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 2011-ben a 36 lakosa volt. A lakosság régebben főleg halászattal és mezőgazdasággal foglalkozott, ma már főként a turizmusból él.
Népesség szerkesztés
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 66 | 64 | 65 | 64 | 77 | 76 | 66 | 67 | 79 | 84 | 71 | 44 | 38 | 38 | 40 | 36 |
Nevezetességei szerkesztés
Szent Miklós tiszteletére szentelt temploma 1464-ben épült gótikus stílusban. Építtetője Mantovai Henrik volt. A templomot a 19. században bővítették, melynek során az eredeti gótikus épületből kevés maradt. Ekkor bontották el az eredeti apszist is, így a mai templom apszis nélkül áll. Liturgikus tárgyaiból említésre méltó egy kehely és miseruha.
Gazdaság szerkesztés
A lakosság fő bevételi forrása a turizmus mellett a halászat és a mezőgazdaság.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források szerkesztés
- A dubrovniki püspökség honlapja – Ponikve (horvátul)
- Registar kulturnih dobara DNŽ Dubrovnik, 2017. (horvátul)
További információk szerkesztés
- Ston község hivatalos oldala (horvátul)
- Ston község turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)
