Dunakeszi Járműjavító Kft.

A Dunakeszi Járműjavító Kft. vasúti járművek, személy- és tehervagonok, továbbá közúti vonatok (villamosok és metrók) és egységeik felújításával, vizsgáztatásával, tervezésével és javításával foglalkozó állami tulajdonú vállalat Dunakeszin. A Magyar Királyi Államvasutak alapította Dunakeszi Főműhelyből jött létre, amely 1950-től MÁV Járműjavító Vállalatként működött tovább. Az 1990-es években privatizálták, 1992-től kft. formájában működött tovább, a MÁV többségi tulajdonában. 2001-2014 között Bombardier Transportation MÁV Kft. néven létezett a cég, és 65%-ban a kanadai többségű Bombardier Transportation, 25%-ban pedig a MÁV Zrt. tulajdonában volt. 2014-ben a magyar állam többségi tulajdont szerzett a cégben, mintegy hat évig Dunakeszi Járműjavító Kft.-ként működött, majd 2020-ban az oroszországi Transmashholdingnak adták tovább.

Dunakeszi Járműjavító Kft.
Típus kft
Alapítva 2001 (1911)
Székhely Dunakeszi
Iparág vasúti járműgyártás
Tulajdonos TMH Hungary (Transmashholding csoport oroszország)
Termékek vasúti személy- és teherkocsik
Alkalmazottak száma kb. 600 fő (2009)

A Dunakeszi Járműjavító Kft. weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Dunakeszi Járműjavító Kft. témájú médiaállományokat.

Története és híres vasúti vagonjaiSzerkesztés

A kezdetektől a második világháború végéigSzerkesztés

A magyarországi vasúthálózat fejlődése egyre nagyobb számú vasúti kocsi megépítését és karbantartását tette szükségessé. A budapesti főműhelyek azonban túlzsúfoltak voltak, az Északi Főműhelyben kétszer egymást követően tűz ütött ki, ami komoly károkat okozott a Magyar Királyi Államvasutaknak (MÁV). A MÁV 1907-ben megvásárolt Dunakeszi község határában gazdáktól 77 kataszteri hold területet a váci vasútvonal és az országút között elterülő közlegelőből. 1911-ben az építkezések megkezdésekor létesítettek egy vasúti megállót akkor még egyszerűen "Dunakeszi megálló" néven, amely megálló jelenleg a Dunakeszi-Gyártelep nevet viseli. A kereskedelmi miniszter 1911-ben adott engedélyt a főműhely kiépítésére, az év végén először az iparvágányokat fektették le.[1] Az első világháború kirobbanásáig gőzerővel folyt az építkezés és 1926-ban megnyitották a gyárat, amely akkor kizárólag személy-, kalauz- és postakocsi javításával kezdett foglalkozni.

„A Dunakeszi Főműhely kizárólag személy-, kalauz-, és postakocsi javításával fog foglalkozni. Fenntartás céljából hozzá az összes négytengelyű személy- és kalauzkocsikat, a budapesti üzletvezetőség területén állomásozó 7 m-nél kisebb tengelytávú I., II. osztályú, a nem Cn-sorozatú kéttengelyű III. osztályú kocsikat, továbbá a teher-, kalauz-, MÁV-, posta-, és posta-kalauzkocsikat, végül az összes két-, három-, négytengelyű magyar királyi postakincstári postakocsikat osztottuk be.”[2]

1922 és 1928 között folyt a munkáslakások építése közvetlenül a gyár mellett. A dolgozók szolgálati lakásként kapták őket a MÁV-tól és karbantartásukról is az gondoskodott. A gyár saját tűzoltósággal is rendelkezett, tagjai a műhelyekben és a lakótelepen rendészeti feladatokat is elláttak. A telephez tartozott még kultúrház és sportpálya. 1941-ben megindult az ipari tanuló képzés. 1944. december 8-án a frontvonal közeledése miatt az üzemben leállt a munka. Sajnos a nagy szerelőcsarnok tetőzete beomlott, a villamos vezetékek megrongálódtak és elpusztult az irattár is.

A pártállam idejénSzerkesztés

A háború után közvetlenül a helyben és a környéken lakók közül mind többen jelentkeztek az üzemben felvételre. 1946 júliusában a gyárban tartották a vasúti közlekedés megindulásának 100 éves évfordulójának központi ünnepségét Tildy Zoltán köztársasági elnök és Gerő Ernő közlekedésügyi miniszter jelenlétében.[3] 1954-ben a 4 tengelyes vasúti kocsik számának növekedése és üzemeltetésének mellékvonalakra való kiterjesztése miatt a MÁV megterveztette az üzem mérnökeivel és legyártatta a KALÁKA elnevezésű forgóvázat (az elnevezése a három főmérnök, Kardos - Láncos - Kalmár nevéből született).[4] Ezekben az években nagy kereslet volt a hálókocsik iránt a nemzetközi piacon, ugyanis Európában csak a franciák gyártottak hálókocsikat, ezért beindult a hálókocsi-gyártás is. A megnövekedett városok körüli, ún. hivatásforgalom egy olyan kocsitípus kifejlesztését igényelte, amely rövidtávú utazás mellett gyors utascserét biztosít. Így 1957-ben az üzem kidolgozta a Bah 4 tengelyes személykocsi terveit. Nagy sorozatban kezdték el gyártani és e típus lényeges változtatások nélkül az üzemben 15 éven keresztül készült.[5] 1965-ben kétszintes üzemorvosi rendelőt építettek a dolgozók egészségügyi ellátása végett. A 60-as évek közepén a BHÉV megrendelésére készültek motor- és pótkocsik, továbbá ekkor fejlesztették ki az ingajáratok végett a Bat vezérlőállásos kocsikat. 1965-ben megszületett a BDat poggyászteres vezérlőállásos kocsi. 1966-ban a vasutasnapon adták át az 1000. Bah kocsit. Ennek az időszaknak egy másik kiemelkedő teljesítménye volt a Hargita motorvonat, valamint az új Kormányzati kocsik (közismertebb nevén a Kádár-vonat) kialakítása.[6][7] 1968-ra az üzem dolgozói létszáma már elérte a 3000 főt. 1968-'69 ben itt építettek a Magyar Államvasutak megrendelésére 20 darab ún. villamos fűtőkocsit.[8] 1973-tól kezdődtek meg a Ba (később By megjelölésű) kocsik sorozatgyártása. 1984-85-ben történt meg az AcBc és a Bc jelű fekvőhelyes kocsik gyártása.[9]

A rendszerváltás utánSzerkesztés

1992-ben került sor az üzem kft-vé alakítására, de továbbra is 100%-ban MÁV tulajdonban maradt. 1994-ben történt meg a magyar gyártmányú InterCity kocsik komolyabb átalakítása az üzemben DVJ’93 fantázianévvel.[10] 1995-ben készült el a RoLa kocsik legelső típusa, azaz a "Gördülő Országút".[11] 1995-től kezdődött meg régebbi kocsik átalakításából a Z1 típusú, fülkés kivitelű, 200 km/óra sebességre is alkalmas, nemzetközi utakra szánt vagonok kialakítása. 1996-ban az Adtranz 39% tulajdont szerzett a társaságban. A MÁV 51%-os, a munkavállalók pedig 10%-os tulajdoni hányaddal rendelkeztek, ám 1997-ben a MÁV további 25,9% üzletrészt eladott az Adtranz-nak. 1997-ben a társaság megszerezte az ISO 9001 minősítést. 1998-ban kezdődött meg a korábbi Bhv kocsik és poggyászteres vezérlőkocsik modernizálása. 1999-ben az üzem saját tervei alapján legyártott 20 db fekvőhelyes kocsit az ÖBB részére. 2000-ben korszerűsítették a KALÁKA forgóvázakat.[12]

 
Egy Halberstadti vezérlőkocsi a vagongyár egyik tárolóvágányán átfestés előtt 2007-ben

2001. februárjában megkezdődött görög megrendelésre 42 db kocsi felújítása[13] és még ugyanebben az évben a DaimlerChrysler GbmH eladta a Bombardier-nek az Adtranz-t. 2006-tól kezdtek érkezni az üzembe MÁV által Németországból vásárolt Halberstadti kocsik ezeknek honosítását végezték. A gyár 2006-ban a Budapest–Vác–Szob–Štúrovo (Párkány, SK) vonalon közlekedő BDt-szerelvények kocsijainak főjavítását végezte el, majd 2007-ben londoni metrókocsikat építette újjá. Ugyanebben az évben a Svájci Szövetségi Vasutak (SBB) új, légkondicionáló berendezéssel ellátott, alacsonypadlós Inova kocsiszekrényeket rendelt a járműjavítótól, amelyből 2012 májusáig 142 darabot szállítottak le. Emellett a szintén svájci Bern–Lötchberg–Simplon vonalon közlekedő szerelvényeket üzemeltető magántársaság számára motorvonat-alvázakat is gyártottak. 2012 áprilisáig 25 motorvonat 100 alváza készült el Dunakeszin.[14] 2008-ban az üzem a MÁV Zrt.-nek dolgozott: 10 darab harmadik generációs InterCity kocsit modernizáltak.[15] És megkezdődött a harmadik generációs InterCity kocsik elkészítése, továbbá itt zajlott a TRAXX mozdonyok hazai viszonyokra történő átalakítása és flottaszínűre történő átfestése. 2009 elején norvég személykocsik érkeztek modernizálásra és vizsgáztatásra. A 2008-as gazdasági válság elhúzódása igen megnehezítette az üzem életét. A megrendelések állománya lecsökkent, az üzem iránt pedig kevés érdeklődést mutató Bombardier pedig nem volt képes munkát szerezni a telephelynek. 2013-ban a járműjavító már erősen veszteséges volt. 2014. szeptember 19-én a magyar állam visszavásárolta a Dunakeszi Járműjavító többségi részét.[16]

Az állam közbenjárásával a vállalat több munkát is sikeresen szerzett meg. 2014-ben a Bombardier Transportation Austria rendelt meg a dunakeszi üzemtől 6 darab hétrészes linzi, és 10 darab opciós háromrészes manchesteri Flexity villamos szekrényvázának legyártását, valamint további 16 manchesteri Flexity gyártására vonatkozó opcióját is lehívta. Ugyanebben az évben a Monteplan GmbH. számára felújítottak három villamost, továbbá helyreállítottak és a forgalom számára visszaadtak egy balesetet szenvedett frankfurti villamost.[17] 2015. októberében a társaság együttműködési megállapodást kötött a Stadler Rail-csoport magyarországi képviselőjével, a Stadler Trains Magyarország Kft.-vel, amelynek értelmében közösen indulnak a magyarországi járműbeszerzéseken, a dunakeszi üzem a végösszeszerelésért és üzembe helyezésért felelős. 2017. február 6-án pedig a két fél közös gyártási szándéknyilatkozatot írt alá.[18] 2017. április 12-én a MÁV-Start Zrt. szerződést kötött a Stadler Bussnang AG-vel, amelynek értelmében a svájci cég minimum tíz, maximum negyven hatrészes, emeletes villamos vonatot, ún. KISS-szerelvényt [KISS = Konfortabler Innovativer Spurstarker S-Bahn-Zug = komfortos, innovatív, sínbiztos elővárosi vonat] szállít a magyar vasúti társaságnak. A gyártásban a Stadler szolnoki üzeme (kocsiszekerények, forgóvázak), valamint a Dunakeszi Járműjavító Kft. is részt kapott. Utóbbi területén festik a betétkocsikat, és itt is szerelik össze, majd helyezik üzembe a szerelvényeket.[19] A gyártás augusztus 8-án megkezdődött. Az első 10 szerelvény bekerülési összege 16,7 millió euró per darab, amelyet a MÁV-Start Zrt. uniós forrásból, az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program támogatásával tud fedezni. A kocsik jóval felszereltebbek lesznek, mint a már ismert Flirt-vonatok, nő a férőhelyek száma, lehetőség lesz bicikli és babakocsi könnyű szállítására, illetve az akadálymentesítés is magas fokú (külön mellékhelyiség, megfelelő kocsi-kialakítás). A tágas, világos belső térrel, illetve a vonatvezetők számára is modern eszközökkel felszerelt járművek végsebessége 160-200 km/h között lesz, és 2019-ben kezdik meg forgalomba állításukat. Az első szerelvények a Budapest–Vác–Szob, illetve a Budapest–Cegléd–Szolnok vonalakon szállítják majd az utasokat.[20] A cég eközben egy nagyon különleges megrendelésnek is eleget tesz: az 1938-ban itt épített, a Szent Jobbot szállító aranyvonat a második világháború folyamán elpusztult. A MÁV Nosztalgia Kft. megrendelése alapján 2017. év végéig a dunakeszi üzem legyártja a kocsi hű mását, majd a korhű berendezések, felépítmény is elkészül. A projektösszeg 78 millió forint.[21]

ÉrdekességekSzerkesztés

  • A gyárnak két saját tulajdonú tolató dízelmozdonya van: egy M43-asa (Kisdácsia), és egy "Mazsolája", továbbá szükség esetén használnak egy sínen is közlekedni képes traktort.
  • A gyár tároló vágányain (főképp a vasútbarátok szempontjából) több érdekes vagont is fel lehet fedezni, mint például a 2003-ban leselejtezett postakocsik többségét, "bautzeni" (NDK-s) vagonokat, leselejtezett magyar gyártású háló- és fekvőhelyes kocsikat és a legelső magyar InterCity étkező-büfékocsikat.

ForrásokSzerkesztés

  1. „MÁV Járműjavító Üzem Dunakeszi 1926–1976. Szerk. Szűcs Béla–Korozmán László et al. Dunakeszi, Dunakeszi Járműjavító, 1976. 7.”.  
  2. Laza Soma: A MÁV Dunakeszi Főműhely. In: Dunakeszi története II. 1910-2017. Főszerk. Kerekes Dóra. Dunakeszi, Dunakeszi Város Önkormányzata, 2018. 146-151. 
  3. „Tildy miniszterelnök és Gerő miniszter a dunakeszi MÁV főműhelyben. In: Uj Szó, 2. (1946) 16. sz. 1. (1946.01.19.)”.  
  4. „Lánczos Péter–Zákonyi Gyula: A KALÁKA forgóváz család története. In: Vasútgépészet, 2016/1. 3–10.”.  
  5. „OROSZ Károly: Huszonöt éve. Vasúti kocsik Dunakesziről. In: Pest Megyei Hírlap, 21. (1977) 239. sz. 3. (1977. október 11.)”.  
  6. „Az 1000. új vasúti kocsi. In: Dél-Magyarország, 56. (1966) 161. sz. 5. (1966. július 9.); Dunántúli Napló, 23. (1966) 161. sz. 4. (1966. július 9.)”.  
  7. „Újra közlekedett az Ezüstnyíl kormányzati motorkocsi. Levendula Expressz Balatonfüredre. 2015. június 23. http://www.vonatosszeallitas.hu/ezustnyil_levendula_expressz.html (A letöltés ideje: 2017. november 27.)”.  
  8. Járműünnepek 2018 (magyar nyelven) pp. 7. Vasútgépészet, 1998. (Hozzáférés: 2020. július 22.)
  9. Juhász Róbert–Dr. Szekeres Erzsébet et al.: A dunakeszi vasúti járműgyártás- és javítás története 1926–2001. Győr, Mix-M Bt., 2001. 18. 
  10. „(TÓTH): Megnyílt az Industria. Nagydíjas vagon Dunakesziről. In: Pest Megyei Hírlap, 38. (1994) 126. 1., (1994. június 1.)”.  
  11. Juhász Róbert–Dr. Szekeres Erzsébet et al.: A dunakeszi vasúti járműgyártás- és javítás története 1926–2001. Győr, Mix-M Bt., 2001. 20. 
  12. „MAYER György: Jutalmazták a legkiválóbb exportálókat is. Az Industria 2000 szakvásár díjazottjai. In: Magyar Nemzet, 2000. május 23. https://mno.hu/migr_1834/jutalmaztak-a-legkivalobb-exportalokat-is-860758 (A letöltés ideje: 2017. november 24.)”.  
  13. www.railfaneurope.net
  14. Rácz Mátyás: Dunakeszi Járműjavító Kft. A hazai vasúti járműgyártás. Együttműködési lehetőségek. Előadás Balatonfenyvesen, 2015. szeptember 10-én. http://www.ktenet.hu/download.php?edid=583 (A letöltés ideje: 2017. november 24.) 10., 16. dia
  15. „FARKAS László: A MÁV részére készült, – intercity forgalomra felújított – 3. generációs kocsik (IC3) műszaki ismertetése (3. rész). In: Vasútgépészet, 2009/3. 8–12.; Beszámoló, 2014. 3.”.  
  16. Az államé lett a budapesti metrófelújításban és villamosgyártásban kulcsszerepet játszó cég (magyar nyelven). ECO.hu, 2014. szeptember 22. (Hozzáférés: 2014. szeptember 22.)
  17. A Dunakeszi Járműjavító Kft. 2014. évi beszámolója. Kiegészítő melléklet a Dunakeszi Járműjavító Korlátolt felelősségű Társaság 2014. évi beszámolójához. http://www.mnv.hu/iframe//data/.../Dunakeszi_Jarmujavito_Kft._2014._evi_eves_beszamolo.pdf (A letöltés ideje: 2017. november 24.) 3.
  18. „Stadler-Dunakeszi-együttműködés a MÁV-Start járműbeszerzési tenderén. In: Iho, 2015. október 15. http://iho.hu/hir/Stadler-dunakeszi-egyuttmukodes-a-mav-start-jarmubeszerzesi-tenderen-151015 (A letöltés ideje: 2017. november 27.); www.djj.hu/hu/hirek (A letöltés ideje: 2017. november 24.)”.  
  19. „HORVÁTH Lilla: Jönnek az emeletes vonatok. In: Vasutas Magazin, 67. (2017) 4. sz. 8. 8–9.; Az első tíz már biztos. In: Vasutas Magazin, 67. (2017) 4. sz. 10.”.  
  20. Brüsszeli pénzből készülnek a dunakeszi Kiss-vonatok. In: Dunakeszi Post, 2017. augusztus 19. http://dunakeszipost.hu/brusszeli-penzbol-keszulnek-a-dunakeszi-kiss-vonatok/ (A letöltés ideje: 2017. november 27.); Az első tíz már biztos. In: Vasutas Magazin, 67. (2017) 4. sz. 10.
  21. Aranyvonatot építenek Dunakeszin. In: Dunakeszi Post, 2016. augusztus 3. http://dunakeszipost.hu/aranyvonatot-epitenek-dunakeszin/ (A letöltés ideje: 2017. november 27.); 2017-re lesz kész az aranyvonat kocsija. In: Dunakeszi Post, 2016. október 7. http://dunakeszipost.hu/2017-re-lesz-kesz-az-aranyvonat-kocsija/ (A letöltés ideje: 2017. november 27.)

Külső hivatkozásokSzerkesztés